Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
szabad vasárnap
 
 
 
 

A legbátrabb város: száz évvel ezelőtt űzte ki a megszálló cseh csapatokat Balassagyarmat büszke népe

2019. január 29. 06:30

Hősies cselekedetük példaként szolgál minden magyar számára.

A második világháborút követően a marxista történelemoktatás széles körben elterjesztette azt a nézetet, miszerint az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as szétesése után Magyarországnak determinálva volt a sorsa, teljesen mindegy, hogy ki állt hazánk élén, a trianoni országcsonkítást nem lehetett elkerülni, sem pedig jobb pozíciókat kiharcolni a diktátum aláírása előtt.

Noha az valóban igaz, hogy a győztes antanthatalmak már nagyjából kész vízióval rendelkeztek az első világháborút követő rendezéssel kapcsolatban, azonban a történelem bebizonyította, hogy helyi szinten, a lakosság ellenállása több esetben is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a számunkra kedvezően módosuljanak a határok.

A legismertebb példa, az ágfalvi csata folyományaként kiírt 1921. december 14-i soproni népszavazás ráadásul már az 1920. június 4-i trianoni békediktátum aláírása után eredményezte azt, hogy Sopron és a környező falvak mégis Magyarország részei maradhattak.

A város, ami hű maradt

Magyarok maradtunk | Az 1921-es sorsdöntő soproni népszavazásról.

Egy másik, kevésbé ismert esemény, melynek pár hónapja kollégám, Nagy Gábor szentelt egy írást, ugyancsak a „kőbe vésett” trianoni békeszerződés megszületését követően zajlott le: a mai Kercaszomor (akkoriban még más neve volt) lakossága 1920 augusztusában kelt fel a települést megszálló szerb, horvát és szlovén csapatok ellen. Az ellenállásnak kézzelfogható eredménye is lett, a határmegállapító bizottság a helyiek bátor kiállásának hatására hozta meg a trianoni békeszerződést felülíró döntését: a település 1922. február 9-én visszakerült Magyarországhoz.

Megszállás és történelmi igazságtétel - 30 kilométerre egymástól

Két történet, két község. Nemesmedves a feladás, az elnyomás és a terror, Kercaszomor pedig a bátorság, a hazaszeretet és a történelmi igazságtétel szimbóluma. Nemesmedves és Kercaszomor között alig van 30 kilométer, valamiért mégis nagyon távol állnak egymástól. Nemesmedvest, a kis Vas megyei községet a második világháború előtt nem sokan ismerték, '45 után viszont mindenkinek a fejébe kellett vésni a falu nevét.

A harmadik példa (amely alaposan megcáfolja a „merjünk kicsik lenni” mentalitást, egyúttal tökéletes vádirat a megalkuvó Károlyi-kormány ellen) a pontosan száz évvel ezelőtt, 1919. január 29-én történt balassagyarmati felkelés, vagy más néven „csehkiverés”.

A csehek előrenyomulása

Az őszirózsás forradalmat követően hatalomra jutó magyar kormányt vezető Károlyi Mihály naivan úgy gondolta, hogy az antanthatalmak által meghúzott – hazánkra nézve relatíve kedvező – demarkációs vonalak a békeszerződésben is vissza fognak köszönni. Ezért amikor román és cseh csapatok törtek be Magyarország területére, Károlyi csupán diplomáciai jegyzékekben tiltakozott, a fegyveres ellenállást nemhogy nem támogatta, de minden tőle telhetőt megtett azért, hogy ne alakuljon ki ilyen – mondván Magyarország ezzel csak rontana a pozícióin a békeszerződés aláírásakor.

Így esett, hogy a Felvidékre 1918. november elején betörő cseh légió akadálytalanul foglalhatta el Trencsént, majd Losoncot, az antanthatalmak pedig december 23-i jegyzékükben a Duna és az Ipoly vonalánál jelölték ki az új demarkációs vonalat, mely viszont már egyáltalán nem volt előnyös Magyarország számára.

A csehek a változások hatására nemhogy megelégedtek volna, igazán csak ekkor kaptak vérszemet, s az újonnan meghúzott demarkációs vonalat semmibe véve átkeltek az Ipolyon, szemük előtt már Aszód, Miskolc és Gyöngyös elfoglalása, valamint a térség gazdag szénmedencéjének meghódítása lebegett, de mindenesetre arra törekedtek, hogy addig nyomuljanak előre, ameddig csak lehetséges.

A tervükbe tökéletesen beleillett az Ipoly bal partján fekvő magyar város, Balassagyarmat megszállása, amelyet 1919. január 15-én meg is valósítottak.

A balassagyarmati Civitas Fortissima tér.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

A bevonulást követően Balassagyarmaton is hasonló forgatókönyv szerint játszódtak az események, mint a történelmi Magyarország bármelyik elcsatolt városában: a megszálló cseh csapatok a laktanya, a posta és a vasútállomás elfoglalásával biztosították uralmukat, majd azonnal nekiláttak az impériumváltás megszervezésének.

Annak dacára, hogy Balassagyarmat lakosságának túlnyomó része magyar volt, a bevonuló katonaság kimondta a terület „önkéntes” csatlakozását a megszülető Csehszlovákiához, szimbolikus módon lecserélte a közintézmények magyar feliratát, és – Bazovszky Lajos személyében – egy magyar nemzetiségű, de a csehszlovák igényeket kiszolgáló zsupánt állított az Ipolyon túli területek élére.

A teljes „meghódoltatás” csak idő kérdése volt, hiszen Bazovszky január 25-ével lényegében átvette Balassagyarmat irányítását, ezután pedig a csehek első és legfontosabb teendője a városvezetés csehszlovák hűségre kényszerítése lett. 

A balassagyarmati felkelés

A cseh csapatokat vezető Augustin Lauka azonban mégsem tudta megvalósítani a tervét, ugyanis január 27-én, Rákóczi István kormánybiztos vezetésével a helyi tisztviselők titokban fogadalmat tettek, hogy szembeszegülnek a megszállókkal, a következő két napban pedig megszervezték a cseh katonák kiűzését.

Ehhez komolyabb propagandára nem is volt szükség, hiszen a csehszlovák uralom két hetében elszenvedett diszkriminatív intézkedések, a magyar közalkalmazottak elbocsátása és a többségi etnikum háttérbe szorítása miatt a társadalmi feszültség a tetőpontjára hágott.

A lakosság nagy része ennek megfelelően ellenszegült a csehek lefegyverzési parancsának, január 29-én pedig az addig rejtegetett puskákat és egyéb fegyvereket a megszállók ellen fordította.

A városvezetés ugyanakkor nem egyedül készült a legionáriusok kiűzésére: a „csehkiverést” megelőző napokban Rákóczi István kormánybiztos felvette a kapcsolatot a Magyarnándor mellett állomásozó magyar erőkkel, és elérte, hogy 29-én hajnalban Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosok támadást intézzenek a balassagyarmati laktanya ellen.

Az első világháborúban és az 1919-es városvédő harcban elesett katonák sírjait őrző, felújított balassagyarmati hősi temető.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Az ostrom végül délutánig elhúzódott, ugyanis a védők heves ellenállása következtében a magyarnándori katonák komoly veszteségeket szenvedtek, és egy időre vissza is vonultak. Ezekben a válságos órákban a hős balassagyarmati polgárok tartották a magyar állásokat, a délutáni órákra visszatérő katonák pedig az iglói géppuskásokkal kiegészülve már elegendő erőt mutattak ahhoz, hogy a csehek kitűzzék a fehér zászlót.

Ezzel egy időben a város polgárai másutt is utcai harcba bocsátkoztak a megszállókkal, akik Augustin Lauka halála után visszamenekültek az Ipoly túlpartjára. Mire az este leszállt, Balassagyarmat középületein ismét magyar zászló lengett.

Jóllehet, a város visszavétele után több hadi cselekmény nem történt a térségben, a január 29-i hősies helytállás elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a csehek ne próbálkozzanak többet a folyón való átkeléssel, és végleg feladják a borsodi szénmedence meghódítására vonatkozó elképzeléseiket.

Civitas Fortissima

Balassagyarmatot az 1919 januárjában végrehajtott hőstett miatt később a „legbátrabb város” néven emlegették, a rendszerváltás után aktivizálódó patrióták kezdeményezésére pedig az Országgyűlés 2005-ben törvényben adományozta a Civitas Fortissima (legbátrabb város) címet a településnek.

A száz évvel ezelőtti hősies helytállásról 2009-ben nagyszerű film készült Matúz Gábor rendezésében, mely nem meglepő módon A legbátrabb város címet kapta.

A műalkotás megtekintését minden jóérzésű, nemzetben gondolkodó, a heroikus életszemléletet magáénak tudó magyar embernek ajánljuk, hiszen a mártírhalált halt felvidéki magyar politikus, gróf Esterházy János szavaival élve:

Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, s amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága.”

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Ilyen városi rangadó még soha nem volt az NB I-ben

Ilyen városi rangadó még soha nem volt az NB I-ben

hajrá, magyarok!

Szombaton kerül sor a magyar labdarúgó-bajnokság 22. fordulójára.

Dzsihadistákkal szűrte össze a levet, most már inkább visszatérne Nagy-Britanniába

Dzsihadistákkal szűrte össze a levet, most már inkább visszatérne Nagy-Britanniába

amerika, london, párizs

A 24 éves Sufyan Mustafa 2013-ban döntött úgy, hogy Szíriába megy harcolni. Ennek meg is lett a következménye, ugyanis megfosztották a brit állampolgárságától. Ő azonban most már szívesen visszatérne a szigetországba.

Az osztrák börtönökben kisebbségben vannak az osztrák állampolgárok

Ausztriában a fogvatartottak 45,3 százaléka osztrák állampolgár, a külföldiek zöme EU-n kívüli országokból származik.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei.

Gulyás Gergely kihúzta a gyufát az ukránoknál

Gulyás Gergely kihúzta a gyufát az ukránoknál

kétharmad

Az ukrán külügyminisztérium megengedhetetlennek minősítette pénteken Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek azt a kijelentését, amellyel félfasisztának nevezte az ukrán oktatási törvényt.

Azt írta a szomáliai migránsokra, hogy lusták, ezért pénzbírságot kellett fizetnie

Egy 70 éves embernek kellett a bíróság elé állnia, mert azt írta a Facebookon, hogy "a szomáliaiak lusták és nem akarnak dolgozni."

Holland újságíró: Sorosnak velünk is terve van

Holland újságíró: Sorosnak velünk is terve van

amerika, london, párizs

A magyar származású amerikai milliárdos személye Hollandiában is egyre nagyobb vitákat generál. Az ország egyik legismertebb jobboldali újságírója egy videóban beszélt Soros hollandiai tevékenységéről.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére