Csang Jü-lin, a kínai hadsereg altábornagya, a központi katonai vezetés fegyverzetfejlesztési illetékese, valamint a kínai parlament képviselője szerint, a nemzeti űrprogram részeként már azon dolgoznak, hogy milyen feladatokat kapjon Kína első űrállomása, amely a tervek szerint 2020-ra készül el.

A szakértő elmondta, hogy feltételezéseik szerint a napenergia előállítása sokkal hatékonyabb lesz az űrben, mint a Földön. A napelemgyártásnál használt szilícium-dioxid például végtelen mennyiségben található a Holdon, miközben a Hold sarki régióiban és a kisbolygókon található víz oxigénné és hidrogénné elektrolizálásával hajtóanyagot tudnának előállítani űrhajók számára.

A hajtóanyagokkal és a napelemekkel pedig naperőművet lehetne építeni az űrben. A jelenlegi technológiával több mint 10 ezer tonnát nyomna egy ipari méretű erőmű, amely ezért az űrbéli körülmények között nem képzelhető el. A legnagyobb ember alkotta létesítmény az űrben, a Nemzetközi Ûrállomás súlya alig több mint 400 tonna.

A kínai űrprogram végső célja nem az "egyszerűnek" tekinthető Holdra szállás, vagy a jóval bonyolultabb Mars-program, hanem a holdközi térség folyamatos kutatása egyre fejlettebb technológiákkal.

Kína 2020 körül szándékozik üzembe helyezni egy közepes méretű, három modulból álló 60 tonnás űrállomást.