Idősebb Andrássy a dualista állam létrehozása után megteremtette azt a közép-európai politikai keretet a német-osztrák-magyar védelmi szövetség életre hívásával, amely páratlan pezsgést, felvirágzást indított el Közép-Európában. Hasonló fellendülésnek csak a reneszánsz korában lehetett tanúja a térség a XV., XVI. század fordulójának évtizedeiben. A politikai keret életre hívásához Andrássynak volt társa Berlinben Bismarck személyében, akivel kiválóan szót értett, aki megértette Andrássyt és elfogadta tőle, a valódi veszélyt Moszkva jelenti Közép-Európára. Hiszen Moszkva a Harmadik Róma ideológiája mentén például már az 1878-as kampányában is tervezte a Kárpát-medence megszállását, amitől csak a pénzügyminiszterük tántorította el őket.

Andrássy és Bismarck megteremtette politikai keret, a védelmi szövetség olyan fejlődést indított útjára Közép-Európában, amelynek eredményeként ebben a térségben születtek meg egyebek mellett a modern tudományok, mint a relativitáselmélet vagy a kvantumelmélet és mások is. Hiszen jó, ha csak azt felelevenítjük, hogy Dél-Németországban született és szocializálódott Albert Einstein, míg matematikus felesége, Márity Miléva pedig Magyarországon. A kvantumelmélet megalkotói, Werner Heisenberg Németország, Ervin Schrödinger Ausztria és a zseniális matematikus, Neumann János pedig ismét Magyarország szülötte.

Ennek a páratlan ívű fellendülésnek, fejlődésnek az eredményeként fél évszázaddal a kiegyezés után, 1917-ben a védelmi szövetség legyőzte legnagyobb ellenlábasát, az Orosz Birodalmat, és kapitulációra kényszerítette azt. A győzelem páratlan lehetőséget kínált térségünk, Közép-Európa számára a stabil, fenntartható politikai keret létrehozására. Andrássy fia, az ifjabbik Gyula apjához hasonlóan világosan látta a megoldást, a fenntartható politikai keret formáját. 1914-től több parlamenti felszólalásában is, a ház teljes egyetértése mellett, fejtette ki tervét. A dualista államot Lengyelország bevonásával trialista formára kell bővíteni a lengyel királyság helyreállításával, amelynek trónjára a Visegrádi 1335-ös szerződés alapján a magyar királyt kell ültetni. Hiszen Moszkva legyőzésével Lengyelország is felszabadult a 122 éves orosz elnyomás alól. Azonban az ifjabbik Andrássynak nem volt Berlinben megértő társa, nem volt Bismarcknak méltó utóda. Így a breszt-litovszki békében Berlin csak Lengyelországnak nem adta meg a függetlenséget, sőt a monarchia hadseregében küzdő Pilsudckit, a későbbi marsallt még börtönbe is zárta. Ezzel összefüggésben látnunk kell, hogy Ferenc József 1916-os halála sajnos a védelmi szövetségen belül átrendeződéshez vezetett. Míg az idős császár és király életében kezében tartotta a szövetség katonai vezetését is, halála után ez II. Vilmos kezébe csúszott át, akinek szűklátókörűségét és jellemgyengeségét az utána következő tragikus és katasztrofális események igazolták.

Így Berlin katasztrofális döntése következtében Közép-Európa katasztrófája is bekövetkezett előbb Trianonban, majd negyedszázadra rá Potsdamban. Berlin 1918. március 3-i katasztrofális döntésének volt még egy drámai következménye. A dualista állam széthullása következtében Ukrajna újra Moszkva fennhatósága alá került, majd az ukrán holodomort követően még abban az évben, 1933-ban Németországban hatalomra jutott a náci párt. Ennek minden alapot nélkülöző fajgyűlölő ideológiája elől Amerikába menekülő, még a kiegyezés utáni aranykorban született nagy tudós generáció Amerikának ajándékozta mind az atomtechnológiát, mind a digitalizáció technológiáját. Ezzel lényegében a kiegyezés hozadékéval tették az Egyesült Államokat a világ első számú szuperhatalmává. Sajnos ma kevesen vagy szinte senki sem tudja, hogy a digitalizáció, a digitális világ alapgondolata Budapesten született 1925-ben Neumann Jánosnak a kvantummechanika matematikai alapjait lerakó korszakalkotó munkájában. Ekkor jött rá a 0 és 1 értékű események alapvető építőkocka jellegére a körülöttünk lévő világ mérhető, megfigyelhető mennyiségeiben. Ez az észrevétele vezette el őt, képletesen szólva a „matematika gépesítéséhez”, a számítógéphez. Ez olyan korszakalkotó újítás, amit csak a közlekedés forradalmasításaihoz, mint a három évezrede született lovas életforma létrejöttéhez, vagy a XIX. századi motorizációhoz hasonlíthatunk.

Ma sok szempontból újra olyan helyzetbe jutott Közép-Európa mint a XIX. század utolsó negyedében. Most a lengyelek és magyarok szabadok, történelmi szövetségüket újra kötötték. Az alapvető kérdés: találnak-e társakat Berlinben és Bécsben, hogy újra kössék Közép-Európa védelmi szövetségét, amely a keresztény Európa utolsó mentsvárát, Közép-Európát és talán bővebben Európát is megvédelmezhetné? Tehát a feladat hasonló ahhoz, amit Andrássy Gyula sikerrel oldott meg a kiegyezéssel és a védelmi szövetség életre hívásával. Most újra van Andrássyhoz mérhető európai formátumú politikusunk. Ha Andrássynak sikerült 150 éve, miért ne sikerülhetne ma neki is? Mind a német, mind az osztrák választások Közép-Európa újbóli felemelkedése felé mutatnak. Biztasson bennünket az az ismert tétel is, hogy a stabil egyensúlyi állapotukból kimozdított rendszerek törekednek visszajutni az egyensúlyi állapotukba. Márpedig a XX. század Közép-Európát minden kétséget kizáróan kimozdította természetes állapotából.