A "halálkamion" embercsempészei a terroristák közkedvelt iszlám pénzküldõ rendszerét használták
Vincze Viktor Attila
2016.10.12. 20:58
Az Ausztriában egy hûtõkamionban holtan talált 71 ember "halálkamionként" elhíresült ügyében nyolc gyanúsított ellen fog vádemelést javasolni a rendõrség, három bolgár sofõrt pedig még köröznek. A nyomozás a csempészetbõl származó több milliárdos haszon útját nem tudta meghatározni a névtelenséget garantáló iszlám banki és pénzküldõ rendszer, a havala miatt.
A havala a terroristák egyik kedvenc pénzügyi eszköze
A "halálkamion” nyomozásról beszámolva Boros Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese, Szabó Csaba, az NNI nemzetközi bűnözés elleni részlegét irányító parancsnoka, és Robert Crepinko, az Europol embercsempészet elleni központjának vezetője osztott meg számos fontos, eddig a közvélemény előtt ismeretlen részletet.
Boross Zoltán elmondta, hogy a bűnszervezetet egy Magyarországon oltalmazottként élő afgán állampolgár irányította. Az előzetes letartóztatásba került nyolc gyanúsított között van egy bolgár-libanoni férfi, akinek a feladata az embercsempészethez szükséges járművek beszerzése volt. A többiek mind bolgár állampolgárok, akik sofőrként működtek közre, mint az a 25 éves gyanúsított is, aki hűtőkocsi vezetője volt.
Az embercsempészetre szakosodott szervezet fő szervezőjeként nyilvántartott afgán férfi még 2013-ban érkezett Magyarországra, többször is a rendőrség látókörébe került kábítószerrel való visszaélés, garázdaság és gyorshajtás miatt.
Egy másik gyanúsított pedig azért érkezett Magyarországra, mert Bulgáriában ittas vezetésért keresték. Õ szervezte a bolgár sofőrök beosztását és hangolta össze a szállításokat. A sofőrök jellemzően rossz anyagi körülmények közt élő, alkalmi munkákból élő bolgár állampolgárok voltak.
Boross Zoltán, alezredes elmondta, hogy a szervezett bűnözők illegalitást segítő módszerei miatt az embercsempészetből származó pénz pontos mennyiségét és útját sem tudták feltérképezni a nyomozó hatóságok, csupán annyit lehet tudni, hogy a haszon nagy része Afganisztánba került.
Az embercsempész szervezet minimális becslések szerint is több milliárd forintnyi bevételre tett szert az illegális migránsok Nyugat-Európába csempészése révén. Hogy a csempészek mennyi pénzt szedtek be az életveszélyes körülmények között szállított migránsoktól, és hogy az a pénz hova került, a nyomozás nem tudta felderíteni, mert a bűnözők minden pénzforgalmukat az iszlám terroristák illegális pénzforgalmi rendszerével, a havalával bonyolították.
A havala, az iszlám világban elismert pénzküldési, pénzkezelési rendszer, amely a saría törvények alatt működő, és a nyugati világ pénzügyi rendszereitől radikálisan eltérő iszlám bankrendszerben széles körben használt. Az afgán- bolgár embercsempész csoport a tevékenységének pénzforgalmát az iszlamista terroristák közkedvelt pénzátutalási módszerével intézte, ami a legális, nyugati világra jellemző bank és pénzügyi rendszereken kívül áll, névtelen, nem nyomon követhető és nem ellenőrizhető havala pénzátutalási rendszere.
Szabó Csaba, a Készenléti Rendőrség NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályának vezetője a bűnszervezet működéséről elmondta: 2015 februárjától bizonyíthatóan szinte napi rendszerességgel csempésztek embereket Szerbia területéről Ausztriába. Nagyobb kapacitású teherautókat is beszereztek, amelyekkel 60-80 embert is el tudtak szállítani. A nyomozók 25 fuvart bizonyítottak rájuk: ebből tízet Németországban, nyolcat Ausztriában, hetet Magyarországon derítettek fel.
Boross Zoltán pedig kitért arra is, az embertelen szállítások során többen rosszul lettek, elájultak a levegőhiány miatt. A szállításokról szólva közölte: az afgán főszervező a Szerbiában élő honfitársaival volt kapcsolatban, ők csoportosították a migránsokat aszerint, hogy kinek mi az úti célja és ők "sétáltatták át" az illegális bevándorlókat a hajnali órákban magyar területre. A csoportokat – amelyek létszáma 7-től mintegy 100-ig terjedt – a bolgár sofőrök vették fel és szállították tovább. A szállító járművel általában felvezető és kísérő kocsi is együtt haladt.
Boross Zoltán ismertetése szerint 2015 júniusától már azokat az illegális bevándorlókat is továbbvitték az elkövetők, akik befogadóállomásokra kerültek. Alkalmanként 1200-1500 eurót kértek az embercsempészésért a szerb határtól. A migránsoknak Afganisztántól Németországig átlagosan 4-6 ezer euró közötti összeget kellett fizetniük. Működésük során – a becslések szerint - 1106 embert csempésztek az elkövetők.
Az ügyben négy ember ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés, a többiekkel szemben bűnszervezetben elkövetett embercsempészet minősített esete miatt fog vádemelést javasolni a rendőrség, de ez várhatóan csak később történhet meg, mert az iratismertetés időt vesz igénybe. A gyanúsítottak között van, aki teljes beismerő vallomást tett, van, aki önmagára nem terhelő vallomást tett, és olyan is, aki mindent tagad.
Robert Crepinko, az Europol Európai Embercsempészés Elleni Központ vezetője azt hangsúlyozta: az európai rendőri szervek eddig 12 ezer, embercsempészettel összefüggésbe hozható személyt azonosítottak, idén pedig 3500 olyan illegális migráns vesztette életét, aki a Földközi-tengeren próbált átjutni Európába. Hozzátette: a bűnözők számára mindössze a bevételről szól az embercsempészet, csak tavaly 5-6 milliárd euró pénzügyi tranzakció zajlott le ezzel összefüggésben.
A havala a korai középkori arab világ tradicionális vallási értékeire épülő, személyes kapcsolatokon és a bizalmon alapuló informális pénztovábbítási rendszer.
Lényege, hogy két, általában különböző országban levő személy vagy vállalkozás között teremti meg a pénzek továbbítását, akár perceken belül. Mivel a bankrendszeren kívül működik, ezért olyan országokban is alkalmazható, ahol hiányzik, vagy nem megbízhatóan funkcionál a bankrendszer.
Úgy működik, hogyha például egy pakisztáni vendégmunkás Londonból Karacsiba szeretne családjának 2000 fontot küldeni, két lehetősége van: a banki utat választja, vagy a havala rendszerének segítségével küldi az összeget. A bank jelentős utalási díjat számít fel a tranzakcióra, plusz a rúpiára történő átváltás is költséggel jár. Ha a második lehetőséget választja, akkor felkeres egy havalabrókert (hawaladar) Londonban, akinek odaadja az összeget, cserébe kap egy jelszót. A jelszót továbbítja családja felé, akik megkeresik a Karacsiban levő havalabrókert, akitől a jelszó bemondása után átveszik a pénzt, természetesen rúpiában. Az utalás költsége – szemben a banki tranzakciós díjjal és realizált árfolyamveszteséggel – 0,25 és 1,25 százalék között mozog.
A rendszer természetesen nem ebből az egy tranzakcióból áll. A pénzáramlás visszafelé is működik. Van, aki Karacsiból adott esetben pénzt akar küldeni Londonba. Az eljárás ugyanez, csak fordítva. A londoni havalabróker lényegében ugyanazt a pénzt adja oda például egy Londonban tanuló pakisztáni diáknak fontban, amit előzőleg a másik pakisztánitól kapott. Látható, hogy pénzáramlás nem történik, a pénz tulajdonképpen Londonban, illetve Karacsiban marad.
A havala előnye az igen kedvező ár. Nincsenek banki, illetve átváltási költségek. A havalabróker tevékenysége bürokráciamentes, nem üzemeltet irodaházakat, egyéb infrastrukturális hálózatot. Technikai eszközigénye egy (mobil)telefonra, telefaxra, esetleg egy számítógépre terjed ki.
Az ügylet rendkívül gyorsan (általában 24-48 órán belül, vagy akár ennél is hamarabb) intéződik, nem kell figyelembe venni hétvégi banki szünnapokat, ünnepnapokat, eltérő időzónákat. A brókerek ismerik egymást, megbíznak egymásban, a pénz útja akadálymentes akár a legeldugottabb szomáliai faluban is megkapja a pénzét a címzett.
A havala legális felhasználóinak szempontjából nem elsődleges szempont, de aki bűnös szándékkal alkalmazza annak a legfontosabb az, hogy a havala anonimitást, teljes névtelenséget biztosít és a pénzek eredetét sem kell benne bizonyítani senkinek.
A havala segítségével küldött összegekről egyes becslések szerint valószínűsíthető, hogy az informális pénztovábbítási rendszereken keresztülmenő összeg a globális pénzátutalások körülbelül egyharmadát teszik ki. Ez az egyharmad az USA pénzügyminisztériumának közlése szerint 2002-ben mintegy 115 milliárd dollár volt.
A terrorszervezetek és a bűnszervezetek sokszor a havalán keresztül vannak kapcsolatban egymással. A 2009-ben Indiában elfogott Naresh Jain a világ öt földrészén folytatott ilyenfajta tevékenységet. Ügyfelei között terroristák és kábítószerkereskedők is megtalálhatóak voltak. A hatóságok szerint Naresh szervezete évente mintegy két milliárd dollár tisztára mosására volt képes.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
