Egy videót nézek a Facebookon.

„Nem fogod elhinni mi történt Andyvel, a lányos játékokkal játszó kisfiúval! Igazság, amit tudnod kell!”

Ez a videó címe.

Arról szól, hogy egy orvos – Dr. Michelle Cretella, az American College of Pediatricians elnöke – 20 éves pályafutása tapasztalatait mondja el, bemutatva a mai felvilágosodásnak nevezett elsötétülés jellegzetességeit. A férfi és női kromoszómákról beszél, a biológiai különbségekről, a két nem közti legalább 6500 genetikai különbségről, valamint arról, hogy a hormonok és operációk nem tudnak ezen változtatni. A nemi identitás mentális kérdés, nem biológiai. Mert biológiai szinten valaki vagy férfi, vagy nő. Pont. Harmadik (negyedik, ötödik, fluid meg anyám kínja) nem létezik.

„Ha ma besétálok egy orvosi rendelőbe, és azt mondom, én vagyok Margaret Thacher, akkor az orvos azt mondja, téveszmés vagyok, és felír nekem antipszichotikumot, ha ellenben besétálok egy rendelőbe és azt mondom, helló, én férfi vagyok, akkor azt fogja mondani, gratulálok, transzgender vagy. Ha azt mondanám, doktor úr, kérem, műtétileg távolítsa el az egyik lábamat, akkor diagnosztizálnak testképzavarral, de ha ugyanehhez az orvoshoz besétálok, és azt mondom, férfi vagyok, jegyezzen elő melleltávolító műtétre, akkor meg fogja tenni.”

Mesél Andyről, a kisfiúról, akit régen kezelt, és aki kijelentette, hogy lány szeretne lenni. 3-5 éves kora közt lányokkal és lányos játékokkal játszott, lánynak nevezte magát. Aztán kiderült, pusztán arról volt szó, hogy a lánytestvérével többet törődtek a szülei, és ő azt hitte, szülei a lányokat jobban szeretik, és azért nevezte magát lánynak, mert azt akarta, hogy újra szeressék.

Családterápiával megoldották a dolgot.

„Ma Andy szüleinek teljesen mást mondanának. Azt hallanák, hogy ez Andy igazi személyisége, meg kell változtatnunk a nevét, és biztosítanunk kell, hogy mindenki lányként kezelje. Amikor elérné a pubertáskort, pubertásblokkolót adnának neki, hogy továbbra is lány maradhasson. Kémiailag kasztráljuk a nemileg zavaros gyerekeket pubertásblokkolókkal, aztán visszafordíthatatlanul sterilizálunk közülük sokakat azzal, hogy másik nemi hormonokat adunk nekik. Ha egy lány, aki ragaszkodik ahhoz, hogy férfi és egy évig tesztoszteront szed, akkor már 16 évesen áteshet melleltávolító műtéten.

Az amerikai gyermekorvosok akadémiája nemrégiben közzétett egy jelentést, melyben arra buzdítják a gyermekorvosokat, hogy figyelmeztessék a tinédzsereket a tetoválásokkal kapcsolatban, mert azok maradandóak és hegesedést okoznak.

De ugyanez a szervezet támogatja a tizenéves lányok melleltávolító műtéteit szülői beleegyezés nélkül is, amennyiben a lány állítja, hogy ő férfi.

Legyünk világosak. Elhitetni minden gyerekkel, óvodától kezdve azt a hazugságot, hogy rossz testbe születhettek, lerombolhatja a gyerek valóságérzékelését. A transznemű ideológia az iskolákban mentális bántalmazás, visszaélés, ami gyakran vezethet kémiai kasztrációhoz, sterilizációhoz, és műtéti csonkításhoz.”

Ez Josef Mengele a gyakorlatban.

És mindezt a haladó emberiség tapsa kíséri.

Most őszintén, ez miért emberségesebb annál, mint amikor egy tízéves kislányt hozzáadnak valami hatvanéves fickóhoz? Ahogy ez a muszlimoknál szokás? (Kezdem érteni, a nyugati haladó szelleműek miért rokonszenveznek annyira a muszlim térhódítással, és miért ujjonganak mindig, ha a kereszténység valahol egy picit is háttérbe szorul.)

Szóval, vegyük át még egyszer. Ha egy nő – akár kiskorú is – le akarja vágatni a mellét, abban a társadalom segít, jön a humanista orvos bácsi vagy néni, és lenyiszálja. De ha egy nőnek azt mondják az utcán: „Mucikám, jó a segged!”, az bűncselekmény, és letöltendőt kell adni érte. Az me too! Az a nő teljes tönkretétele, amit egy életen át nem tud kiheverni. Huszonhét évvel ezelőtt rávertek a seggére, vagy megnézték a liftben a dudáit, és egy életre „kész van”. Nem tud talpra állni. Felriad hajnalban. Rémálmai vannak. Oda a magánélete. Soha nem lehet boldog, mert egy munkás az építkezésen odafütyült neki a túloldalról, hogy „Jó csaj vagy, anyukám!”

Nőszervezetek és erőszakellenes ligák sorakoznak fel, hogy a huszonhét évvel ezelőtti elvetemült bűnözőt – bizonyíték természetesen nincs, csak a zokogva előadott történet, és mint tudjuk, egy igazán haladó szerint, aki kétségbe mer vonni egy huszonhét évvel ezelőtt megtörtént bizonyítatlan eset hitelességét az náci –, aki „jaj, mit tett” egy nővel, kiiktassák a társadalomból, pellengérre állítsák, annak ne legyen munkája, vegyék el tőle tudományos címeit, dögöljön éhen, haljon meg, megérdemli.

Tönkretett egy nőt! Megfogta a fenekét!

(Huszonhét éve, állítólag.)

De az a haladó szellemű és felvilágosult egyenlőséghívő idióta, aki gyerekkorában hormonokkal kezelt egy egészséges gyereket, az a nővédelem hőse.

Az az antifasizmus állócsillaga. Az a gyűlöletmentes világ fáklyahordozója és az előítéletek felszámolója. Az egy hős.

És a haladó világ tapsol!

Mit fog mondani száz év múlva az akkori ember erről a korszakról?

Ugye nem gondoljuk, hogy ezeken a másságos dolgokon a történelem majd nem röhög? Hogy az LMBTQ nem olyan lesz majd, mint ma a Tito láncos kutyája?

S te, libsi, jó, ha tudod, hogy majd rád ujjal mutogatnak, „ott az a barom, aki elhitte, hogy létezik harmadik meg negyedik nem. Õ pont olyan idióta volt, mint az, aki azt üvöltözte a pártértekezleten, hogy valaki a „Béke ellensége meg a nép ellensége.”

Miféle kor volt ez, ahol mindent az ideológiának rendeltek alá? Ahol gyerekeket az ideológia láncainak súlya alatt műtöttek, vagdostak, megfélemlítettek, terrorizáltak? Ahol védteleneket küldtek a genetikai halálba. Mint a gyermekek keresztes hadjárata. Azzal a különbséggel, hogy az – ezt régóta tudja a történelem – soha nem történt meg. Az egy legenda. Történelmi alapja nincs.

De a kiskorúak haladó hátterű genetikai mészárlása tény.

„A legsötétebb korszak.” Így nevezi majd a jövő ezt az időszakot.

És a haladó emberiség tapsol!