Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A fényûzõ Dubaj valódi arca

Tóth Dalma

2017.05.09. 20:28

Dubaj lakosságának 90 százalékát a külföldiek adják. Nyáron a hõmérséklet elérheti akár az 50 fokot is, ezért sokan elhagyják a várost a nyári hónapokra és hazatérnek, maguk után hagyva mindent - a háziállatokat is. Az arab városban ezért egyre nagyobb gondot jelentenek az elhagyott állatok. A szakemberek szerint a probléma a fogyasztói társadalomból eredeztethetõ.
DUBAJ, 20:28

Dubaj lakosságának 90 százalékát a külföldiek adják. Nyáron a hőmérséklet elérheti akár az 50 fokot is, ezért sokan elhagyják a várost a nyári hónapokra és hazatérnek, maguk után hagyva mindent – a háziállatokat is. Az arab városban ezért egyre nagyobb gondot jelentenek az elhagyott állatok. A szakemberek szerint a probléma a fogyasztói társadalomból eredeztethető.

Charlie rövid élete nagy részét egy ketrecben töltötte. Amikor megérkezett az állatmentőkhöz dehidratált volt és gondok voltak a tüdejével. Charlie egy két éves yorkshire terrier. A helyi állatkereskedésekben 800 ezer forintért juthat valaki hozzá egy yorkihoz. Charliet hátrahagyták a gazdái, amikor elutaztak az Egyesült Arab Emirátusokból. A kutyus azóta gazdára talált, de nem minden négylábú olyan szerencsés, mint Charlie – Dubajban több ezer kutyát dobnak ki az utcára, amikor a gazdák úgy döntenek, hogy elhagyják az országot.

A kutyák közül sokan a Dubajtól egy óra autóútra lévő menhelyen végzik. A hely befogadóképessége nem túl nagy, maximum 123 ebet tudnak ellátni. A menhelyen a kétségbeesett ugatás fülsüketítő – írja a The Guardian riportjában.

Fiona Myers-Watson önkéntesként dolgozik a menhelyen. Szerinte a gondozásukban lévő kutyák legalább negyede hátrahagyott állat, nem pedig az utcán született négylábú. Már most rengeteg hívást kapnak olyanoktól, akik nyáron elmennek az országból és négylábú kedvencüket nem kívánják magukkal vinni. Tavaly az önkéntesek egy üres villából mentettek ki egy kutyát. A mentésre a Pálma-szigeteken került sor, ahol egy lakás bérlése egy évre 20 millió forint körül mozog. Tehát nem olyan emberekről beszélünk, akiknek nincs pénze – állítja Fiona.

A probléma Dubaj egyedülálló életérzése lehet, ahol a fogyasztói kultúra és a mulandóság keveredik egymással.

„Szerintem nagyon sok ember úgy gondolja, hogy Dubajba megyek három évre, szóval szeretnék egy kutyát három évre. Csak azt látod, hogy az emberek idejönnek, és megvásárolják maguknak a dubaji életstílust – szereznek egy olyan jó nyaralót, amit otthon soha nem engedhetnének meg maguknak, vesznek egy Porchét hitelre, mivel a bank könnyen ad kölcsönt, majd minden péntek este 50 ezer forintot kiadnak egy vacsorára és beszereznek egy cuki kutyát, akit mindig magukkal vihetnek" – meséli Fiona.

Ahogy közeledik a nyár, a dubaji menhelyek megtelnek.

„A nyár a legrosszabb időszak, akkor özönlenek hozzánk az elhagyott állatok” – árulta el Alister Milne a K9 Friends, az Egyesült Arab Emírségek legrégebben alapított menhelyének vezetője. Hozzátette, hogy az elhagyatott állatok száma megduplázódik, de előfordul, hogy megtriplázódik a nyári időszak alatt, mivel a családok a hosszú iskolaszünetet kihasználva visszatérnek szülőhazájukba vagy elmennek egy hosszabb nyaralásra.

Ha bizonytalan a gazdaság, akkor szintén megugrik a kóbor állatok száma. A 2009-es válságot követően rengeteg állatot hagytak magára, mivel a tulajdonosaik elmenekültek az országból, hatalmas adósságot hagyva maguk után.

„Meg tudod mondani, hogy miként alakul a gazdaság, ha megnézed, hogy mennyi állat van a menhelyeken és mennyi talál új gazdára” – tette hozzá Milne. A jelenség azonban nincs minden esetben összefüggésben a gazdasággal. A múlt héten például egy nyaralóban étlen-szomjan hagyott kutyát mentett ki a K9 Friends.

Mahin Bahrami, a Middle East Animal Foundation (MEAF) alapítója házi- és vadállatokat egyaránt ment szerte az Egyesült Arab Emírségekben. Az állatok 40 százalékát azért hagyják el, mert a gazdák elutaznak az országból.

"Az emberek nem gondolkodnak, nem terveznek előre. Csak azt tudják, hogy most mit akarnak. Most egy macskát akarok, aztán majd meglátjuk mi lesz" – mondja Mahin.

Ezt a viselkedés csak “khalli walli”-nak nevezik, ami annyit jelent „kit érdekel?”.

Ez a helyzet az egzotikus állatokkal is. Az alapítvány együttműködik a Rász el Haimai-i vadasparkkal, ahol olyan vadállatokat helyeznek el, amiket korábban háziállatként tartottak. Bahraminak volt már dolga oroszlánokkal, tigrisekkel, majmokkal és krokodilokkal is, annak ellenére hogy az idén fogadtak el egy új törvényt, miszerint illegális ilyen állatokat otthon tartani.

Csodálkoznál, hogy milyen állatokat lehet találni a marinai apartmanokban – az a hely egy dzsungel. Vesznek egy oroszlánkölyköt, amikor pedig felnő, akkor megszabadulnak tőle és beszereznek egy újat.”

Ameddig az egzotikus állatokat általában az állatjóléti szervezetek gondozásukba veszik, addig a feleslegessé vált háziállatokat, a macskákat, a kutyákat, a nyulakat és a madarakat otthagyják egyedül, hogy gondoskodjanak magukról. Bezárják őket az üres házakba, kidobják őket az utcára vagy a sivatagba viszik őket. Egyesek pedig azzal fenyegetik a menhelyet, ha nem veszik át tőlük a kutyát, akkor elaltatják az állatot, mielőtt elhagynák az országot.

A dubai kormány már tett lépéseket afelé, hogy megkönnyítsék az állatok szállítását azok számára, akik elköltöznek. Dubaiban hatékonyan felszámolták a veszettséget, ezért az állatokat beengedik más országokba hosszú karanténidő nélkül. A kutyákat és a macskákat regisztrálni kell a tulajdonos adataival, hogy beazonosíthassák ki a gazdájuk. Az állat elhagyása illegális tevékenységnek minősül. A Közel-Keleti Állatotthon Alapítvány azt szeretné, ha további lépéseket tenne a kormány. Azt akarják elérni, hogy az állat tulajdonosának adatai akkor is elérhetők legyenek, ha az illető munkavállalói vízumát visszavonják.

"Ez több munkával fog járni, de reméljük ettől majd komolyabban átgondolják az emberek a helyzetüket, mielőtt megvesznek vagy örökbe fogadnak egy állatot" – tette hozzá Bahrami.

"Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek inkább fogadjanak örökbe, minthogy vásároljanak egy állatot. Ha ez sikerül, remélhetőleg majd változik az emberek hozzáállása a dologhoz és az állat mint státuszszimbólum megszűnik létezni" - hangsúlyozta a Közel-Keleti Állatotthon Alapítvány alapítója.

Az állatokat a világon mindenhol bántalmazzák, de Dubaiban az elhagyott és bántalmazott állatok mértéke összefüggésben van a külföldiek mentalitásával.

Yasser Elsheshtawy urbanizáció szakértő és az Egyesült Arab Emírségek Egyetem professzora szerint az állandóság hiánya, a mulandóság benne van a városban, mivel az úgy van megtervezve.

"Az új környék kellemes és fényűző, de az az érzésed van, hogy bárhol lehetnél a világban. Van egy fajta névtelenség, „helytelenség” és nem szeretik, ha személyre szabsz valamit.  Viszont ha azt érzed, hogy nem igazán tartozol az adott helyhez, akkor könnyű mindent otthagyni, amikor arra kerül a sor. Talán pont ez volt a cél, hogy az emberek mindig azt érezzék, hogy ideiglenesen vannak itt. Ez a városiasodás egy letisztult formája, ami el akarja kerülni a konfliktust. Egyfajta szerződés az állam és a külföldiek között: az állam gondoskodik rólad, biztosítja a szolgáltatásokat és gazdasági lehetőséget nyújt, cserébe viszont nincs kritikus részvétel" - fogalmazott a professzor.

A menhelyek már készülnek a nyári rohamra, de arra kérik a külföldieket hogy alaposan gondolják meg, hogy mit tesznek az állataikkal.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére