Több dologra is jut ideje az egyszeri, közpénzekkel bőségesen kitömött rezsimszolgának, ha vonatutazásra adja azt az agymosottfideszes fejét. Kölcsönkocsiért megy a közeli Ljubjanába. Majd az írásom végére ki is derül, hogyan jön ez ide. Röpke 8 óra alatt ki is száguldok.

Olvashat híreket különböző történésekről, például a tegnapi német választásokról. Már amíg van wifi a vonaton. A határ után az (mármint a wifi) ugyanis eltűnik.

Semmi meglepő.

Az AfD a harmadik erővé lépett elő. Szászországban pedig második lett, néhány körzetben egyenesen nyert. Ott 27, átlagosan pedig 13 százalékot hozott az őszinteség. A hazugságra épülő píszí még abban a Németországban is megbukni látszik, ahol szabályos Facebook-kommandókat működtet a hatalom. Egyelőre még csak kommentek és posztok miatt törik rá az éjszaka közepén az emberekre az ajtót a serény német gondolatrendőrök, de ki tudja… Angi a hírek szerint sokadszorra olvassa ki az 1984-et...

Õrjöngve uralkodik a píszíterror. Az, ami megtiltja, hogy a feketéről, a fehérről, a szürkéről, a kékről azt mondjuk, hogy fekete, fehér, szürke, kék. A terror, ami színvakságot, jobb esetben teljes vakságot és süketséget vár el a polgároktól.

Mert imádkozgatok én itt szelfimuttiért, nagy durcásan, kényeskedve, mintha a fogamat húznák, csak közben nem tudom elfelejteni azokat a leveleket, amiket egy kedves táncos barátom szokott írni nekem.

Sokadik levél ez.

A németországi katasztrofális állapotokról szól, és igen, a migrációs helyzet kezeléséről. Illetve kezelhetetlenségéről.

Sok kolléga ír mostanában nekem Merkelisztánból. Két éve már, hogy levelek érkeznek az orwelli Németországból, mióta Angela asszony úgy döntött, hogy a nyakunkra hoz pár millió menekültnek becézett gazdasági bevándorlót, népvándorlót, klímamenekültet és egy kisebb hadseregnyi ideiglenesen pályaelhagyó terroristát. (A pályaelhagyók eddigi tapasztalataink szerint csak felfüggesztik a korábban szorgalmasan gyakorolt munkájukat, de az esetek nagy többségében azonnal visszatérnek a munkaerőpiacra, amint megérkeznek valamelyik nagyvárosba.)

Két éve egyre sűrűbben érkeznek ezek a levelek. Történetekről, amiket ha valaki a Bundesmutter országában tesz közzé, akkor jobb esetben kirúgják a munkahelyéről, megbélyegzik, rosszabb esetben rendőrök törik rá a posztolóra az ajtót az éjszaka közepén. Aztán a rögtönítélő bíróság rögtön is ítél, többnyire horribilis pénzbírságra és néha letöltendő börtönbüntetésre. A jó germánok egy pillanat alatt meghurcolják az embert.

És egy életre a bőrébe égetik a náci billogot.

Úgyhogy a táncos barátom, aki egyébként világéletében elfogadta a multikultit, aki mindig is soknemzetiségű együttesekben dolgozott, akinek színes bőrű felesége van, mostanában nem meri a nagyonszabad Németországban leírni a gondolatait, tapasztalatait.

Fél.

És újbeszélül ír. Ahogyan sokan itthon is.

És egyre többen csatlakoznak a lázadókhoz.

Az olvasók pedig megtanultak a sorok között olvasni. Mint a Kádár-rendszerben. Mi újbeszélül írunk, hogy a Facebook robotjai ne tiltsanak le; az olvasók meg újbeszélül olvasnak. Cukorhegyi gondolatrendőrsége nem foglalkozik a lokális törvényekkel.

Itt. Magyarországon.

Dzsermaniban viszont mind a német, mind a Facebook törvényhozói ugyanazt gondolják a szólásszabadságról, mint Cukorhegyi: hogy a szólásszabadság rossz. Úgyhogy a kevésbé agymosott, gondolkodó vagy kelet-európai hátterű polgárok félnek. No nem a terroristáktól. Hanem a Mutti gondolatrendőrségétől.

Nem merik leírni a feketéről, hogy fekete, a szürkéről, hogy szürke. Csak csendben, lesütött szemmel elmennek szavazni. Ahogy a lesajnált redneckek is elmentek Amerikában, úgy az angolok is – Trump nyert, az angolok kiléptek az unióból. Angeláék meg vesztettek 1 millió szavazót. Az AfD 13%-ot ért el.

Úgyhogy e sorok írója sincs még börtönben, csak épp a német autó nem érkezik meg. Szerencsésebb lenne nem írni a migrációról, súgják. Nem gond. Elmetrózgatok én. És ha a családban egy külföldi munka miatt felszabadul egy kiskocsi, azért meg elvonatozok. És közben írok egyet a migrációval kapcsolatos gondolatterrorról.

Basszátok meg az autótokat.

Itt a cikkem.

2017 a lázadás éve.