Speidl Bianka a Vasárnapi újság című műsorban nyilatkozott. Mint elmondta: az, hogy a zsidók iskolázottsága kimagasló mutatókat hoz, évszázados hagyomány. Ennek magyarázata, hogy azoknak az emberek, akik kisebbségben élnek – mint például a muszlim országokban élő keresztények – az előrejutás és a társadalmi presztízs megszerzésének az egyik alapvető és legkézenfekvőbb módja mindig is a tanulás volt.

Ugyanakkor vannak kulturális, vallási hagyományokban gyökerező különbségek is. Például, ha csak a családmodellt nézzük, pontosan látni, a muszlim országokban kisebb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nőket iskoláztassák. Ez elsősorban a vidéki lakosságra jellemző.

Az iszlámban az iskolarendszer és az oktatási módszertan a magolásra épül, viszont az emberek memóriája nagyon jó. Egy iskolázatlan muszlimnak is adott esetben sokkal jobb az auditív memóriája, mint egy iskolázott európaié. Ez nevelés és kultúra kérdése is Speidl Bianka szerint. Magyarázatként elmondta, hogyha egy muszlim kezébe vesz egy könyvet, akkor annak tartalmát bemagolja, szóról szóra. Ennek előnye, hogy például, ha Európába jönnek tanulni orvosi vagy természettudományi karokra beiratkozva, akkor jó eredményeket tudnak elérni. Másrészt viszont azoknál a szakoknál, ahol inkább a kritikai gondolkodásra, az önálló véleményalkotásra van szükség, ott hátrányban vannak, és nagyon nagy elmaradásaik vannak.

Egyébként az oktatás színvonala nagyon eltérő a muszlim országokban. Libanonban például nagyon jó a felsőoktatási rendszer, ráadásul egy libanoni muszlim 2-3 nyelven is beszél. Ugyanakkor más országok oktatási színvonala, attól is függ például, hogy az adott országban mekkora volt a demográfiai robbanás. Például a szíriai egyetemeken egy diáknak nem sok kapcsolata van a professzorával, mert több százan látogatnak egy előadást és a vizsgázni is csak írásban vizsgáznak. Így ott egy tömegjellege van az oktatásnak és az egyéni fejlődésnek kicsi az esélye.

Mivel a muszlimoknak jó a hallás utáni memóriájuk, az új nyelvek elsajátításában is van egyfajta előnyük hozzánk képest. Éppen ezért, ha belátható létszámú ember érkezett volna, akkor a befogadó társadalmak nagy hasznára válnának, de ugyanez nem mondható el így, hogy tömegével érkeztek.

A tömegek beáramlásával elenyésző azok száma, akik diplomásként mondjuk, gyalogosan érkeznek Európába. Jellemző inkább, hogy kétkezi munkások érkeztek gyalogosan, de hozzá kell tenni, hogy a muszlimok nagyon ügyesek a kézműves szakmákban, a hiba ott van, hogy erre ma Európában nincs szükség.

Az európai oktatási rendszerbe csak nagyon nagy ráfordítással lehetne őket beilleszteni, de erre nincs meg a kapacitás, még Nyugat-Európában sem.