A párizsi Operánál történt késes terrortámadás után fontos felhívni a figyelmet a csecsen radikalizáció veszélyeire. Nem babra megy a játék, hiszen az Európában élő csecsen bevándorlók radikalizációja komoly problémákat okozhat a kontinensen, jóval az Iszlám Állam legyőzése után is. Az iszlám radikalizmus és terrorizmus európai melegágya lehet a jövőben az európai csecsen diaszpóra, melynek dezintegrációja már most komoly kihívásokat jelent a nyugat-európai országok számára.

Franciaországban a csecsen radikalizációnak két ismert kutatója is van: Olivier Hassid és  Artem Ter-Pogosyan, akik az elmúlt években részletesen vizsgálták a nyugati csecsen diaszpórákban zajló folyamatokat. Mindkét kutató/geopolitikai elemző úgy gondolja, hogy a csecsen radikalizációra komoly figyelmet kell fordítani a jövőben Franciaország területén. Ha Párizst nézzük, csak a külvárosokban majdnem 15 ezer csecsen migráns él a mai napig. De fontos megemlíteni Strasbourg Elsau nevű külvárosát is, ahol ez a szám 10-15 ezer. Ebben a gettóban nőtt fel a párizsi Operánál késelő Khamzat Azimov is.

A franciaországi csecsen diaszpóra az egyik legnagyobb Európában élő csecsen kisebbség, amely nagyjából 30 ezer főt számlál. A 2010-es évek közepéig a radikálisok csak diszkrét számban képviseltették magukat a közösségben. Azonban az elmúlt 1-2 évben rohamosan megnőtt azon csecsenek száma, akik a radikális iszlámot kezdték el követni.

A csecsen radikálisok Európára eddig egyfajta pihenőhelyként tekintettek, hiszen a valódi háború számukra Szíriában és Irakban volt, ahol az Iszlám Állam vagy más szélsőséges erők oldalán harcolhattak. A Franciaországból Szíriába és Irakba utazó csecsen radikálisok eddig úgymond "relaxálni" tértek csak "haza" Európába, kipihenni a háború fáradalmait. "Pihenésük" alatt általában pénzt gyűjtöttek, valamint új tagokat szerveztek be a terrorsejtekbe. Természetesen voltak olyanok, akiket hazatérésükkor egyből lekapcsoltak a francia határon, hiszen harmadik országban vettek részt fegyveres konfliktusban. Azonban sokan át tudtak csusszanni a francia hatóságok ellenőrzésein, voltak akik például a migrációs hullámmal tértek vissza Franciaországba. Pár hónapot Franciaországban töltöttek, majd visszatértek a konfliktusövezetekbe. Az elmúlt 1-2 évben tehát Franciaország nem számított dzsihadista célpontnak a csecsen radikálisok számára. Több szakértő szerint azonban ez a hozzáállás megváltozott, és ennek egyik vészjósló előjele a Khamzat Azimov által elkövetett párizsi késelés.

A kaukázusi iszlám köztársaságban 2000-ben lezajlott háború nem vetett véget a szélsőséges iszlám terjedésének. Csecsenföldön egyre több fiatal tér át a radikális iszlám hitre. Vannak, akik Oroszország területén követnek el dzsihadista merényleteket, és vannak, akik Szíriába utaznak segíteni az Iszlám Államot. Újabban pedig vannak, akik Európába "menekülnek", és itt is radikalizálódnak. A csecsenföldi terrorista csoportok ugyanis szoros kapcsolatban állnak az európai csecsen diaszpórával.

A csecsen radikalizációnak sajnos több sikeres példája ismert. Ilyen például a 2013-as bostoni maratonon történt robbantás is. A terrorsejtek könnyedén kihasználják a migrációs hátterű fiatalok frusztrációját, amit általában a munkanélküliség és a rendszerben való csalódottság okoz.

Az Iszlám Állam elleni háború kezdete óta Szíria és Irak kedvelt találkozóhelye lett a kaukázusi terrorcsoportoknak. Számos észak-kaukázusi és csecsenföldi csoport exportál harcosokat a dzsihadisták segítésére. Ezért kérdéses, hogy hová fordul majd a figyelmük, ha az Iszlám Állam végleg megszűnik létezni? Szíriában például nemcsak az Iszlám Állam oldalán harcolnak csecsenek, hanem a legtöbb szélsőséges iszlamista szervezet soraiban, de vannak olyanok is, akik Aszad kormányerőit "színesítik".

Külön érdemes megemlíteni, hogy a csecseneket szívesen látják az Iszlám Állam soraiban. Több kiképzőt is importált Csecsenföldről a terrorállam, akik részt vettek az Oroszország elleni háborúban, így nagy tapasztalattal rendelkeznek, ha háborús stratégiákról vagy kínzásokról van szó. Több magas rangú vezető is csecsen származású az Iszlám Állam szervezetén belül. Ilyen híres vezető volt például Abu Omar al-Shishani, aki az ISIS hadseregének egyik főhadnagya volt 2016-ban bekövetkezett haláláig. Shishaninak azóta saját kultusza van a radikális csecsenek körében.

Felmerül tehát a legfontosabb kérdés: ha vége lesz a szíriai háborúnak, mit kezdenek majd magukkal a csecsenek? Hol folytatják a dzsihádot a jövőben? A szíriai és iraki konfliktus felszámolásával a dzsihadisták várhatóan visszatérnek majd a származási országukba, így Európán belül Franciaországba, Németországba, Ausztriába és Olaszországba. Ezek a visszatérések pedig minden szakértő szerint jelentősen megnövelik majd a terrortámadások kockázatát Európában.

Ebben az összefüggésben Franciaország lehet a visszatérő csecsen terroristák első kiszemelt áldozata. De aggódhatnak a németek is: a szövetségi hírszerző szolgálat ugyanis nemrégiben olyan dokumentumokat és feljegyzéseket tárt fel, amelyek német célpontok elleni dzsihadista támadásokat prognosztizálnak. A veszély tehát közvetlen, és Azimov akciójával egyre borúsabb a kép a jövőt illetően.

Fontos beszélni Bosznia-Hercegovináról, ami még mindig Európa puskaporos hordója. Egy ketyegő bomba. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa szerint Bosznia-Hercegovina nagyszámú muszlim lakossága és széteső politikai irányítása miatt veszélyes tranzitország lehet. Mindemellett arról is érdemes szót ejteni, hogyan csordogálnak vissza Boszniába az Iszlám Állam terroristái, akik a csecsenekhez hasonlóan előszeretettel segítenek be a szíriai és iraki dzsihadistáknak. Csak Boszniából legalább 240-en csatlakoztak a szíriai és az iraki harcokhoz, közülük több mint 65-en életüket vesztették, 46-an viszont visszatértek szülőföldjükre, utóbbiak közül 23-an már börtönbüntetésüket töltik.