Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
piszkostizenkettő
 
 
 
 

A bukott bevándorláspolitikának köszönheti sikerét az AfD

Maurer Szemere

2017. szeptember 25. 16:58

A 2017. szeptember 24-i német szövetségi választás több rekordot is hozott az országot irányító nagykoalíciós pártok történetében - mind negatív értelemben.

Történelmi mélypontot értek el Martin Schulz vezetésével a szociáldemokraták 20,5%-os eredménnyel és 1949 óta a második legalacsonyabb támogatást kapták szavazóiktól a kereszténydemokrata testvérpártok (32,9%-ot). A szélsőjobbnak kikiáltott AfD pedig csaknem megháromszorozta saját szavazóbázisát és a Bundestag harmadik legnagyobb pártjává lépett elő.  A Zöldek érdemen nem tudtak javítani 2013-as eredményükön, csak az AfD-hez a bevándorlás kérdésében hasonlóan kemény álláspontot elfoglaló liberálisoknak sikerült még számottevő szavazótömeget maguk mögé állítaniuk.

A választási eredmény értelmezéséhez rendelkezésre álló rengeteg adatot elemezve két változásra érdemes odafigyelni: az AfD szinte pontosan ugyanannyi szavazóval tudta növelni bázisát (+ 7,9%) mint amennyit a CDU/CSU-pártszövetség elveszített 2013-hoz képest (-8,6%), míg a korábbit 3,5 %-kal meghaladó választási részvételből ugyancsak egyértelműen az AfD tudott legtöbbet profitálni. Mindezek jól mutatják, hogy a bevándorlás – és muszlimellenes (illetve elitellenes) párt új szavazóinak jelentős része Merkel táborából jött át, egy másik részük pedig valószínűleg éppen a társadalmi lecsúszástól tartó baloldali szavazók közül került ki. A CSU megdöbbentően gyenge szereplése pedig egyértelműen a bajor protest szavazók tiltakozását mutatja Merkel elhibázott bevándorlás politikájával szemben.

Az AfD mint egyetlen rendszerellenes párt sikere, vagyis az, hogy 12,6%-ra növelve támogatottságát a harmadik legnagyobb erővé lépett elő a Bundestagban, egyértelműen jelzi azt, hogy a második világháború óta fennálló hagyományos nagypárti struktúra komoly kihívásokkal küzd. Az AfD volt ugyanis az egyetlen párt, amely a kampány alatt mindvégig következetesen képviselte a német közép – és alsóosztály muszlim bevándorlással szembeni félelmeit mind kulturális, mind egzisztenciális értelemben. Annak ellenére, hogy valamennyi mérés szerint a bevándorlást tartották a legfontosabb témának a választók, érthető okokból mindkét nagypárt igyekezett elkerülni az erről folytatott diskurzust és ebben a liberális média is partnerük volt. A tanulság ugyanakkor az, hogy ha ez még taktikailag jó döntésnek is tűnt, a nap végén a választók mégis megbüntetik azokat a pártokat, amelyek asztal alá söprik a leglényegesebb problémákat.

Az AfD érte el a legnagyobb politikai sikert olyan értelemben is, hogy

mostantól fogva valamennyi párt hozzá viszonyítva fogja pozicionálni magát.

Jól látszik ez az első pártvezetői nyilatkozatokból: a történelmi bukást elszenvedő Martin Schulz rögtön a szélsőjobb elleni harc ellenzéki vezérévé avanzsálta magát. Nyilvánvalóan csak így tud kikerülni Angela Merkel nagykoalíciós halálos fojtásából úgy, hogy maradjon még minimális esélye a politikai túlélésre. Bármilyen furcsa, az AfD előretörése a vereséggel felérő győzelmet arató kancellárnak is remek lehetőség: bármilyen koalíció is jön majd össze, (jelenleg az ún. Jamaica- vagyis a CDU/CSU-liberális-zöld összefogás a legvalószínűbb),  a koalíción belüli törésvonalakat mindvégig a szélsőjobb elleni összefogásra hivatkozva fogja majd megpróbálni betemetni.

Egy biztos, a választási eredményeknek köszönhetően Angela Merkel politikai cselekvőképessége jelentősen csökkent. Szakértők jelenleg egy hárompárti (uniópártok-zöldek-liberálisok) koalíciót tartanak legvalószínűbbnek, ami ha létrejön, valójában négypárti koalíció lesz, hiszen a bajor keresztényszocialista testvérpárt nézetei legalább olyan távol állnak a zöldekétől, mint München Berlintől. De nem sokkal jobb a helyzet a liberálisok és zöldpártiak tekintetében sem, ha az Európához való viszonyt, vagy a bevándorlással kapcsolatos álláspontokat nézzük. A helyzet paradoxona, hogy a közvélemény-kutatások szerint az ún. Jamaica-koalíció örvendene a legkisebb népszerűségnek. Angela Merkel csökkenő támogatottságának köszönhetően egy olyan koalícióval tudná folytatni a kormányzást, amely a legkevésbé népszerű a német választók körében. Mindez egy olyan időszak kezdetén történik, amikor komoly társadalmi konfliktusokkal járó, nehéz döntéseket kell majd hozni Németországban. Gondoljunk csak a francia elnökre, aki már a kapuban áll, hogy kedd este benyújtsa a németeknek azt a számlát, ami a francia strukturális reformok megfinanszírozásához szükséges.

(A szerző választási szakértő.)

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Konfliktussal indulhat az új Bundestag

Konfliktussal indulhat az új Bundestag

amerika, london, párizs

A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén döntenek a házszabályról, valamint megválasztják az elnököt és az alelnököket.

Október 23-a ismét megmutatta, hogy miért komolytalan az ellenzék

Október 23-a ismét megmutatta, hogy miért komolytalan az ellenzék

kinyílott a pitypang

Alig fél év van hátra a választásokig. Ekkor már látszik, melyik politikai erő mennyi embert tud mozgósítani, és az idei október 23-a valami nagyon fontosat árult el nekünk.

Futótűzként terjed az iszlám radikalizmus az osztrák börtönökben

Futótűzként terjed az iszlám radikalizmus az osztrák börtönökben

amerika, london, párizs

A hatóságok vizsgálata alapján az osztrák börtönök tele vannak iszlamista gyűlöletkeltő irodalommal, ami azt jelenti, hogy a börtönben elképesztő mértékben radikalizálódnak a rabok.

Reggel 7:59

Reggel 7:59

7:59

Alig akad támogatója Porosenkónak; Kurz az osztrák elnökkel tárgyalt; A világ számos pontján megemlékeztek '56-ról.

Szili: a neoliberális világnak vége van

Be kell látni, hogy annak az Európának, amelyikről azt gondoljuk, hogy a következő ötven-száz évben működőképes lehet, inkább a nemzetek Európájára kell épülnie - jelentette ki Szili Katalin.

Alig akad támogatója az ukrán elnöknek

Alig akad támogatója az ukrán elnöknek

amerika, london, párizs

A kárpátaljai magyarokat is érintő oktatási törvény az összes szomszédos ország tiltakozását kiváltotta Ukrajnával szemben. A külpolitikában népszerűtlen Porosenko azonban úgy tűnik, saját országában sem nagy kedvenc: az ukránok kétharmada nem bízik az elnökben.

A kárpátaljai magyarok különös tiszteletet érdemelnek

A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi '56-os megemlékezésén hétfőn Ungváron.

Kurz elmondta Van der Bellennek, hogy mikorra lesz osztrák kormány

Kurz elmondta Van der Bellennek, hogy mikorra lesz osztrák kormány

amerika, london, párizs

Hétfőn délután találkozott egymással Sebastian Kurz és Alexander Van der Bellen, hogy Kurz tájékoztassa az elnököt a kormányalakítás állásáról.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére