Teljes egészében felolvasták az iraki brit háborús szerepvállalásról szóló Chilcot-jelentést az edinburghi Fringe művészeti fesztiválon. A 2,6 millió szavas dokumentum ismertetése 284 órán és 45 percen át tartott.

A szombaton véget ért maratoni felolvasásban több száz önkéntes vett részt, köztük az iraki háború veteránjai, de gyerekek és idősek is. Az egyik résztvevő öt órán át olvasott fel. A szervezők szerint az akció "felemelő és fenomenális" volt. 

— mondta az egyik producer. Bob Slayer hangsúlyozta, hogy a 12 kötetes dokumentum sokak félelmével ellentétben nem szerecsenmosdatás.

— idézte őt a The Guardian. 

Bob Slayer a jelentés bizarr elemei között említette, hogy a 666. oldalon olvasható a hadba vonulásról szóló döntés, az összegzés pedig 911 fejezetből áll. A 666 a Bibliában a Fenevad jele vagy száma, a 911 pedig a 2001. szeptember 9-i merényletekre utal.

A vizsgálat vezetője kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban "egy bizonyos időpontban" szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést, és "távolról sem kielégítő" a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást. 

A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer, "de valószínűleg ennél is sokkal több" iraki, többségében civil vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban, és több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt. 

A bizottság megállapítása szerint "távolról sem kielégítő" az a mód, ahogy annak idején a brit kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást.

A jelentés szerint a vizsgálat egyértelműen feltárta, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

A brit kormány mellett működő egyesített hírszerzési bizottságnak világossá kellett volna tennie Tony Blair akkori miniszterelnök számára, hogy a beavatkozás előtt összegyűlt hírszerzési adatok nem bizonyították kétséget kizáró módon azt, hogy Irak folytatta a vegyi és biológiai fegyverek előállítását, sem pedig azt, hogy továbbra is nukleáris fegyverek kifejlesztésére törekedett volna.

A bizottság megállapítása szerint nem készültek megfelelő tervek a hadműveletek utáni iraki helyzet kezelésére, és a brit kormány tudatában volt annak is, hogy az Egyesült Államoknak sem voltak megfelelő tervei erre az időszakra. A háború utáni feladatok előkészítése teljességgel elégtelen volt.

A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is. A vizsgálat megállapítása szerint a védelmi minisztérium lassan reagált a katonai járőröket fenyegető pokolgépes merényletek veszélyére, és "tűrhetetlen késéssel" látta el a fegyveres erőket megfelelő védelmet nyújtó páncélozott járművekkel.

(MTI, The Guardian)