Hétfői brit médiaértesülések szerint az eredeti terveknél valamivel későbbre tolódik a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány törvényalkotási programjának parlamenti ismertetése, mivel még folynak az együttműködés feltételeiről szóló tárgyalások a Demokratikus Unionista Párttal (DUP).

Mint ismert, a csütörtöki előrehozott választások eredményeként a konzervatívoké lett a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül. Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a DUP frakciójával együttműködve kormányoz tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban.

A Downing Street erre egyelőre csak közvetett utalást tett. A miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e tisztség betöltőjeként nem a parlamenti kamara elnöke, hanem a kormánypárt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – a későbbiekben bejelentést tesz a királynői beszéd elhangzásának időpontjáról.

David Davis, a Brexit-tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője hétfőn a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy a kialakult parlamenti erőviszonyokra tekintettel valószínűleg le kell nyesegetni néhány elemet a Konzervatív Párt választási programjában szereplő törvényalkotási tervekből. Davis nem részletezte, hogy milyen elemek kerülhetnek ki a választási programból a kormány törvényalkotási programjának összeállítása során, de ez valószínűleg a DUP-val folytatott tárgyalásokon válik majd véglegessé.

Arlene Foster, a DUP vezetője már korábban többször is jelezte, hogy pártja – jóllehet elfogadja, hogy az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból – nem támogatja a Konzervatív Párt által meghirdetett "kemény Brexit" politikáját.

A Demokratikus Unionista Párt mindemellett nem támogatja a "kemény" határellenőrzés visszatérését sem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa. Ez a csaknem 500 kilométeres határ jó ideje teljesen jelképes, és a közúti átkelőkön semmiféle ellenőrzés nincs.

Az azonban egyelőre nem ismert, hogy ez miképp lesz elkerülhető, mivel Írország továbbra is uniós tagország marad, és tartja magát az EU-n belüli szabad mozgás alapelvéhez, határellenőrzés nélkül viszont elvileg bárki beléphet ír területről Észak-Írországba, vagyis az Egyesült Királyságba.