Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
piszkostizenkettő
 
 
 
 

A benned élő európai

Szentesi Zöldi László

2017. július 4. 13:58

Évekkel ezelőtt Brüsszelben megláttam Európa jövőjét. Megírtam én is, megírta Bayer Zsolt barátom is, de azért nem árt felidézni újra a szikár tényeket.

A St. Catherine téren katolikus templom tör az ég felé. Tövében azonban nem gyerekek szaladgálnak (Brüsszelben a gyerek egyébként is importcikk), hanem nyilvános vécét üzemeltetnek. Egyszerűen elkerítették a templom oldalát, és boldog-boldogtalan oldalba vizeli a szent épületet. Mondani is felesleges, hogy aki európai ember létére oldalba vizel egy katolikus templomot, képletesen és valóságosan is a múltját, jelenét és jövőjét vizeli le.

Hosszú út vezetett idáig, de megérkeztünk. A kereszténység számára ma Európa missziós terület. Nemhogy nem hódít, de olyan hagyományosan katolikus országokban, mint Franciaország, Írország, Spanyolország, és olyan protestáns dominanciájú országokban, mint Németország, Svédország és Hollandia kapitulált az állami szintre emelt ateizmus előtt. Vagy az iszlám előtt, amelynek mecsetjei, minaretjei Szarajevótól Kölnig szaporodnak. 

Nekünk erre az a válaszunk, hogy egy euróért boldog arccal kiürítjük a hólyagunkat a brüsszeli templom falára.

Pedig a keresztény Európa nem jelenti a keresztény gondolat abszolút diadalát. Tovább megyek: még csak élő hittel sem kell rendelkeznünk, ha a keresztény Európához soroljuk magunkat. Paradox módon az istentelen ember is részese lehet annak, hiszen öntudatlanul ő is hordozza azokat a viselkedésformákat, erkölcsi minimumot, amelyet hosszú évszázadok kristályosítottak ki az itt élőkben. A keresztény Európa része Martin Heidegger, aki semmilyen tételes vallásban nem hitt, alighanem még Istenben sem, de amikor belépett egy katolikus templomba, belenyúlt a szenteltvíztartóba, keresztet vetett. Elképedt tanítványa kérdésére, hogy nem tagadja-e meg tanait, Heidegger valami olyasmit válaszolt, hogy ebbe a szakrális térbe, amit templomban neveznek, nagyon sok ember elhozta a bánatát, az örömét, és ő nem tesz mást, mint a kimondhatatlannak, a szakrálisnak adózik tisztelettel.

Mondhatnánk, hogy Heidegger nemcsak a keresztény Európa hordózója, hanem a görög-római civilizációé is, és valóban, a fenti történet főszereplője Szókratész, Cicero vagy Marcus Aurelius is lehetne. Jó helyen járunk. A keresztény Európának ugyanis a görög-római civilizáció is szőröstül-bőröstül része. Valamikor egymás ellen küzdöttek, és a kereszténység végül felfalta Rómát, mára azonban békésen megférnek az emlékezetben, a mindennapokban, a viselkedésünkben, az elveinkben. Bár a sivatagból érkezett, hosszú évszázadok alatt még a judaizmus is hozzásimult valahogyan Európához, legalábbis zsidónak és kereszténynek létezik közös mezeje: az európai kultúra. És a budapesti cigány asszony is a keresztény Európa része, amikor – a saját fülemmel hallottam – azt kiabálta a Keleti előtt randalírozó bevándorlóknak, hogy takarodjanak haza, ez itt Magyarország. Mondjuk, elgondolkodtató, hogy amit a józsefvárosi cigány asszony egy perc alatt megértett, arra Tamás Gáspár Miklósnak és Alföldi Róbertnek az egész élete sem lenne elegendő.

Kétségkívül lappang itt valami titkos európaiság, amely összefűzi az embereket Walestől Bulgáriáig. Valami, ami miatt az ember nem érzi vendégnek magát Münchenben vagy Madridban, de vendégnek érzi magát Floridában és Pekingben.

Ennek a közös európai hitnek az antikvitással kevert kereszténység az alapja, amely ott lüktet életünk minden pillanatában. Kereszténység nélkül nincs európai történelem se, még az ellenreakció is abból fakad: a kereszténység segítette világra a modern politikai ideológiákat, a liberalizmust, a szocializmusokat, amelyek aztán jól lemészárolták az egyházat a 19. és a 20. században. Éppen ezért az élő hit ma már kikerült a legtöbb ember kelléktárából. Kapóra jött ez az iszlámnak, amelyből leginkább a kétely hiányzik, és kellőképpen lendületes, könyörtelen. Éppen az a baj vele, ami a római patríciusok baja lehetett a kereszténységgel: követői éhesek, nyomorultak, de hisznek a külön bejáratú mennyországban, a másvilági ígéretben, és ha kell, az egész világ ellen szegülnek. Az iszlám fél évezredes különbséggel sorra bejárja a kereszténység történelmi stációit, ma nagyjából ott tart, ahol a kereszténység a 16. század elején. Dagad a vitorla, és Isten katonái elhajóznak messze, az istentelenek földjére, hogy elvigyék nekik az egyetlen üdvözítő hitet. Aztán akinek nem tetszik a szeretet és béke vallása, azt jól kardélre hányják, az új földet pedig birtokba veszik az erősebb jogán.

És mégis, bár a kereszténység legalább annyi szenvedést bocsátott a népekre, mint örömöt, egyszerűen nem vizelhetjük oldalba a brüsszeli katolikus templomot.

Nekünk semmink nincs a keresztény etikán, a keresztény Európán kívül. Ezek vagyunk, ilyenek vagyunk.

Sem a magyar ősvallás, sem a Tényeket Tisztelők Társasága, sem az ezoterikus tévéműsorok nem oldják meg Európa sorskérdéseit. Talán már a kereszténység sem, bár az ima és az összefogás erejét nem szabad lebecsülni. Nem tudjuk, mi vár ránk, de ha köpünk a múltunkra, ha tovább lázadunk annyi forradalom után, ha nem építünk, hanem tovább romboljuk közös hazánkat, Európát, akkor valóban bevégeztetett.

A belső restauráció első lépése a kereszténység tiszteletben tartása, pozitív megkülönböztetése, annak elismerése, hogy a jézusi tanítás elidegeníthetetlen Európától. És mondom, még csak hinni sem kötelező a tanításokban. Csak fedezzük fel magunkban az európai embert, és rögtön tudni fogjuk, mi a dolgunk. 

OLVASTAD MÁR?

piszkostizenkettő
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Az ausztrálok hetven százaléka elutasítja a bevándorlást

Az ausztrálok hetven százaléka elutasítja a bevándorlást

amerika, london, párizs

A szigetországba érkező migránsok legnagyobb része indiai származású.

A német balosok szerint az emberek az AfD miatt vesznek egyre több fegyvert

A német balosok szerint az emberek az AfD miatt vesznek egyre több fegyvert

amerika, london, párizs

Nem azért, mert félnek, nem azért, mert romlik a közbiztonság a bevándorlás miatt, hanem a jobboldal miatt veszik a fegyvereket a németek.

Elutasította a brit parlament a Brexit-megállapodást, így továbbra sem tudni, mi lesz

Elutasította a brit parlament a Brexit-megállapodást, így továbbra sem tudni, mi lesz

amerika, london, párizs

A kedd esti szavazás eredménye további káosz lehet a brit politikában, miközben a kilépés dátuma vészesen közeledik.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez történt ma.

A tehetségtelenség lázadása

Ismét utcára vonult a gyűlölet. Nem is csoda. Napjainkban zajlik az a rendszerváltás, aminek 1990-ben kellett volna lezajlania.

889
Az emberek nem hiszik el a demokratáknak, hogy a migráció álprobléma

Az emberek nem hiszik el a demokratáknak, hogy a migráció álprobléma

amerika, london, párizs

Egy új amerikai felmérés szerint a demokraták nem tudták meggyőzni az amerikai közvéleményt arról, hogy a tömeges illegális migráció, a drogkereskedelem és az amerikai-mexikói határon lévő állapotok csak egy előre legyártott, álvalóságot képeznek.

Sírjatok libsik, a számok nem titeket igazolnak!

Sírjatok libsik, a számok nem titeket igazolnak!

kétharmad

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona a többi visegrádi országgal összehasonlítva a válság óta - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel kedden.

A fociultrák, akik Tarlóstól kapták az első sálakat

A fociultrák, akik Tarlóstól kapták az első sálakat

hajrá, magyarok!

Meccsbeszámolók helyett a magyar futballal kapcsolatos interjúkkal jelentkezik a Pörge szurkol sorozatunk a téli szünetben! Az első részben a III. kerületi TVE egykori legnagyobb szurkolói csoportjának két alapítójával, Petivel és Fritzcel beszélgettem arról, hogy hogyan alakult meg az Ultras Klan, milyen volt a Kerület aranykora szurkolói szemmel, milyen balhék övezték az óbudaiak meccseit, valamint arról, hogyan ért véget ez a szép időszak, továbbá érintettük azt is, hogy Tarlós István hogyan viszonyult az óbudai ultrákhoz.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére