Március 9-én Brüsszelben az Európai Unió vezetői arról értekeztek, hogy nyitnának a nyugat-balkáni államok felé. Céljuk, hogy ezzel is visszaszorítsák a csúnya orosz befolyást az európai kontinensen.

Az EurActiv számolt be Jean-Claude Juncker nyilatkozatáról, amely szerint már megkezdődtek a tárgyalások Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Koszovóval, Montenegróval, Macedóniával és Szerbiával.

– tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Két évvel ezelőtt Juncker még úgy vélekedett, hogy nem fog az unióba új ország belépni az ő mandátuma alatt, tehát egészen 2019-ig. Az ellentmondásossá vált nyilatkozatot azzal magyarázzák európai bürokraták, hogy akkoriban a Balkán még nem állt készen arra, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon.

Sokan azonban úgy vélik, Juncker egyszerűen hiteltelen, mivel régióban történt reformok még nem indokolják a csatlakozást, az utóbbi öt évben a gazdasági mutatók akadoznak, virágzik a szervezett bűnözés, ami többek között a migrációt segítette elő Európa északi területeire.

Továbbá a balkáni területeken óriási méreteket öltött a ’demokratikus’ intézmények iránt érzett bizalmatlanság, a nemzeti érzelmek sokkal népszerűbbnek számítanak a globalista világszemléletnél.

A nyugat-balkáni csúcstalálkozót 2018-ban fogják tartani Nagy-Britanniában, ezt Theresa May nyilatkozta Brüsszelben, hozzátéve, hogy az uniónak nem szabad figyelmen kívül hagyni a régióban tapasztalható instabilitást.

Egy ilyen csúcstalálkozót már tartottak Berlinben 2014-ben, idén pedig július tizenkettedikén esedékes, Triesztben.

– tette hozzá May.

Montenegró abban bízik, hogy még ebben az évben beléphet a NATO-ba, Oroszország ezt azonban provokációnak tekinti, és teljes mértékben ellenzi a Balkán uniós csatlakozását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy véli, ki kell szorítani a régióból az „egészségtelen, külső befolyást”, természetesen amellett érvelve, hogy egyedül az EU képes stabilitást teremteni a Balkánon.