Ugrás a tartalomhoz
" Csatlakozz a lázadókhoz!”
közeleg a tél
 
 
 
 

2030-ig betáraztuk magunkat éghajlatváltozási stratégiákkal

2017. március 2. 08:28

Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a kormány honlapján közzétett dokumentum szerint Magyarország - a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembevételével - fokozatosan tér át az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra.

A több mint 220 oldalas dokumentum – melyet március 16-ig lehet véleményezni – vezetői összefoglalója kiemeli, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti a nemzeti (természeti, humán és gazdasági) erőforrásokat.

Cél a természeti értékek, erőforrások (termőföld, ivóvíz, biológiai sokféleség), és kulturális kincsek megőrzése, valamint az emberi egészség kiemelt védelme. 

Az Országgyűlés az első éghajlatváltozási stratégiát 2008-ban fogadta el. Ennek felülvizsgálata nyomán készült el a 2014-2025-re, kitekintéssel 2050-re vonatkozó második stratégia tervezete 2013-ban, amit 2015-ben nyújtottak be a parlamentnek. A 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi megállapodás nyomán viszont indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata és átdolgozása, ez a munka fejeződött most be.

Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa.

2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számolnak a szakemberek. Az évszázad végére pedig a nyári hónapokban több mint 4 fokos melegedés is lehet. Az éves csapadékösszegben nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik:

  • a nyári csapadék a következő évtizedekben 5,
  • az évszázad végére akár 20 százalékkal is csökkenhet,
  • míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál,
  • hosszabb szárazság nyáron, míg nagy mennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb.

Az átdolgozott stratégia három fő részből áll. Az úgynevezett hazai dekarbonizációs útitervben rögzítik az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait. Megjegyzik, hogy az ilyen gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező, amit jórészt az alacsony egy főre eső energiafogyasztásnak, az energiatermelésen belül az atomenergia, és a relatíve alacsony fajlagos kibocsátású földgáz dominanciájával magyaráznak. 

A stratégia szerint az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés megvalósítása nem jelent versenyképességi korlátot a magyar gazdaságnak, sőt az innováció és a zöldgazdaság-fejlesztés révén hozzájárulhat a termelő ágazatok modernizációjához és Magyarország újraiparosításához.

A villamosenergia-termelés károsanyag-kibocsátásának szempontjából meghatározó lépés lehet középtávon a Paksi Atomerőmű kapacitáspótlása, az átmenetileg megnövekvő atomenergia kapacitás (a régi és új blokkok párhuzamosan futása) a 2020-as évek végén, a 2030-as évek elején jelentős kibocsátás-csökkenést okoz –emelik ki.

A dekarbonizációs ütemterv célkitűzései között szerepel többek között a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergia-termelés, az épületfűtés és a közlekedés területén, valamint a szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (fák, erdők) növelése. Hangsúlyozzák továbbá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítását, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar egyes ágazatai területén, s a villamosenergia-termelésben.

Mindezek hozzájárulhatnak a korábban célul kitűzött 20 százalékos energiahatékonyság javuláshoz a szakértők szerint.

A dokumentum második fő része a nemzeti alkalmazkodási stratégia, ami az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelésére alapul. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hazai kereteit és lehetőségeit meghatározva célok között rögzíti többek között

  • a természeti erőforrások készletek védelmét,
  • a sérülékeny térségek és sérülékeny ágazatok (többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az energetika, a közlekedés, az épületszektor, a telekommunikáció, a hírközlési rendszerek) rugalmas és innovatív alkalmazkodásának támogatását,
  • valamint a társadalom alkalmazkodóképességének javítását. 

Az átdolgozott második éghajlatstratégia harmadik kiemelt része a partnerség az éghajlatért szemléletformálási terv, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálást hangsúlyozza a klímatudatosság és a fenntarthatóság szempontjainak integrálását a társadalomban. Ebbe a médiát, az egyházakat, valamint civil és tudományos szervezeteket is bevonnának – írja az MTI.  

OLVASTAD MÁR?

közeleg a tél
 
 
 
 

Szabadon lehet kommentelni, a vélemény szabad, viszont a gyűlöletkeltésért, személyi integritás megsértéséért mindenki maga felel.

Brüsszel azonnal bevetette fegyverét

Brüsszel azonnal bevetette fegyverét

közeleg a tél

Megkezdődött a hazánk elleni támadássorozat. A legfrissebb információk szerint eljárás indul Brüsszelben a felsőoktatási törvény módosítása miatt.

Brüsszel felsorakozott Soros mögött

Brüsszel felsorakozott Soros mögött

közeleg a tél

Kedden Guy Verhofstadt és az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szervezésében meghallgatták a Soros-egyetem rektorát az Európai Parlamentben. Az EP ballib képviselői természetesen a magyar embereket hibáztatják a kialakult helyzet miatt.

Orbán ismét megküzd Brüsszellel

Orbán ismét megküzd Brüsszellel

közeleg a tél

Az Európai Parlamentben (EP) szerdán plenáris vitát tartanak Magyarország helyzetéről. Ismét. Az ülésen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is hazánk védelmében.

Így készül Orbán Viktor a küzdelemre

Ma az Európai Parlamentben (EP) plenáris vitát tartanak hazánk helyzetéről. Az ülésen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is.

Soros beültette az embereit az unióba

A kiszivárogtatott dokumentumok szerint az amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványnak 226 megbízható szövetségese van az EP padsoraiban.

Brüsszel kért egy pofont Orbántól

Brüsszel kért egy pofont Orbántól

közeleg a tél

Soros György nagy befolyással rendelkezik az Európai Parlamentben, itthon még nagyobb hatalommal bír - hangzott el az M1-en.

Soros vagy Orbán?

Kövesd nálunk élőben 14:45-től, hogy Orbán Viktor Brüsszelben ismét kiáll a magyarokért!

Soros egyetemén az ideológiafüggetlen tárgyak háttérbe szorulnak

Soros egyetemén az ideológiafüggetlen tárgyak háttérbe szorulnak

közeleg a tél

A Közép-európai Egyetem egy "keskeny nyomtávú" egyetem, csak társadalomtudományi, politikatudományi, közgazdasági és jogi képzése van. Míg a térképészet vagy a biológia ideológiafüggetlen, addig a Közép-európai Egyetemen oktatott tárgyak ideológiaorientáltak, szemléletet is adnak - mondta a Magyar Hírlapnak Klinghammer István akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa és az egyetem volt rektora, korábbi felsőoktatási államtitkár.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére