Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

2017-ben megtriplázódik a német államot beperlõ migránsok száma

888.hu

2017.01.05. 13:58

Szakértõk szerint a migránsok által, a német állam ellen indított perek száma 2017-ben még meredekebben fog emelkedni, mint az elmúlt években. A legtöbb felperes szír migráns, akiket nem veszélyeztet a kitoloncolás.
BERLIN, 13:58

Szakértők szerint a migránsok által, a német állam ellen indított perek száma 2017-ben még meredekebben fog emelkedni, mint az elmúlt években. A legtöbb felperes szír migráns, akiket nem veszélyeztet a kitoloncolás.

Egyre több migráns tereli jogi útra sérelmeit Németországban. 2016-ban csak Észak-Rajna-Vesztfáliában  47 300 pert indítottak a migránsok a német állam ellen. 2015-ben ez a szám 21 300 volt – írta a DW.

Robert Seegmüller, az Egyesült Német Közigazgatási Bíróság vezetője szerint 2017-ben a perek számának újabb duplázódásával számolnak, ám ez óvatos becslés, valószínűleg háromszor annyi per indul majd, mint 2016-ban.

Néhány migráns a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt (BAMF) pereli, amiért lassú a menedékkérelmük elbírálása. Előfordult már olyan eset is, hogy a kérelem benyújtásától számítva egy teljes évet kellett várniuk, mire a BAMF egyáltalán megkezdte az eljárást és elbírálta azt. A migránsok amíg nem kapnak menedékkérelmet, addig nem vállalhatnak munkát és az ingyenes nyelvoktatásban sem vehetnek részt.

Azonban egyre nagyobb számban azok a szíriai migránsok perelnek, akik családegyesítést szeretnének.

Kiegészítő védelem

2016 márciusában a német kormány új menekültügyi szabályozást fogadott el. A teljes védelem mellett létrehozta az úgynevezett kiegészítő védelem intézményét is. Ez azoknak jár, akik nem tudják bizonyítani, hogy üldöztetés alatt álltak. Ez egy köztes állapot: a németek nem küldik vissza a szír migránsokat háború sújtotta hazájukba, ám a német alkotmány csak azoknak biztosít teljes értékű menekültstátuszt, akik politikai üldöztetés miatt hagyták ott hazájukat. Így nem jár menekültstátusz azoknak, akik biztonsági okokból hagyták el otthonukat.

Az új szabályozás előtt egy szíriai migráns jogosult volt a különleges bánásmódra és többnyire megkapta a menedékjogot. Ám 2016 márciusában mindez megváltozott. Most a migránsok nagy része kiegészítő védelmet kap, amely azt jelenti, hogy egy évig maradhatnak ilyen módon Németországban, majd ezt meghosszabbíthatják. Menekültstátusszal három évig maradhatnának Németországban, mielőtt meg kell hosszabbítaniuk a tartózkodási engedélyt. További fontos különbség, hogy a kiegészítő védelemmel két évet kell várniuk a migránsoknak arra, hogy családjukat is behozhassák Németországba.

A Pro Asyl névre hallgató, a migránsok jogaiért küzdő szervezet vezetője, Bernd Mesovic ellenezte az új szabályozást, és megfenyegette a német államot, hogy perek sokasága vár majd rá, ha a parlament elfogadja azt. 2016 decemberére már 36 000 migráns indított pert annak reményében, hogy kiegészítő védelmüket teljes értékű menekültstátuszra cseréljék.

A tartományok fizetik a számlát

A 2016 szeptemberéig 50 000 vízumot adtak ki a német hatóságok családegyesítés címén. Ez 2015-ben az egész éves mennyiség volt. A növekedés részben a perek sikerének köszönhető, így Mesovic szerint nem meglepő, hogy egyre több migráns perli az államot.

A perek egyre nagyobb száma komoly terhet jelent a közigazgatási bíróságok és az azokat működtető tartományok számára.

A bíróságok lassan képtelenek megbirkózni az exponenciálisan emelkedő ügyek számával. Csak úgy tudják tartani a lépést, ha egyre több bírót és bírósági személyzetet alkalmaznak, ám ennek költségeit nem tudják a szövetségi kormányra terhelni. Azt a tartományoknak kell állniuk.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére