Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
szabad vasárnap
 
 
 
 

100 éve született Szolzsenyicin, a szovjet kommunizmus nyomorának leleplezője

2018. december 11. 17:59

1918. december 11-én, azaz napra pontosan száz évvel ezelőtt született Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, akinek magányos küzdelmeiből születtek meg prófétai erejű írásai, a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le.

Szolzsenyicint, aki Kiszlovodszkban született, az anyja nevelte fel, mivel apja még a születése előtt vadászbaleset áldozata lett. Sok minden érdekelte, a rosztovi egyetem matematika-fizika szakát és a moszkvai irodalmi főiskolát párhuzamosan végezte el. Pályáját matematika- és csillagászattanárként kezdte. 1940-ben megnősült, azonban feleségétől, Natalja Resetovszkajától 1972-ben vált el. 

1941 októberében behívták katonának, így a világháborúban tüzérként szolgált, majd többször kitüntették. Szabadidejében naplót vezetett, novellákat írt. A katonai elhárítás 1945-ben figyelt fel levelezésére, melyben Sztálint bandavezérként emlegette, ezért

nyolc év kényszermunkára ítélték.

Egy Moszkva közeli zárt kutatóintézetben, speciális börtönmunkahelyen tudományos munkát végzett, majd 1950-ben Kazahsztánba került, ahol kőművesként és öntőmunkásként dolgozott a lágerben. Itt "született" műveit emlékezetében rögzítette. Szabadon bocsátása után még három évet kényszerlakhelyen kellett töltenie.

Első fegyveres őrizet nélkül töltött napja 1953. március 5., Sztálin halálának napja volt, de így is csak a dél-kazahsztáni Kok-Terek falu határáig terjedt a mozgástere. A helyi iskolában matematikát és fizikát tanított, titokban verseket és színdarabokat írt, megszületett első nagyobb lélegzetű regénye, A pokol tornáca. 1954-ben engedélyezték, hogy rákbetegségét a taskenti kórházban kezeljék, ennek köszönhetően az állapota jobbra fordult. Közben folyamatosan írt, és az a meggyőződés alakult ki benne, hogy haladékot kapott a sorstól, s ez addig tart, amíg ír, vagyis teljesíti küldetését. Kórházi tapasztalatait a Rákosztály című kisregényében dolgozta fel.

Egy Szolzsenyicin emlékét őrző plakett

Fotó: AFP

A személyi kultusz leleplezése után 1956-ban rehabilitálták, ismét tanár lett Rjazanyban. 1959-ben alig másfél hónap alatt írta meg kisregényét, az Ivan Gyenyiszovics egy napját, amelyet a Novij Mir című folyóiratnak küldött el. A mű 1962-ben, a hruscsovi olvadás idején jelent meg, saját élményei alapján mutatta be a lágerek rabjainak életét. Egyszerű nyelvezetével és hitelességével megdöbbentő erővel hatott hazájában és külföldön is. Hruscsov 1964-es bukása után már nem közölték műveit a Szovjetunióban.

1967-ben nyílt levélben fordult az írószövetséghez, szót emelt a cenzúra eltörlése végett, és követelte az ellene indított hajsza leállítását. Ezt követően 1968-ban Párizsban megjelent a Rákosztály és A pokol tornáca, ám 1969-ben az írószövetség kizárta tagjai közül, így Szaharov és mások mellett csatlakozott a szovjet polgárjogi mozgalomhoz. 1969-ben Natalja Szvetlova lett az élettársa, később felesége, egyben titkára és lektora.

Egy évre rá, 1970-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, de nem utazott el Stockholmba, mert attól tartott, hogy nem engedik haza.

1971-ben külföldön jelent meg 1914 augusztusa című történelmi regénye, amely az orosz vereséggel végződő tannenbergi csatával foglalkozik. 1973-ban Párizsban adták ki A Gulag szigetvilág első kötetét (a kéziratot 1968-ban csempésztette külföldre), melyben a munkatáborok és börtönök rendszerét, az áldozatok szenvedéseit tárta fel, támasztotta alá adatokkal, visszaemlékezésekkel. Nem meglepő módon sajtókampány indult ellene, letartóztatták, majd 1974-ben hazaárulás vádjával elítélték, majd kiutasították az országból.

Ekkor vette át a Nobel-díjat Stockholmban, egy Zürichben írt röpiratában alkut ajánlott a szovjet vezetésnek: leáll támadásaival, ha lemondanak a nemzetellenes marxizmusról, és teljesítik nemzeti hivatásukat. Lenin Zürichben című könyvének 1975-ös kiadása után az Egyesült Államokban, a vermonti Cavendishben telepedett le. Kiadta a Gulag második és harmadik kötetét, 1980-ban két esszét is publikált (A tölgy és a borjú, A halálos veszedelem), és folytatta 1971-ben elkezdett történelmi sorozatát, amelynek összefoglaló címe A vörös kerék lett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rózsát helyez el Szolzsenyicin szobrának talapzatán

Fotó: AFP

Az 1980-as évek közepétől – a gorbacsovi glasznosztynak köszönhetően – művei ismét megjelenhettek hazájában. 1990-ben visszakapta állampolgárságát, 1994-ben hazatért, az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. 1991-ben jelent meg Hogyan mentsük meg Oroszországot? című röpirata. A kommunizmust és a kapitalizmust is hevesen bíráló író szerette volna felrázni a "Szent Oroszországot", de az általa javasolt jóindulatú önkényuralomnak, a keresztény-nemzeti rendszernek nem sok híve akadt.

Utolsó éveiben sokat betegeskedett, de továbbra is dolgozott, feleségével összegyűjtött művei 30 kötetes kiadásán munkálkodott. Otthonában halt meg szívelégtelenség következtében 2008. augusztus 3-án. "Szidalmazták és kinevették, istenítették és megvetették. De tisztelői és ellenfelei pontosan tudták, hogy Szolzsenyicin már csupán novelláival és a Gulag szigetcsoport című regényével megváltoztatta a világot, és ez tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a halhatatlanok közé kerüljön" – emlékezett meg róla halálakor egy moszkvai lap.

2013-ban Oroszországban kiállításon mutatták be hagyatékát. Születésének 100. évfordulója alkalmából a moszkvai Nagyszínházban mutatják be az Ivan Gyenyiszovics egy napja operaváltozatát, amelynek zenéjét Alekszandr Csajkovszkij írta, és amelyet az író fia, Ignat Szolzsenyicin vezényel.


Az összeállítás az MTVA Sajtóadatbank és az F24 anyagának felhasználásával készült.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Orbán Viktor: és feltámadott harmadnapon

Orbán Viktor: és feltámadott harmadnapon

kétharmad

Húsvétvasárnapot ünnepli ma a keresztény világ, az eseményről a magyar kormányfő is megemlékezett hivatalos Facebook oldalán.

"Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság"

"Krisztus feltámadásával igazolta, hogy a látható világon kívül is van valóság"

szabad vasárnap

Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában.

Akik már elvesztették a háborút

Akik már elvesztették a háborút

piszkostizenkettő

A lángoló Notre Dame és ami utána következik.

Hamarosan elkészülnek a falusi csok részletszabályai

A falusi csok részletszabályai egy-két héten belül megjelennek. Bár a program július elsején kezdődik, máris óriási az érdeklődés - nyilatkozta Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa.

A bevándorlásellenesek lehetnek az EP-választás nagy nyertesei

A bevándorlásellenesek lehetnek az EP-választás nagy nyertesei

amerika, london, párizs

Az előrejelzések szerint komoly erősödéssel számolhatnak azok a pártok az európai parlamenti választáson, melyek élesen ellenzik a migrációt, valamint euroszkeptikusak.

Szökni próbált a Teréz körúti robbantó

Szökni próbált a Teréz körúti robbantó

kétharmad

Szerencsére nem sikerült megvalósítania a tervét.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére