Az amerikai elnök Szicíliában a G7-csúcstalálkozón figyelmesen hallgatta a kereskedelemről és az éghajlatváltozásról folytatott eszmecseréket, szélesen mosolygott a kamerák előtt, és látogatásának nagy részében még a provokatív Twitter-üzenetektől is tartózkodott. Brüsszelben ugyanakkor nekiesett a többi NATO-tagállamnak amiatt, hogy azok szerinte nem költenek eleget a védelemre, félrelökte a montenegrói miniszterelnököt, és éles szavakkal kifogásolta a német külkereskedelmi mérleg többletét.

Az Egyesült Államok szövetségesei az új amerikai elnök első külföldi körútján testközelből tapasztalhatták meg Trump két arcát.

– idézte a Reuters Julianne Smith-t, a Centre for a New American Security intézet munkatársát, aki szerint ez a megközelítés csodákat tehet az ember ellenfeleivel szemben, de a szövetségesekhez fűződő kapcsolatokban nem működik.

A G7-találkozó néhány résztvevője szinte rettegve várta a taorminai tanácskozást, miután korábban négy előkészítő egyeztetés is kudarcba fulladt az amerikaiakkal a kereskedelem, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok és a klímaváltozás kérdéseiről. Végül aztán a csúcstalálkozó sokkal jobb eredménnyel zárult ahhoz képest, mint amitől tartottak – állították tisztségviselők.

A zárónyilatkozat egyértelműen mutatja a nézetkülönbséget az Egyesült Államok és a másik hat vezető ipari ország között a 2015-ös párizsi klímaegyezmény betartását illetően. A taorminai delegációk tagjai a találkozó vége felé bizonyára értetlenséggel olvasták Trumpnak azt a Twitter-bejegyzését, amelyben tudatta a világgal, hogy majd a jövő héten dönt a párizsi megállapodás sorsáról. Vajon miért nem nyilatkozott erről ott helyben, a kérdésről folyó tanácskozáson? –  tehették fel többen magukban a kérdést.

A kereskedelmi vitákban viszont végül sikerült Trumpból ígéretet kipréselni arra vonatkozóan, hogy szembe fog szállni a protekcionizmussal. Továbbá Oroszországgal kapcsolatban sem ragaszkodott ahhoz, hogy ne fenyegessék tovább Moszkvát újabb szankciókkal az ukrajnai beavatkozás miatt – pedig sokan attól tartottak, hogy az amerikai elnök ezt forszírozni fogja.

Trumpot a legtöbb bírálat a brüsszeli NATO-tanácskozáson mutatott hozzáállása miatt érte. Több európai tisztségviselő is „katasztrofálisnak” írta le az amerikai elnök megnyilvánulásait. Trump, mint az iskolás gyerekeket, úgy szidta le szövetségeseit amiatt, hogy nem költenek eleget a védelemre, és ismételten felvetette, hogy egyes országok „hatalmas mennyiségű pénzzel” tartoznak.

Még ennél is aggasztóbbnak tarthatták a NATO tagjai, hogy az amerikai elnök végül személyesen nem állt ki a szervezet szerződésének 5. cikkelye mellett, jóllehet a látogatása előtt érkeztek jelzések a Fehér Házból arra vonatkozóan, hogy ezt meg fogja tenni. Nem ejtett szót Trump továbbá Oroszországról sem, amelyre a legtöbb európai tagállam még mindig jelentős fenyegetésként tekint. Az amerikai elnök Brüsszelben olyan beszédet mondott, amelyet mintha otthoni, elkötelezett híveinek szánt volna, és amely sokakat januári beiktatási beszédére emlékeztethetett.

– írta ki a Twitterre például Mike Huckabee volt republikánus kormányzó Trump brüsszeli beszéde után.

Trump kilencnapos külföldi körútját összegezve az elnök tanácsadói inkább az utazás szaúdi szakaszáról nyilatkoztak nagyobb lelkesedéssel a 110 milliárd dolláros fegyverüzlet nyélbe ütése és a szaúdi királlyal kialakított „személyes kötődés” miatt.

– lelkendezett Gary Cohn, az amerikai elnök gazdasági tanácsadója.

Daniela Schwarzer, a berlini Külkapcsolatok Német Tanácsának kutatási igazgatója szerint Trump körútja rávilágított arra, hogy az amerikai elnök nulla-összegű játékként fogja fel a világot, amelyben valaki vagy győztes, vagy vesztes, és a kapcsolatok alapja az „adok-kapok”.

– vélekedett Daniela Schwarzer.

(Reuters, MTI)