A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Christine Lagarde követheti Jean-Claude Junckert 2019-ben a brüsszeli Európai Bizottság elnöki tisztségében a Welt am Sonntag szerint. 

Miután Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy a 2014-2019-es ciklus után nem vállalja tovább az Európai Bizottság vezetését, az EU jobbközép pártjait összefogó Európai Néppárt a kulisszák mögött sürgősen utódot keres a néppárti Juncker helyére — írta a Welt am Sonntagra hivatkozva az MTI. 

A párt több vezetője Christine Lagarde-nak szánja a pozíciót. Az IMF-et 2011 óta vezető politikus

— mondják az Európai Néppárt felső köreiben.

Christine Lagarde vezérigazgatói megbízatása az IMF-nél 2021-ig szól, de legtöbb elődje a mandátum lejárta előtt leköszönt a tisztségről, így ez nem lehet akadálya annak, hogy elvállalja az EB vezetését.

Az eleganciájáról is híres francia politikus jó kapcsolatban van a legbefolyásosabb néppárti vezetővel, Angela Merkel német kancellárral, de jelölése a brüsszeli bizottság élére főként azon múlik majd, hogy elnyeri-e Emmanuel Macron francia államfő támogatását.

A mostani állás alapján biztosnak látszik, hogy 2014 után a 2019-es európai parlamenti választást is az Európai Néppárt nyeri meg, és ezzel megszerzi a jogot arra, hogy jelöltet állítson az EB elnöki tisztségére. A bizottság vezetőjeként néppárti vezetésű tagországok mellett számos olyan kormány támogatását is megszerezheti, amelyben liberális pártok is vannak, az EP-választást felvezető kampányban pedig "elvarázsolhatja" a női szavazókat — latolgatják néppárti körökben a Welt am Sonntag szerint.

Bűnösnek mondta ki "hanyagság" vádjában Christine Lagarde-t, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatóját, volt francia gazdasági és pénzügyminisztert hétfőn az illetékes francia bíróság a Bernard Tapie üzletembernek 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében, de mentesítette a büntetés alól.

A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) 2014. augusztusban indított előzetes eljárást az IMF-főigazgatója ellen az Adidas sportszergyártó cég eladása körüli, az államot megkárosító szövevényes kártérítési ügyben, amelyben az állam 403 millió euró (126 milliárd forint) kártérítést fizetett Tapie-nak, a cég korábbi tulajdonosának.