A jövőben a jogállamiság általános elveinek biztosításához kell kötni a tagországoknak szánt uniós támogatásokat – vélekedett a balliberális Vera Jourova, aki az unió kettős mércéért jogérvényesülésért felelős biztosa.

A cseh uniós biztos egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, egyetért azzal a bizottsági felvetéssel, amely az uniós alapokhoz való hozzájutás feltételéhez kötné a jogállamiság biztosítását. Mint hangsúlyozta, az uniós alapok a tagországok közös vagyonát jelentik, ezért figyelemmel kell lenni azok kiosztására és a kiosztás biztosítékaira a tisztességes és igazságos beruházások támogatása érdekében.

Jourova aggodalmát fejezte ki az uniós alapok kiosztását illetően olyan tagországok számára, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiság elveit, és amelyek esetében az uniónak nincsenek biztosítékai a korrupció és csalás elkerülésére, vagy az elkövetők felelősségre vonására.

Lengyelországgal kapcsolatban leszögezte, hogy sosem mondta, hogy fel kellene függeszteni Lengyelország uniós támogatásait, amelyet a 2020-ig tartó, már rögzített uniós szabályok sem tennének lehetővé. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nemcsak Lengyelország, hanem minden tagállam vonatkozásában szükség van arra, hogy az unió biztosítva lássa a támogatások tisztességes felhasználását.

Az Európai Bizottság szerdán a vitatott lengyel igazságügyi reformról tárgyal, amellyel kapcsolatban az uniós biztos aláhúzta, a reformokkal kapcsolatban kialakításra váró bizottsági álláspont figyelembe veszi majd, hogy az Európai Unió számára alapvető, hogy minden tagállamban hatékony és független igazságszolgáltatási rendszer működjön.

Szerdán a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.

A brüsszeli testület tagjai közleményükben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban", ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket. Mint közölték, az ügyben szükség esetén kötelezettségszegési eljárást indíthatnak – írja az MTI.