Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Új-Kaledónia: újból leszavazta a függetlenséget a volt francia gyarmat

MTI

2020.10.04. 17:09

A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport két év után újra szavazott: továbbra is Franciaországhoz akarnak tartozni. Ezután már csak egyszer lehet népszavazás, akkor a döntés végleges lesz.

 

Két évvel az első erről tartott népszavazást követően vasárnap

a többség másodszor is nemet mondott arra, hogy Új-Kaledónia elszakadjon Franciaországtól

- derült ki a referendum végleges, de egyelőre nem hivatalos eredményéből.

Ezúttal a választók 53,26 százaléka szavazott arra, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport továbbra is Franciaország része maradjon. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, amikor 56,4 százalék utasította el a függetlenné válás gondolatát. A részvétel most magasabb volt a 2018-asnál, a választásra jogosultak 85,6 százaléka ment el szavazni.

„A választók elmondhatták véleményüket. Megerősítették szándékukat, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon. Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a köztársaságba vetett bizalmukat

- reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök.

A tengerentúli Új-Kaledónia Ausztrália és Új-Zéland közelében található, mintegy 17 ezer kilométere Franciaország európai területétől a Csendes-óceánon.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és jelenleg az 1998-ban kötött nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehet népszavazást tartani a függetlenségről.

A függetlenség gondolatát leginkább az őslakos kanak közösség támogatja, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A népszavazás után a kanak őslakosok zászlójukat lengetve tiltakoztak.

Az eredmény kihirdetése után Emanuel Macron francia államfő tudatta, hogy

Párizs két év múlva készen áll megszervezni a harmadik népszavazást is, ha az új-kaledóniaiak úgy kívánják,

utána viszont mindkét félnek el kell fogadnia az eredményt. Harmadik népszavazást akkor lehet tartani, ha a helyi törvényhozás tagjainak harmada támogatja a kezdeményezést.

A sziget gazdaságát jelenleg a Franciaországtól kapott 1,3 milliárd eurós állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és a gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen elsőként 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal az után, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkeltartalékokat fedeztek fel.

(Térkép: www.newcaledonia.co.nz)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kiszelly Zoltán: nincs reális esélye, hogy az MSZP fordítani tudjon a lejtmeneten

Nincs reális esélye, hogy az MSZP a 2024-es európai parlamenti (EP) választásig fordítani tudjon a lejtmeneten: a szocialista pártból túl sok párt szakadt ki, mindeközben karakter nélküli vezetőket választottak maguknak, és a szavazóbázisukat sem sikerült megújítani – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Magyar Nemzetnek.

Kós Hubert meghódította Rómában Európát

Kós Hubert meghódította Rómában Európát

Kós Hubert aranyérmet nyert 200 méter vegyesen a római úszó Európa-bajnokság zárónapján. Késely Ajna bronzérmes, Fábián Bettina negyedik lett 400 gyorson. Jakabos Zsuzsanna pedig az 5. helyen végzett 200 méter pillangón. A magyar csapat 5 arany-, 7 ezüst- és 3 bronzéremmel zárt Rómában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére