Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Trump is beállt a Brüsszelnek beintő Boris Johnson mögé

Sümeghi Lóránt

2019.12.03. 13:00

Az amerikai elnök közölte kedden Londonban, hogy nem kíván beavatkozni a jövő csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választásokba, de meggyőződése szerint Boris Johnson konzervatív párti brit kormányfő „nagyon alkalmas” a miniszterelnöki tisztségre, és „nagyon jó munkát végez”.

Donald Trump, aki a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott, kedden kezdődött kétnapos londoni vezetői találkozón vesz részt, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: nem akarja „közbeavatkozással bonyolítani” a helyzetet a december 12-ére kiírt brit választások előtt, és együtt tudna működni a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is, ha ő nyerné a választást.

Nagyon sok embernek nagyon sok választást megnyertem már, de ebből most kimaradok

- fogalmazott Trump, majd hozzátette: ő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) híve.

Stoltenberg a sajtóértekezleten azt mondta: új elem a NATO tevékenységében, hogy a Kína felemelkedéséből a NATO biztonságára háruló következményekre is oda kell figyelnie, mivel ma már Kínáé a világ második legnagyobb védelmi költségvetése az Egyesült Államok után. A NATO főtitkára szerint Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.

Jens Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne. „Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Donald Trump hosszan beszélt a londoni sajtótájékoztatón a védelmi költségterhek megosztásáról, és nem csupán a NATO-val kapcsolatban. Elmondta: az utóbbi hónapokban megállapodott például Dél-Koreával abban, hogy a szöuli kormány 500 millió dollárral növeli éves hozzájárulását az ország amerikai védelméhez. Az amerikai elnök szerint ez gyakorlatilag a kétszerese annak az összegnek, amelyet Dél-Korea eddig fizetett azért, hogy az Egyesült Államok garantálja katonai biztonságát. Hozzátette: ugyanerről folytatott tárgyalásokat nemrégiben a japán kormánnyal is, kifejtve, hogy Japán nagyon gazdag ország, de védelmét „gyakorlatilag mi fizetjük, így segíteniük kell ebben”.

Trump szerint a világ nagyon sokáig kihasználta az Egyesült Államokat, mivel „soha senki nem kérte, hogy fizessenek többet, egészen addig, amíg én meg nem jelentem a színen”. Elődjeire utalva hozzátette, hogy sem Barack Obama, sem George Bush, sem Bill Clinton nem kérte, hogy a szövetséges országok fizessenek többet az amerikai védelmi garanciáért.

A londoni miniszterelnöki hivatal a mostani NATO-találkozó előtt kiadott hivatalos tájékoztatásában közölte: a 2014-es walesi NATO-csúcson elhatározott kötelezettségvállalás alapján – amely azt tűzte ki célként, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra – az európai NATO-szövetségesek és Kanada együttes védelmi költségvetése 2024-ig 400 milliárd dollárral növekszik.

Jens Stoltenberg a londoni találkozó előtt a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk védelmi beruházásokra. A jó hír az, hogy az európai NATO-szövetségesek éppen ezt teszik, és nem csupán azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében járjanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá vált világban – mondta a BBC-interjúban a NATO főtitkára.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére