Az Európai Parlament képviselői a plenáris ülések előtt szakbizottságokba tömörülve vitáznak egy-egy adott javaslat részleteiről. A képviselők mindegyike tagja valamilyen szakpolitikai bizottságnak, melyek létszáma 24-76 fő között változik. Jelenleg az EP-nek 20 állandó bizottsága van, ám egyedi problémák kezelésére külön albizottságokat állíthatnak fel, melyekből jelenleg kettő üzemel.

A plenáris ülésszakokon – ahol a végső szavazás történik – általában már csak felolvassák a bizottságban egyeztetett javaslatokat, és megszavazzák vagy elvetik azokat. Ezeknek a vitáknak a menetéről az egyes szakbizottságok vezetése dönt, emiatt a szakbizottságok fontos intézményei az uniós jogalkotásnak, és annak vezetői komoly befolyással bírnak.

Az új parlamentben a 22 bizottság vezetői mindössze 7 tagállam képviselői közül kerülnek ki.

Természetesen a legtöbb bizottságot, és a legfontosabbakat általában németek vezetik, és

Gyakorlatilag elmondható, hogy az összes fontos bizottságot a németek, franciák vagy belgák vezetik, például a legnagyobb, 74 fős külügyi bizottságot (David McAllister – Németország), a szintén fontos mezőgazdaságit (Norbert Lins – Németország), a költségvetésit (Monika Hohlmeier – Németország), vagy a biztonságpolitikait (Nathalie Loiseau – Franciaország), ami többek között az EU külső határvédelméért is felel.

Kisebb országok közül mindössze Románia (fogyasztóvédelem), Ausztria (női jogok), Szlovákia (foglalkoztatottság) és Svédország (fejlesztés) kaptak egy-egy bizottsági elnöki pozíciót.

A politikai pártcsaládok között már arányosabb az eloszlás, mely nagyjából követi az EP-választás eredményeit, ennek megfelelően a legtöbb vezetőt a Néppárt delegálta, második legtöbbet pedig a szocialisták. A győztes erők közül viszont még így is sikerült kihagyni a radikális jobboldalt, például Le Pen vagy Salvini pártját.