Az idei nyári aszály a kontinens nagy részén komoly pusztítást végzett: Magyarországon kiszárította a napraforgóföldeket, Spanyolországban legalább harmadára csökkentette az olajbogyótermést, Romániában pedig a mézipar túlélését fenyegette.

Mivel az éghajlatváltozás egyre kiszámíthatatlanabb és szélsőségesebb időjárást hoz magával, egyre több európai törvényhozó szerint a megváltást a géntechnológiával módosított szupernövények jelentik.

– mondta Luis Planas spanyol mezőgazdasági miniszter az uniós mezőgazdasági miniszterek múlt havi prágai találkozóján. Planasnak az aszálytűrő fajták iránti lelkesedését több más miniszter és Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos is megerősítette.

Számtalan kisebb-nagyobb vállalat és kutatóintézet azt állítja, hogy tudósaik a CRISPR-Cas9-hez hasonló génszerkesztő eszközökkel pontosan megtervezhetik azokat a növényeket, amelyek képesek ellenállni a legmostohább körülményeknek is.

Csak arra van szükségük, hogy az EU adjon nekik egy esélyt.

GMO szabályozás az EU-ban

Jelenleg az EU-ban vannak a legszigorúbban szabályozva a génmódosított növények engedélyezése és a GMO továbbra is megosztó témát jelent a kormányok és a polgárok körében. Ennek eredményeképpen mindössze egyetlen géntechnológiával módosított növényt termesztenek – egy rovaroknak ellenálló kukoricafajtát –, és azt is csak Portugáliában és Spanyolországban.

A génszerkesztés támogatói azonban azt mondják, hogy a technológia semmiben sem hasonlít a hagyományos génmódosításhoz, mivel nem kell idegen genetikai anyagot bevinni a növény DNS-ébe. Az iparág tudósai szerint a génszerkesztett növények gyakorlatilag

– csak a technológia lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb pontossággal érjenek el olyan speciális tulajdonságokat, mint a szárazsággal vagy kártevőkkel szembeni ellenálló képesség.

A nagy áttörésben reménykedő vállalatok és kutatók megdöbbenésére azonban 2018-ban az EU legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy a génszerkesztett növényeket továbbra is a meglévő GMO-keretrendszerrel – annak szigorú kockázatértékelési mechanizmusaival és címkézési követelményeivel – kell szabályozni.

Az EU most a génszerkesztési technológiákkal előállított növényekre vonatkozó új szabályozási keretet tervez, amelyeket „új genomikai technikáknak” (NGT-k) nevezett el. A javaslat a jövő év első felében várható.

Az EU biotechnológiai ipara szerint a keretszabályozás meghozná a szükséges egyértelműséget és ösztönözné a génmódosított növényfajták kutatásába történő beruházásokat. Az iparág szerint azonban a szabályozásnak a jelenlegi GMO-szabályoknál sokkal kevésbé szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen – ideális esetben az olyan országok példáját követve, mint az Egyesült Államok vagy Japán, és teljesen eltekintve a szabályozási felügyeletről.

De a génszerkesztési technológiáknak is megvannak a maguk kritikusai, akik szerint csábításuk sok „üres ígéreten” alapul. Környezetvédelmi csoportok, kisbirtokosok és biogazdálkodók is azzal érvelnek, hogy a technológia megfelelő korlátozások nélküli engedélyezése az EU piacán etikai és egészségügyi kockázatokat hordoz magában, és azzal a veszéllyel jár, hogy tovább erősíti az élelmiszerrendszer vállalati térhódítását.

Nem igazán működik

A világ más részein a lazább szabályozás ellenére egyetlen vállalat sem tudott a génszerkesztési technológiák segítségével szárazságtűrő – nem is beszélve a szárazságnak ellenálló – növényt előállítani. Argentínában a gazdák olyan genetikailag módosított búzát termesztenek, amely képes ellenállni a szárazabb körülményeknek, de a növény GMO, DNS-ének egy részét a napraforgóból olvasztották össze.

Egyes tudósok olyan elfeledett, szárazságtűrő növények azonosítására is törekednek, amelyeket a gazdák világszerte évszázadokon át hagyományos nemesítési módszerekkel szereztek.

Ezért néhány szkeptikus megkérdőjelezi, hogy a technológia képes-e beváltani azt, amit ígér.

A döntés valószínűleg nem fogja nyíltan boldoggá tenni az iparágat, de úgy tűnik, a biotechnológiai cégektől kezdve a környezetvédelmi csoportokon át a gazdákig mindenki egyetért egy dologban: a génmódosított növények nem jelentenek csodaszert az olyan, klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események ellen, mint az idei nyári aszály.