A legtöbb migráns Afganisztánból indult útnak. Tomaz Pavcek, a határrendészet munkatársa elmondta: idén jelentősen nőtt a Kubából, Indiából és Burundiból érkezők száma is. Ezek azok az országok, amelyek állampolgárainak nem kell vízumot igényelniük a Szerbiába való beutazáshoz – hangsúlyozta.

Kiemelte: a migránsok illegális határátlépését segítő csoportok és egyének is aktívak voltak az év első hét hónapjában. A rendőrség harminc országból 130 olyan embert vett őrizetbe, akiket embercsempészettel gyanúsítanak, többségük szerb állampolgár.

Hozzátette, hogy nőtt a nemzetközi védelemért folyamodók száma is. A feltartóztatott illegális bevándorlók mintegy 90 százaléka kért védelmet Szlovéniában. A többsége azonban még a menekültügyi eljárás vége előtt elhagyja az országot – fogalmazott.

Pavcek rámutatott: annak ellenére, hogy az illegális határátlépések száma enyhén nőtt a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest, a rendőrség nem észlelte, hogy a Szlovéniába illegálisan belépő külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma növekedett volna.

és megkezdődtek az akadálymentesítési munkálatok azon a határszakaszokon is, ahol nem regisztráltak nagy arányban tiltott határátlépéseket.

Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. Ezt később fokozatosan panelkerítésre cserélték, valamint bővítették.

A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

(MTI)