Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Sümeghi Lóránt

2019.12.12. 10:36

Nagyon régen nem volt ilyen horderejű választásra példa a briteknél: a tét nemcsak a népakarat, hanem átfogó értelemben a demokráciába vetett hit megóvása is, s pontosan ezért küzd a Boris Johnson kormányfő vezette, Brexit-párti Konzervatív Párt.

Az Egyesült Királyságban csaknem egy évszázada nem volt példa decemberi választásra. Legutóbb 1923-ban tartottak az év utolsó hónapjában parlamenti voksolást, de annak időpontja is messzebb esett a karácsonytól: abban az évben december 6-ára írták ki a választásokat. A mostani előrehozott választás kiírását Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, a negyedik kísérletre október végén sikerült elfogadtatnia.

Mint ismert, a Konzervatív Pártnak az eddigi alsóházban nem volt többsége, és a képviselők többször is megszavaztak olyan sarkalatos jelentőségű, ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat, amelyeket a tory kormány nem támogatott. Ezek közé tartozott az a jogszabály, amely kötelezte Johnsont, hogy kezdeményezze az Európai Tanácsnál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

Emlékezetes, az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt. Ennek fényében Boris Johnson az előrehozott választások kiírását azzal indokolta, hogy véleménye szerint konzervatív többség nélkül a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

Nem lehet ennél tovább halogatni a Brexit kérdését

Négy és fél éven belül ez lesz a harmadik parlamenti választás, két éven belül pedig a második előrehozott választás az Egyesült Királyságban. Előzőleg 2017 júniusában, az akkori parlament mandátumának lejárta előtt éppen három évvel tartottak előrehozott választást Johnson elődje, Theresa May kezdeményezésére. Theresa May célja akkor az volt, hogy megerősítse politikai mandátumát az EU-val folytatandó érdemi Brexit-tárgyalások előtt. Csakhogy a Konzervatív Párt az akkori felmérésekben valószínűsített fölényes győzelem helyett azonban elvesztette addigi meglehetősen szűk, 17 fős alsóházi többségét is és kisebbségi kormányzásra kényszerült, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén erősen EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső, eseti támogatásával.

May háromszor is megpróbálta elfogadtatni a kormánya által elért Brexit-megállapodást a parlamenttel, mindháromszor sikertelenül, és végül idén nyáron távozott a miniszterelnöki tisztségből. Utódja, Boris Johnson – a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának zászlóvivője – minden bizonnyal elődje sorsából vonta le azt a következtetést, hogy az általa örökölt parlamenttel, egyértelmű konzervatív többség híján nem tudja végigvinni a Brexitet. Johnson eredeti célja az lett volna, hogy az Egyesült Királyságot már az előző, október végi Brexit-határnapon kiléptesse az Európai Unióból, akár a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása nélkül is, ezt akadályozta meg azonban az alsóház a kormány szándékai ellenére elfogadott törvényekkel.

A cél, hogy Brüsszel okoskodása nélkül kezdhessék a februárt

A szerda este véget ért kampányban Johnson legfőbb, központi ígérete az volt, hogy ha a Konzervatív Párt többséget szerez, még karácsony előtt ismét a parlament elé kerül a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás, és az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes január 31-i határidőre mindenképpen kilép az EU-ból. Ehhez azonban valóban egyértelmű konzervatív többségre lenne szükség, mivel egyetlen más, bejutásra esélyes párt sem támogatja a tory kormány által elért Brexit-megállapodás ratifikálását.

A baloldal megint feláldozná a népakaratot

A legnagyobb ellenzéki erő, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt azt tervezi, hogy ha kormányra kerül, három hónapon belül új Brexit-megállapodást köt az EU-val, és ezt az egyezményt hat hónapon belül jogilag kötelező erejű népszavazásra bocsátja. A Labour által tervezett referendum szavazólapján szerepelne az a választási lehetőség is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az unió teljes jogú tagja.

A másik két nagy párt, a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) egyértelműen a Brexit leállítására és a brit EU-tagság fenntartására törekszik.

Hogyan zajlik a választás?
  • A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra – közép-európai idő szerint 8 és 23 óra – között voksolhat egyéni jelöltekre.
  • Közvetlenül a zárás után exit poll eredményeket tesznek közzé a nagy brit médiatársaságok az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég adatai alapján.
  • A szavazatok összeszámlálási és ellenőrzési folyamata azonban a többi fejlett ipari ország gyakorlatához mérve hagyományosan lassú, véglegesnek tekinthető eredmények péntek délutánig nem várhatók.
  • Ha a mostani választáson a két nagy párt valamelyike megszerzi az alsóházi képviselői helyek abszolút többségét, annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje – a Konzervatív Párt esetében Boris Johnson jelenlegi kormányfő, a Munkáspárt győzelme esetén Jeremy Corbyn, a Labour vezetője – várhatóan már pénteken felkeresi II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, és tájékoztatja arról, hogy meggyőződése szerint pártja képes kormányt alakítani.
  • A királynő ennek alapján felkéri kormányalakításra a győztes párt vezetőjét, aki akár még aznap megalakíthatja kormányát.
  • Ha egyik pártnak sem sikerül abszolút többséget elérnie – ami jelen esetben igencsak valószínűtlen –, vagyis nincs olyan párt, amelyiknek alsóházi frakciója legalább 326 fős, akkor nagy valószínűséggel az a párt próbálkozik először kormányalakítással, amelynek a frakciója a legnagyobb létszámú, de ebben az esetben az új kormány megalakulása elhúzódhat. Erre az elmúlt fél évszázadban háromszor, 1974-ben, 2010-ben és 2017-ben volt példa.
Esélyes a konzervatív többség

Korábban beszámoltunk róla, a csütörtöki választás előtti utolsó nagyszabású, több mint 100 ezer választó megkérdezésén alapuló felmérés az előzőekhez hasonlóan azt mutatta, hogy a Konzervatív Párt többségi kormányt alakíthat, bár a konzervatívok támogatottsági előnye a kampány során érezhetően csökkent. A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov nem hagyományos mérési modell alapján készült vizsgálata szerint

a konzervatívok a voksok 42,6 százalékát szereznék meg, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna.

A cég számításai szerint ez azt jelenti, hogy az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest a konzervatívok 28 fős többségben lennének az új alsóházban.

A YouGov szerda este, a kampány végeztével közzétett friss hangulatfelmérése azonban azt is jelzi, hogy a britek zöme nem örül a karácsony előtti választásnak. A 2358 fős minta bevonásával szerdán elvégzett vizsgálat résztvevőinek 67 százaléka mondta azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem lelkesedik a csütörtöki parlamenti választásért, és mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy nagyon lelkesíti a választás lehetősége.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Évente 5-13 millió tonna műanyag szivárog a világ vizeibe

Évente 5-13 millió tonna műanyag szivárog a világ vizeibe

Az élen továbbra is a Coca-Cola, a Nestlé és a Pepsico áll.

Trump elnök visszautasítja az ellene felhozott vádakat

Trump elnök visszautasítja az ellene felhozott vádakat

Donald Trump amerikai elnök visszautasította az ellene felhozott vádpontokat abban a Fehér Ház jogászcsapata által előterjesztett jegyzékben, amelyet az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment) kedden kezdődő szenátusi tárgyalása előtt nyújtott be a szenátusnak.

Brexit – Az új bevándorlási szabályozás az embert nézi, nem az útlevelet

A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett új bevándorlási szabályozás az embert helyezi előtérbe, nem az útlevelet – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök.

Szijjártó: Az Észak-Afrikában jelentkező instabilitás a migrációs nyomás erősödését eredményezheti

Szijjártó: Az Észak-Afrikában jelentkező instabilitás a migrációs nyomás erősödését eredményezheti

Az Európai Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy úgy a Száhel-térség instabilitása, mint a líbiai konfliktus, könnyen a migrációs nyomás kiújulását és további erősödését okozhatják – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében.

Nincs egyetértés a Fideszről az EPP bölcsei között, halasztják a döntést

A Bloomberg szerint nincs döntés a Fidesz néppárti tagságáról az EPP bölcsi között, ezért halasztódik a döntés

Fejlődik a síturizmus Magyarországon! Több sípálya és síház is megújul

Fejlődik a síturizmus Magyarországon! Több sípálya és síház is megújul

Mintegy 227 millió forint támogatást nyújtott a kormány a magyar síterepek szolgáltatásainak fejlesztésére 2019 végén – mondta az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos hétfőn Eplényben.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére