Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Semmi sem elég: további hatásköröktől fosztaná meg a tagállamokat az unió

Filipp Dávid

2020.09.17. 21:00

Az Alapjogokért Központ bemutatta európai uniós kutatási műhelye legújabb elemzését, amely Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szeptember 16-ai évértékelő beszédét veszi górcső alá.

A ma reggeli sajtótájékoztatón Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta, Ursula von der Leyen beszédében markáns és ambiciózus célokat és több területen konkrét cselekvési tervet vázolt fel az Európai Unió és az Európai Bizottság számára. Von der Leyen szólt a koronavírus-járványról, a válság utáni időszak gazdasági-társadalmi kihívásairól, valamint a Bizottság politikai feladatairól is. A koronavírus-járvány miatti védekezés tekintetében nem gyakorolt azonban önkritikát, és nem beszélt arról, hogy a Bizottság későn ismerte fel a járványt és annak súlyosságát.

Kovács Attila emlékeztetett, hogy az elnök beszélt a gazdasági stabilitás megteremtéséről, az európai munkahelyek helyreállításáról szóló kijelentései egybecsengettek a magyar kormányzati állásponttal.

A munka világának helyreállítása, megőrzése kiemelt cél Európában

– fogalmazott, hozzátéve, von der Leyen beszélt továbbá – általa – lehetőségeknek nevezett közép-, hosszútávú elképzelésekről is.

A projektvezetője szerint a beszéd markásan felvetett az uniós intézmények egymás közötti, illetve az intézmények és a tagállamok viszonyát, a kompetenciák újraelosztásának kérdését is. Kovács Attila szerint von der Leyen világossá tette, hogy ebben az ideológiai, politikai kérdésben

a föderális Európa pártján áll.

A tagállamok rovására szeretne több területen is hatásköröket európai szintre emelni – vélekedett.

Elmondása szerint Ursula von der Leyen évértékelőben olyan témákat is felhozott – köztük a család- és az LMTGQ-kérdést – amelyek megosztóak a tagállamok tekintetében, mintsem hogy közös nevezőre hoznák azokat.

Az európai egészségügyi unió ügyét példaként említve közölte: az egészségügy ma Európában tagállami kompetencia, amelynek „megnyirbálása” a tagállamok Európájában hívő országoknak, köztük Magyarországnak nem érdeke. Továbbá az európai minimálbér kérdésében elmondta, hogy ez

az ötlet is csak olyan közös költségvetési alap megteremtésével lenne kivitelezhető, amely szintén tagállami hatáskörelvonásával járna.

Kurucz Orsolya projektvezető szerint a beszéden az érződött, hogy Ursula von der Leyen a következő időszak irányait akarta kijelölni. Az egyik legjelentősebb terület a „zöldítés” területe volt, az elnök asszony azt javasolta, hogy a 40 százalékos célról 55 százalékra kellene növelni az üvegházhatású gázok csökkentési célszámát 2030-ra.

Ez egy nemes célkitűzés, de kontextusban kell értékelni, ugyanis Európának ugyanolyan fontos célja kell legyen az, hogy ne legyen versenyhátrányban olyan országokkal szemben, amelyek nem helyezik előtérbe a zöldítést – mondta.

A beszéd ideológiai részét Kurucz Orsolya három részre osztotta:

  • migráció,
  • jogállamiság,
  • LMBTQ-jogok.

Elmondása szerint nagyon kíváncsiak arra, hogy az új migrációs csomag mennyire fog megoldást jelenteni, arra az öt éve fennálló problémára, amelyet a Juncker-bizottság nem tudott megoldani. Álláspontja szerint az EU érdeke lenne, hogy

az új javaslat tárgyalási alap lehessen mindenki számára.

A projektvezető szerint jogállamiság kérdése ismételten izgalmas részeket tartalmazott, ugyanis Ursula von der Leyen kijelentette, hogy minden tagállamnak el kell zárkóznia a politikai jogállamiságtól.

Nagyon reméljük, hogy a hamarosan bemutatandó jogállamisági jelentés Magyarország esetében is elzárkózik a politikailag motivált értékítéletektől és nem olyan gyalázkodás lesz benne, mint az elmúlt időszakban

– szögezte le.

Kurucz Orsolya az LMBTQ-kérdés kapcsán elmondta, hogy von der Leyen egyértelmű támadást intézett Lengyelország ellen, ami szintén tagállami hatáskör-elvonásra, politikai nyomásgyakorlásra utal. A projektvezető emlékeztetett, hogy az EB elnöke a külkapcsolatok terén lehetőséget akar teremteni arra, hogy bevezessék a többségi döntéshozatalt is, ami korlátozná a tagállamok saját külpolitikai mozgásterét.

Ezek a kérdések nem fogják közelebb hozni a tagállamokat egymáshoz

– jelentette ki.

Az Alapjogokért Központ elemzése ITT érhető el!

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére