Három hét múlva ünnepli Románia román lakossága az ország jelenlegi területének 100 évvel ezelőtti létrejöttét. Ennek kapcsán a ziare.com Lucian Boia történésszel készített egy interjút, melynek magyar fordítása a Főtér.ro oldalán olvasható.

Az interjúnak az adta az apropóját, hogy a Humanitas Kiadónál megjelent a történésznek egy könyve, melynek címe: Az ókori Dáciától a Nagy Egyesülésig. A Nagy Egyesüléstől a mai Romániáig.

Az interjúban a román történettudós többek között arról beszél, hogy bár Románia az elmúlt 100 évben megőrizte a területét, azonban drámai mértékben csökkent a lakosságszáma.

– mondja Lucia Boia történész, majd hozzáteszi, hogy Moldva megyéi szegénységbe zuhantak, míg az erdélyiek még most is szárnyalnak. Moldva 1859-ben még az első román egyetemmel és a havasalföldi előtt járó kulturális elittel büszkélkedett, azonban mostanra a Pruton inneniek elvesztették a játszmát.

Lucia Boia szerint Románia nincs jó állapotban, egy eléggé rendellenesen működő ország, túl sok negatív mutatóval. Az ország azért nem néz ki túl jól, mert felhalmozódtak benne a lemaradások és az elmúlt évtizedekben általában véve a magánérdek mindig elsőbbséget élvezett a román közösség érdekével szemben. Ráadásul a helyzetet tovább rontja az is, hogy több millió román hagyja el Romániát.

– teszi hozzá a történész, aki szerint a románoknak a legnagyobb sikert a történelmük során a Nagy-Románia létrehozása jelentette.

De amúgy mit kezdünk ezzel a Romániával? – teszi fel a költői kérdést a történész, majd meg is válaszolja, elmondva, hogy „100 évnyi Romániánál” tartunk és most kolosszális a különbség Moldva és a többi régió között. Létrejött a többsebességes Románia, ami főleg Moldva és a többi romániai országrész között létezik. Erdély és Moldva között pedig megdöbbentő módon egyre hangsúlyosabb szintkülönbség.

Boia interjújában hangsúlyozza, hogy Moldvának egyetlen olyan megyéje sincs, melyben a GDP meghaladná az országos átlagot. Még Jász (Iaºi) megye sem haladja meg. Persze, Erdélyben is van néhány szegényebb megye, elsősorban a székelyföldiek, de nem ezek a legszegényebbek az országban, Erdély többi részéhez képest szegényebbek. Összességében Erdélyben az egy főre jutó GDP nagyjából kétszer nagyobb, mint Moldvában.

Konzerválódtak tehát az 1918-as különbségek, amikor Erdély amúgy is némi előnnyel indult – állapítja meg a történész, aki szerint egyébként a román állam megteremtésekor már csak az országrészek közötti különbségek miatt is egy föderális államszervezet létrehozása lett volna a legideálisabb.