A 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője, köztük 14 állam- és kormányfő részvételével megrendezett konferencián a magyar köztársasági elnök rámutatott: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója.

Áder János hangsúlyozta, hogy

Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden Facebook-bejegyzésben méltatlankodott amiatt, hogy Románia vezetői 24 óra elteltével is válasz nélkül hagyták, hogy országukat a legmagasabb szinten „alázzák meg”. A PSD elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar államfő Erdély – „az egyöntetű román népakarat által eldöntött és a nemzetközi békeszerződések által szentesített” – Romániához csatolását a Krím erőszakos, mindenki által bírált és egyetlen demokratikus állam által sem elismert annektálásával hasonlítja össze.

Az ellenzéki vezető hozzátette: a kijevi konferencián Romániát képviselő Florin Citu miniszterelnöktől nem is várt semmit, de Klaus Iohannis államfő részéről – aki egy éve még a „Jó napot kívánok, PSD” magyar köszöntéssel gúnyolódva a PSD-t vádolta meg azzal, hogy „eladja Erdélyt a magyaroknak” – nemzetárulással ér fel, ha nem utasítja vissza a magyar államfő „sértését”.

Kedd este a bukaresti jobbközép koalíciós kormány legnagyobb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is úgy vélekedett, hogy

Ludovic Orban állásfoglalása, amellyel azt is jelezte, hogy nem feltétlenül ért egyet a hivatalos kormányzati döntésekkel, azzal áll összefüggésben, hogy a PNL-en belül éles ellentét alakult ki közte és a pártelnökségre szintén pályázó Florin Citu miniszterelnök között.

Újságírók kedden a román kormányfőt is megkérdezték, mit reagál Áder János szavaira.

„Ezekről a kérdésekről (csak) itt beszélünk, Bukarestben” – mondta Florin Citu. Hozzátette: meglepte a PSD támadása, és hogy sokakat ez a téma foglalkoztat, holott Ukrajnában egyebek mellett az ott élő román kisebbség anyanyelvi oktatási jogaiért emelt szót, maga a csúcstalálkozó pedig kötött keretek között zajlott le – számolt be az Agerpres hírügynökség.