Radikális muszlim prédikátorokat utasít ki Svédország
2019.06.14. 21:00
Svédország kiutasít öt radikális imámot – közölte az Aftonbladet című svéd napilap pénteken a bevándorlási hatóságra hivatkozva.
A svéd biztonsági szolgálat (SAPO) szerint az érintett hitszónokok fokozott terrorveszélynek tették ki az országot. Fontos szerepet játszottak szélsőséges körökben, ezrek radikalizálódásához járultak hozzá, fiatalokat is kitéve radikális tanoknak.
A lap nem közölte, hogy pontosan mivel vádolják az imámokat tekintettel arra, hogy a SAPO titkosította ezt az információt.
Múlt héten a SAPO a svéd bevándorlási hatóságnál kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek sorát kitoloncolják az országból. A biztonsági szolgálat szerint az intézkedés segíthet csökkenteni a szélsőségesek számát, amely az utóbbi években néhány százról több ezerre emelkedett.
Klas Friberg, a SAPO vezetője szerint a radikálisok táborának csökkentése kulcsfontossággal bír az ország terrorfenyegetettségének hosszú távú mérséklése és biztonsága szempontjából.
A SAPO egyik friss jelentésében hangsúlyozta, hogy a svéd nemzetbiztonságot leginkább az erőszakos iszlamizmus veszélyezteti. A biztonsági szolgálat szerint a radikális iszlamisták 71,7 százaléka külföldön született, 26,4 százalékuk Svédországban, utóbbi személyi körnek azonban legalább egyik szülője külföldi állampolgár – írja az MTI.
OLVASTAD MÁR?
Zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt
Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk – derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.
„A migráció a legnagyobb biztonsági kihívás Európában”
A migráció a legnagyobb biztonsági kihívás Európában, illetve az, hogy a Nyugat-Balkánra nem hárul kellő figyelem – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettes Pozsonyban ahol beszédet mondott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) éves miniszteri konferenciáján csütörtökön.
Győri késelés: a 17 éves támadó a tanári székben ülve várta meg a rendőröket
Késelés történt egy győri iskolában: egy diák többször megszúrt egy tanárnőt csütörtök délben. A rendőrség az ügyben emberölési kísérlet gyanúja miatt indított nyomozást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt közölte, hogy kész minden támogatást megadni a tanárnőnek és az érintett szakképzési intézménynek. Az M1-nek a diák osztálytársai azt nyilatkozták, hogy a késelő lobbanékony természetű.
Továbbra is az Szegedi Tudományegyetem a legzöldebb magyar felsőoktatási intézmény
Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legzöldebb felsőoktatási intézmény Magyarországon, a fenntarthatósági szempontok alapján készült GreenMetric világrangsorban a 74. helyen végzett – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
Magyarország hatékony uniós fellépést szorgalmaz a pénzmosás és a terrorizmus ellen
A pénzmosás és a terrorizmus elleni egységes és hatékony fellépés az Európai Unió minden tagállamának közös érdeke, de Magyarország továbbra sem támogatja a hatáskörök indokolatlan elvonását a nemzeti hatóságoktól – hangsúlyozta Varga Mihály az EU pénzügyminisztereinek (Ecofin) csütörtöki ülésén a tárca közleménye szerint. A tárcavezető szerint egy újabb, uniós intézmény létrehozása előtt tisztázni kell annak szerepét és azt, hogy valós megoldást jelentene-e az európai polgárok biztonságának javítására.
Úgy növekszik a magyar gazdaság, hogy már az IMF sem győzi prognózisokkal
Az IMF tovább javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági bővülésére vonatkozó előrejelzését: a 2019-est 4,9 százalékra, a 2020-ast pedig 3,5 százalékra emelte a novemberben várt 4,6 és 3,3 százalékról.
Elveszik az osztrák állampolgárságot az Iszlám Állam terroristájától
Az Iszlám Állam terroristája, Azad G. elveszíti osztrák állampolgárságát – jelentette be határozatát a bécsi főpolgármesteri hivatal csütörtökön. A döntés még nem jogerős.
Nem bírnak magukkal, Merkelék ismét a betelepítési kvótákhoz nyúlnának
Annak ellenére, hogy a kötelező szót nem használják a nyilvánosságra hozott dokumentumban, egyértelmű, hogy a rendszer minden uniós országra kötelező érvényű lenne.