Svédország, aki külön utakat akart járni

A skandináv országot sokaknak már nem kell bemutatni, ugyanis a járvány első hullámának idején a „svéd modelltől” volt hangos a nemzetközi és a hazai sajtó is egyaránt. Mint ismert, Svédország sokáig még csak a maszk viselést sem ajánlotta, és nem is tervezte, hogy esetleges korlátozásokat bevezessen. Ennek azonban meg lett az ára. Svédországban ez idáig több mint 10 ezer ember vesztette életét a fertőzés következtében, a halálozási arány az elmúlt időszakban pedig magasabb, mint a szomszédos skandináv országokban. A legtöbb európai országtól eltérően Svédországban eddig főleg csak nem kötelezően betartandó intézkedéseket vezettek be, részben azért, mert a kormánynak nem volt törvényi felhatalmazása szigorú szabályok meghozatalára, noha nem is kért ilyet. A január elején meghozott új törvény azonban lehetőséget ad a végrehajtó hatalomnak arra, hogy akár szelektíven, akár általánosan korlátozza a szolgáltatások működését és a közterületen gyülekező emberek számát, de végső soron teljesen be is zárathat éttermeket, üzleteket.

Lena Hallegren, egészségügyi miniszter a törvénytervezet parlamenti vitájában elmondta, hogy ez az első olyan lehetősége a kormánynak, amikor gondosan ki tudja dolgozni az intézkedéseket úgy, hogy hatékonyan védekezni tudjanak a vírus terjedése ellen anélkül, hogy fölöslegesen korlátoznák a társadalom életét. Egy tévéinterjúban azonban kiállt a miniszter a járvány kezelésük mellett azt mondta:

Ami különös, mindazok fényében, hogy végül is csak meghozták ezeket az intézkedéseket, és csak belátták, hogy szükségesek.

A svéd király egyébként ezt eléggé másképp látta, ugyanis még decemberben azt nyilatkozta a közszolgálati csatornának, hogy:

A maszkviselést még csak nem is ajánlották sokáig a közösségi terekben, nemhogy kötelezővé tegyék. Most is csak ajánlják hivatalosan a tömegközlekedésben a napi csúcsforgalmi időszakokban – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

A parlamenti és társadalmi vitában sokan bírálták a kormányt amiatt, hogy túl sokára – csak decemberben – nyújtott be olyan törtvénytervezetet, amely alapján széles körű felhatalmazást kap a járvány második hulláma elleni hatékony védekezéshez.

Írország, aki karácsony előtt lazított

Még Írországban volt az egyik legalacsonyabb fertőzési ráta Európa területén december elején, de aztán a rá következő hetekben a fertőzöttek számának ötnapi átlaga több mint megháromszorozódott, napi 1200 fölé nőtt a járványügyi intézkedések karácsony előtti lazítása nyomán.

A számok karácsony előtt kezdtek felfelé kúszni. Novemberben a kormány kérte, hogy a külföldiek ne menjen haza karácsonyra . A túlnyomó többség beleegyezett. Körülbelül 54 ezren mentek haza, szemben a szokásos 600 ezerrel.

A dublini vezetés a karácsony előtti enyhítéseket követően december 22-én újabb korlátozásokat vezetett be, a többi között a bárok és éttermek bezáratásával, illetve utazási korlátozások elrendelésével.

De az esetek tovább emelkedtek exponenciálisan. A terv az volt, hogy január 6-án újra bevezetik a korlátozásokat, de december 22-ig a helyzet súlyosnak látszott. Sürgősségi ülés után az ír miniszterelnök Micheál Martin bejelentette, hogy az ország legkorábban december 24-től január 12-ig tér vissza a szigorú 5. szintű korlátozásokra. December 30-án, mivel a helyzet még jobban romlott, a korlátozásokat január 31-ig meghosszabbították. Január 6-án pedig minden iskola bezárult, egészen február 1-ig. Írország most ugyanolyan szigorú zárat alatt áll, mint még áprilisban, de a helyzet némiképp stabilizálódni látszik, bizonyíték van arra, hogy az emberek között kevesebb a kapcsolat, és a teszt pozitivitási aránya fokozatosan csökken. De a kórházak azonban még mindig tele vannak olyan emberekkel, akik a karácsonyi időszakban fertőződtek meg.

Olaszország, aki össze-vissza hozza az intézkedéseket

Szigorú korlátozások és azok részleges oldása ismétlődik továbbra is Olaszországban, ahol január 5-től ismét zárlatot rendeltek el, a tartományok határai január közepéig zárva maradnak. Január hatodikán egy napos oldás után vízkereszt ünnepére újból egész napos kijárási tilalom lépett életbe, lezárták a kereskedelmet és a vendéglátást. A szigorítások már december 24. óta tartanak. Január 7-től a korlátozások és oldások váltakozása folytatódik. A munkanap január 7-én és 8-án napközben feloldották a kijárási tilalmat, újranyitottak az üzletek és elvitelre dolgozhat a vendéglátás. Hétvégére viszont közepes járványfokozatot rendeltek el, ami azt jelenti, hogy napközben nem lehetett elhagyni a városok, települések területét, és éjszaka továbbra is érvényes a kijárási tilalom, zárva tartanak a kereskedelmi központok.

A kormány úgy döntött, január 11-től ismét színek alapján osztják fel az országot a járványveszélyesség fokozatai szerint. Ahol a reprodukciós ráta egyes érték fölé emelkedik, narancssárga, vagyis közepesen veszélyes területnek nyilvánítják a régiót. Nem kizárt, hogy ismét lesznek teljesen lezárt vörös zónák is, ahol pedig rendkívül jónak bizonyulnak a járványadatok úgynevezett fehér övezetet rendelhetnek el. Január 11-től újraindították a tantermi oktatást a 14 évnél idősebb tanulók számára is, akiket október vége óta digitálisan tanítanak. Több tartomány, köztük az északkeleti Veneto és Friuli azonban jelezte, hogy január végéig meghosszabbítja a digitális oktatást gimnazisták és szakközépiskolások számára.

Az egészségügyi minisztérium legutolsó adatai szerint az ünnepi hetekben a napi tesztelések száma százezer alá süllyedt a korábbi kétszer ennyihez képest. A tesztelések és az azokon szűrt új betegek aránya továbbra 13 százalék fölött van. A halottak száma pedig megközelíti a 82 ezret.