Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Oroszországban úgy emlegetik a III. világháborút, mintha nem lenne holnap

888.hu

2022.06.09. 16:20

Az orosz állami médiában folyamatosan a III. világháború kitöréséről hallucinálnak.

 

Az orosz állami hírcsatornákon visszatérő elem a III. világháború emlegetése.

Még április végén, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az állami tévé, Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában jelentette ki:

Reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének.”

 

Lavrov hangoztatta, hogy „a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni”.

A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban „kevés írott szabály volt, […] a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva”.

(Photo by Russian Foreign Ministry / Hando / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

 

De az orosz megmondóemberek is előszeretettel beszélnek az újabb világégésről.

Vlagyimir Szolovjov, az orosz állami televízió műsorvezetője arról beszélt legújabb műsorában, hogy

szinte mindent elpusztító nukleáris háború jöhet akkor, ha Ukrajnába továbbra is nyugati fegyverszállítmányok érkeznek.

 

Úgy fogalmazott:

olyan nukleáris csapás jöhet erre válaszul, amit csak néhány, a Bajkál-tó mélyén élő mutáns élhet túl.”

 

Majd hozzátette, hogy „hamarosan a világtörténelem véres lapjaival állunk majd szemben. Remélem, túl fogjuk élni.”

 

Korábban Olga Skabejeva a Rosszija–1 televízióban futó műsorában azt mondta, Oroszország olyan helyzettel néz szembe, amikor a NATO-t kell „demilitarizálnia“.

A műsorvezető azt mondta:

Talán eljött az idő, hogy beismerjük: Oroszország »különleges hadművelete« véget ért, elkezdődött a harmadik világháború. Abban az értelemben, hogy egy valódi háború kezdődött. Mi több, ez a harmadik világháború.”

 

Russian TV propagandist Olga Skabeyeva suggested again that it's time to admit that the „special operation” was over and the Third World War had begun. According to her, Russia is forced to demilitarise not only Ukraine, but the whole NATO. pic.twitter.com/xOObJ1NglT

 

Egy másik alkalommal az orosz csatornán arról értekeztek, hogy világháború esetén melyik európai nagyvárost hány másodperc alatt érnék el a Kalinyingrádból indított atomrakéták.

Illusztrációkat is mutogattak, ezek értelmében

Berlint 106, Párizst 200, Londont pedig 202 másodperc alatt érnék el a rakéták.

 

A műsorban megszólaló Alekszej Zsuravljov szerint egyetlen Szarmat rakéta is elég lenne a Brit-szigetek megsemmisítésére, illetve az is szóba került, hogy „ellenségeik” időben felfedeznék-e a rakétákat és képesek lennének-e a megsemmisítésükre.

 

Nagy-Britannia egyébként komolyan be van csípődve az oroszoknak. Arra is volt már példa, hogy azt magyaráztak a tv-ben, hogy speciális robbanótöltetekkel 500 méteres radioaktív tengervízzel teli szökőárral pusztítanák el a szigetországot.

 

Annak ellenére, hogy az orosz propaganda tolja a világháború kitörésének kockázatát és NATO országokat is megfenyegetnek, nyugati hírszerző szolgálatok vagy elemzők nagyon kis esélyt látnak arra, hogy Moszkva végrehajtana ilyen fajta kataklizmikus csapást. Inkább fenyegetőzésről és zsarolásról van szó.

 

Az igazi kérdés az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg kisebb, úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodna-e, hogy előnyre tegyen szert az ukrajnai harctéren.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is figyelmeztetett erre a lehetőségre.

William Burns, a CIA igazgatója erre reagálva megszólalt az kérdéssel kapcsolatban.

Semmi jel sem utal arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készül az ukrajnai konfliktusban.”

– mondta.

„Azonban az orosz vezetéstől hallott háborús uszító nyilatkozatok fényében nem vehetjük félvállról ezt a lehetőséget.”
– tette hozzá Burns a Financial Times című amerikai napilap által rendezett washingtoni konferencián.

Aláhúzta: a CIA továbbra is fokozott figyelmet fordít a témára.

 

Oroszország két évvel ezelőtt gyakorlatilag példátlan módon nyilvánosságra hozott egy hatoldalas, Az Oroszországi Föderáció Nukleáris Elrettentési Politikájának Alapelvei című dokumentumot, amelyben lefektetik, hogy milyen esetekben vetnének be atomfegyvereket.

Ebből kiderül, hogy Oroszország többek között akkor vethet be nukleáris fegyvert,

  • ha egy idegen hatalom atomcsapást mér rá;
  • ha egy idegen hatalom csapást mér a kritikus kormányzati és katonai létesítmények, irányítóközpontok ellen, amellyel megzavarhatja az orosz ellencsapási képességeket;
  • ha egy idegen hatalom ugyan hagyományos fegyverekkel, de Oroszország létét fenyegető agressziót indít.

A dokumentumban szerepelnek a fentebb említett a taktikai nukleáris fegyverek is. Egy elemzés szerint ezek bevetésének céljaként a korábbiakkal szemben nem a harcok Oroszország számára „kedvező”, hanem csak „elfogadható” lezárását célozzák. Ez azt jelzi Oroszország ellenfeleinek, hogy az atomfegyverekre ténylegesen elsősorban elrettentő eszközként, nem pedig a háborút Oroszország javára eldöntő fegyverként tekintenek.

 

A Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (German Institute for International and Security Affairs, Stiftung Wissenschaft und Politik) hosszú elemzésben foglalkozott az Oroszországból érkező nukleáris fegyverekkel történő fenyegetésekkel.

Ebben leszögezik, „Moszkva fenyegetései ellenére mind a koncepcionális nukleáris stratégiai megfontolások, mind a történelmi tapasztalatok azt sugallják, hogy a mai körülmények között a nukleáris fegyverek szándékos bevetésének valószínűsége rendkívül csekély”.

Az elemzésben az intézet javaslatokat is tesz a német politikának arra, hogy miként álljon hozzá a történésekhez.

Ennek értelmében leszögezik, hogy amikor Ukrajna háborús erőfeszítéseinek további segítéséről van szó, fontos reálisan felmérni az orosz nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségét. Egyrészt, ha a NATO közvetlenül beavatkozna a háborúba, vagy aktívan dolgozna a moszkvai rezsimcseréért, az valóban a nukleáris eszkaláció további kockázatát jelentené. Az elemzés szerint a Nyugat azonban jelenleg messze van attól, hogy átlépje ezt a határt. Másrészt, ahogy a háború brutalitása növekszik, úgy nő a közvélemény nyomása az olyan lépések megtételére, amelyek közelebb vihetik a konfliktust a nukleáris küszöbhöz.

Továbbá Berlinnek azt kell kommunikálnia a német közvélemény felé, hogy a nukleáris fegyverek bevetése valószínűtlen. Ez azért fontos, mert egy elhúzódó háború magas gazdasági költségekkel jár Németország számára.

Ha a közvélemény félni kezd a nukleáris háborútól, akkor Berlin számára érezhetően nehezebbé válhat Ukrajna további támogatása.

Ezért a német kormánynak jobban el kell magyaráznia a közvéleménynek, hogy Putyin milyen mértékben követ destabilizációs stratégiát, miközben arra is rávilágít, hogy hol rejlenek a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció valódi kockázatai.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Fejbe lőttek egy férfit, aki a labdarúgó-válogatott vereségét ünnepelte

Fejbe lőttek egy férfit, aki a labdarúgó-válogatott vereségét ünnepelte

Saját országa Egyesült Államokkal szemben a katari foci vb-n elszenvedett vereségét ünnepelte egy iráni, amikor lelőtték.

John Barnes: Elég legyen Katar kioktatásából!

John Barnes: Elég legyen Katar kioktatásából!

John Barnes, a Liverpool egykori legendás válogatott labdarúgója szerint a vb-t rendező országot már-már zaklatják, pedig éppen Nagy-Britanniában is lenne bőven tennivaló az emberi jogok érvényesítése terén. Barnes szerint a nyugati országok szurkolói emberi jogi leckéket adnak a közösségi médiában világbajnokság házigazdájának.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére