Öt hónapnyi vita és több tucat utcai zavargás után végre elfogadták a francia munkajogi reformot. A nemzetgyűlés megkerülésével, kormányrendeletként hirdették ki az új jogszabályt.

Manuel Valls francia miniszterelnök tegnap, azaz szerdán jelezte, hogy a kormány harmadik és egyben végleges olvasatban szavazás nélkül elfogadottnak tekinti a vitatott munkajogi reformot.

A francia nemzetgyűlés szerdán szavazott volna véglegesen a törvénytervezetről, de a kormányzó Szocialista Párt balszárnyának tiltakozása miatt most sem lett volna meg a többség az elfogadásához. A reform ellen hónapokon át sorozatosak voltak az incidensekkel kísért tiltakozások, a szakszervezetek 12 országos tiltakozónapot szerveztek március 9. és július 5. között.

A jobboldali többségű szenátus vita nélkül utasította el a felsőház szerint nem elég bátor és liberális reformot, miközben az alsóházban a baloldal egy része túlságosan piacbarátnak tartja a változtatásokat. Az első és második olvasathoz hasonlóan ezért a kormány a francia alkotmány 49. cikkelyének 3. bekezdése alapján ismételten rendeletben hirdette ki a kormánypárti képviselőket is megosztó reformot.

Mivel 24 óra alatt egy párt sem tudott összegyűjteni 58 képviselői aláírást a bizalmatlansági indítványhoz (mivel a legtöbben elsősorban a rendkívüli állapot féléves meghosszabbításával voltak elfoglalva), ezért ma, azaz csütörtökön délután 16:30-kor hivatalosan is törvényerőre emelkedett a munkajogi reform.

Manuel Valls miniszterelnök olvasatában a reform elfogadása hatalmas lépés Franciaországnak. Twitter posztjában hangsúlyozta, hogy a reform több jogot biztosít az alkalmazottaknak, nagyobb átláthatóságot biztosít a kkv-szektornak, és több munkahelyet jelent az országnak.

Francois Hollande államfő az elmúlt időszakban többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul el a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének (Code du travail) reformja a kormány ígéretei szerint a munkanélküliség csökkentése érdekében rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást. Az érdekképviseletek szerint viszont ez csorbítaná a munkavállalók és a szakszervezetek jogait, megnövelné a munkaidőt és megkönnyítené az elbocsátásokat.

(Le Monde; MTI)