Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Nyet means Nyet” – Oroszország már 2008-ban aggódott Ukrajna és a NATO miatt

888.hu

2022.05.19. 16:00

Érdekes dokumentumra bukkant a 888.hu a Wikileaks nevű szivárogtatóportálon. A „Nyet means Nyet” (magyarul: a nem nemet jelent) című feljegyzés szerzője William J. Burns, volt moszkvai nagykövet, aki jelenleg a CIA igazgatói tisztségét tölti be.

 

2008-ban NATO-csúcstalálkozót tartottak Bukarestben. Az áprilisban rendezett eseményen a katonai szövetség közölte, hogy nem veszik fel a két szovjet utódállamot, Grúziát és Ukrajnát, de a döntést még abban az évben, decemberben felülvizsgálják.

(Photo by FREDERIC STEVENS / POOL / AFP)

 

Frank-Walter Steinmeier, Németország akkori külügyminisztere közölte, hogy Grúzia és Ukrajna esetleges meghívása rendkívüli módon megterhelné a NATO, illetve a Nyugat valamint Oroszország viszonyát, s ezt – különösen Koszovó után – mindenképp el kell kerülni. Több magas rangú konzervatív politikus is bírálta a szociáldemokrata külügyminisztert, felettébb szerencsétlennek nevezve, hogy a német elutasítást indokolva Moszkva magatartására hivatkozott.

Ukrajna akkori Moszkva-barát elnöke, Viktor Janukovics úgy látta, nincs szükség arra, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz, a parlament pedig 2010-ben megszavazta, hogy az ország a szövetségen kívüli státuszt kapjon.

2014-ben, a Krím elcsatolása után azonban Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök azt mondta, „megváltozott az ország véleménye a NATO-tagságról”, három évre rá pedig a kijevi parlament törvényt fogadott el, amely újra a NATO-tagságot jelölte meg az ország céljaként, később pedig az alkotmányt is így módosították.

Érdekesség, hogy Angela Merkel német kancellár 2014-ben azt mondta, hogy

nincs szó Ukrajna csatlakozásáról, és a NATO szolidaritásáról biztosította Kijevet a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és jelezte, hogy a maga részéről kész további büntetőintézkedésekre Oroszországgal szemben.

(Photo by JIM WATSON / AFP)

 

Oroszországnak nem tetszett, hogy Ukrajna a NATO felé kacsintgat. Legalábbis erről árulkodik egy 2008 február 1-re keltezett dokumentum, amelyet William J. Burns, az Egyesült Államok akkori moszkvai nagykövete jegyzett és a Wikileaks nevű szivárogtató portálon került nyilvánosságra.

 

(Photo by BRENDAN SMIALOWSKI / AFP)

 

A dokumentumban leírják,

A visszafogott első reakciót követően Ukrajna azon szándékára, hogy NATO-tagsági cselekvési tervre pályázik a bukaresti csúcstalálkozón, Lavrov külügyminiszter és más magas rangú tisztviselők megismételték határozott ellenzésüket, hangsúlyozva, hogy Oroszország a további keleti terjeszkedést potenciális katonai fenyegetésnek tekintené. A NATO-bővítés, különösen Ukrajna felé, továbbra is »érzelmi és neuralgikus« téma Oroszország számára, de stratégiai és politikai megfontolások is közrejátszanak.”

 

Burns feljegyzése szerint Oroszország adott esetben még el is hitte, hogy a NATO nem jelent fenyegetést rá nézve, de úgy látták, „a közelmúlt katonai tevékenységei a NATO-országokban (az amerikai előretolt műveleti központ létrehozása stb.) nem a kinyilvánított szándékok, hanem a lehetőségek alapján kell értékelni (a helyzetet – a szerk.).”

A feljegyzés szerint Lavrov hangsúlyozta,

Oroszország „befolyási övezetének” fenntartása a szomszédságában anakronisztikus, de elismerte, hogy a USA-nak és Európának „jogos érdekei” vannak a térségben.

 

Az orosz külügyminiszter azzal érvelt, hogy míg az országok szabadon alakíthatják ki azt, hogy milyen politikai-katonai struktúrákhoz csatlakoznak, szem előtt kell tartaniuk, hogy milyen hatással lesz az a szomszédaikra. Szerinte Oroszország meg van győződve arról, hogy a bővítés nem biztonsági okokból történt, hanem egy a hidegháború öröksége.

 

Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozási törekvései nem csak egy érzékeny pont Oroszországban, hanem komoly aggodalmakat keltenek a régió stabilitására gyakorolt következményekkel kapcsolatban. Oroszország nem csak azt érzékeli, hogy bekerítik, és a régióban aláássák a befolyását, hanem tart a kiszámíthatatlan és ellenőrizetlen következményektől, amelyek komolyan befolyásolnák az orosz biztonsági érdekeket.”

– olvasható a dokumentumban.

(Photo by FILIPPO MONTEFORTE / AFP)

 

Megjegyzik azt is, hogy az Ukrajnában élő orosz kisebbség ellenzi a NATO tagságot és ez egy olyan nagyobb szakadáshoz vezethet, ami erőszakkal, vagy legrosszabb esetben polgárháborúval járhat. Ilyen esetben Oroszországnak el kell döntenie, hogy beavatkozik – ez pedig egy olyan döntés, amivel nem akarnak szembesülni.

Kiderült az is, hogy Oroszország azért is ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, mert volt egy hadipari együttműködés a két ország között, például ukrán gyárakban készítettetek orosz fegyvereket.

 

William J. Burns teljes memója ITT olvasható teljes egészében angolul.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Ismét fölényesen győztek a kormánypárti jelöltek az időközi választásokon

Több helyen a baloldali ellenzék nem is tudott, vagy nem is akart jelöltet állítani. Budaörsön és Dunaújvárosban is kudarcot vallottak.

Videón, ahogy migránsok támadtak a Linz-ben a melegfelvonulásra

Videón, ahogy migránsok támadtak a Linz-ben a melegfelvonulásra

A migránsok valószínűleg sehol sem a szivárványos értékrendet vallják magukénak.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére