A koronavírus-járvány első hulláma tavasszal a legtöbb európai országban politikai összefogást hozott – e tekintetben Magyarország kivétel -, több, addig kormányválsággal küzdő uniós tagállamban is meg tudtak állapodni a politikai ellenfelek arról, hogy a járvány leküzdése érdekében együttműködnek. Az év első felében a válságban cselekvőképesen fellépő kormányzati szerep miatt számos kormányzó párt támogatottsága nőtt, ám ez a növekedés sok európai országban nem tartott sokáig, több országban a járvány előtti időszakhoz képest – a gazdasági krízis mélyülését követően – még csökkent is a kormányzó pártok népszerűsége – olvasható a dokumentumban.

A XXI. Század Intézet hozzáteszi: a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként

A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően gyengült a kormányerők népszerűsége. Például Ausztriában a Sebastian Kurz kancellár vezette Osztrák Néppárt támogatottsága tavasszal látványosan nőtt, több közvélemény-kutatásban még a 45 százalékot is meghaladta a párt népszerűsége, ma azonban már újra 40 százalék körüli szinten van a támogatottsága.

Ausztriához hasonló folyamat játszódott le Hollandiában is – írták. A koronavírus-járvány időszakának egyik legnagyobb politikai vesztese Európában az ír miniszterelnök, pártjának népszerűsége a járvány kitörése óta megfeleződött. Belgiumban másfél éve tart a kormányválság, a politikai elit tehetetlen, az ország óriási nyelvi és regionális törésvonalakkal, stabil kormány nélkül néz szembe a koronavírus-járvánnyal. Instabil politikai élettől szenved a járványt Európában az egyik legrosszabbul kezelő ország. Nem tudott profitálni a koronavírus-járvány kezeléséből az olasz kormánypárt és a Spanyolország kormányzó baloldal sem – áll az elemzésben.

Az intézet megállapította:

az Európában rendkívül ritka, 50 százalékot meghaladó népszerűség az első hullámot és a gazdasági visszaesést követően sem csökkent, a második hullám során is egy rendkívül magasan támogatott kormány irányítja az országot. Mindez azt mutatja, hogy

jutalmazzák azokat a pártokat, amelyeknek vezetésével az ország eredményesen kezeli a koronavírus-járvány okozta járványügyi és gazdasági problémákat – értékeltek.

Az elemzés szerint két európai – a német és a francia – nagyhatalom vezetője közül Angela Merkel tudott inkább politikai szempontból profitálni a válságkezelésből, míg Emmanuel Macron csak kis mértékben tudott javítani helyzetén.