Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Amerika, London, Párizs
 
 
 
 

Németországban a magyar tranzitzónát másolnák?

888.hu

2018.07.04. 19:08

Ismét egy magyar megoldást használhatnak fel Európában arra, hogy megfékezzék a migránsok beáramlását. Ezúttal Németország gondolkozik azon, hogy valamilyen formában átvegye a tranzitzónák rendszerét.

A migránsválság kapcsán korábban is előfordult, hogy az EU-tagállamok átvettek olyan elképzeléseket, amelyek már évek óta a magyar kormány és Orbán Viktor álláspontját képezték. Ilyen volt például az az elv, amely szerint nem a korlátlan befogadásra kell koncentrálni, hanem "oda kell vinni a segítséget, ahol baj van", hogy ne keljenek útra tömegével a migránsok. 2017-ben ennek az elvnek a mentén számos afrikai országgal egyezkedett az EU, igaz, akadt olyan megállapodás is, amelyet pont Magyarország torpedózott meg az utolsó pillanatban, ugyanis abban nem rögzítették, hogy az illegális bevándorlás káros, nemkívánatos.

A migránsok miatt a múlt héten kormányválság alakult ki Németországban, amelynek a során a Willkommenskultur kis híján felfalta a saját anyját – Merkelt. A konfliktusról mi is részletesen írtunk, amely a német szövetségi kormány belügyminisztere és a kereszténydemokrata kormánypárt erős embere, Horst Seehofer és Angela Merkel kancellár között alakult ki.

Az egész vita hátterében az áll, hogy miként lehet megtagadni a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain az Európai Unióban máshol már regisztrált menedékkérő migránsoktól.

A CSU és annak pártelnöke szerint mindentől függetlenül és feltétlenül vissza kell fordítani ezeket az embereket. Angela Merkel és a CDU szerint azonban ezt nem lehet bevezetni egyoldalúan, a szigorítás feltétele, hogy legyenek megállapodások az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról.

Végül senki nem mondott le, kompromisszumos megoldás született, amelynek eredményét Merkel hétfőn jelentette be. Elmondta, hogy úgynevezett tranzitközpontokat építenek ki az EU valamely tagországában már nyilvántartásba vett menedékkérők elhelyezésére, és ezekből a központokból szállítják majd vissza őket a regisztráció szerinti tagállamba, ahol az EU-s szabályok alapján le kell folytatni menekültügyi eljárásukat. Egyben fokozzák az együttműködést az EU-s társországokkal, különösen azokkal, amikből a regisztrált menedékkérők Németországba érkeznek.

Tranzitzónák Németországban?

A Deutsche Welle egy hosszú cikket közölt azzal kapcsolatban, miként lehetséges, hogy magyar mintára állítják fel a tranzitzónákat Németországban a határok mentén.

A magyarországi zónákról Bernd Riegert, a lap tudósítója megjegyzi, hogy azok az ország déli határán vannak. A migránsok csak ezeken a zónákon keresztül juthatnak be Magyarországra, így a schengeni övezetbe is.

A magyar tranzitzónákról a lap tudósítója a Magyar Helsinki Bizottság munkatársát kérdezte meg, aki azt mondta, hogy naponta csak egy ember léphet be a tranzitzónába, hogy leadhassa a menekültügyi kérelmet. A Soros által is finanszírozott szervezet szerint mintegy 4000 migráns vár arra, hogy beadhassa menedékkérelmét, amely nem megy gyorsan, mivel korlátozva van a naponta benyújtható kérelmek száma.

A lap leírja, hogy a kérelem benyújtását követően azt vizsgálják a magyar hatóságok, hogy a kérelmező beadta-e egy másik EU-s országban a menedékre vonatkozó kérelmét. Ez általában órák alatt kiderül, ám vannak esetek, amikor 15 napig is eltarthat.

Amennyiben valamilyen okból elutasítják a migráns menedék iránti kérelmét, akkor Szerbia felé toloncolják.

A migránsoknak és menekülteknek a menedékkérelmek elbírálását zárt tranzitzónákba kell kivárniuk, a folyamat akár hat hónapot is igénybe vehet – ismerteti a lap a magyar rendszert. Megjegyzik: a Szerbiába való deportálást az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek találta, azonban Magyarország fellebbezett a döntés ellen, amely így még tovább várat magára.A DW az úgynevezett "8 kilométeres szabályt" is ismerteti: amennyiben a határhoz képest 8 kilométeren belül elkapnak egy migránst a rendőrök, akkor azonnal visszaszállítják a tranzitzónához. A lap felidézi, hogy "civil szervezetek" sivalkodtak is e miatt a szabály miatt, ám amikor 2017 márciusában Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztos a tranzitzónákhoz látogatott, akkor részéről nem hangzott el szinte semmilyen kritika – annyit kért, hogy a kormány tartsa tiszteletben a menekültek és migránsok emberi jogait. Sőt, az uniós belügyminiszterek hasonló létesítmények felállításáról is határoztak az EU határai mentén – mintaként tekintve a magyarországi létesítményekre.

Németországban kicsit azonban bonyolultabb a helyzet. Magyarországon azért tud eredményesen működni a rendszer, mivel a déli határunk egyben uniós határ is, így azon fel lehet húzni kerítést és nem kell megfelelni a schengeni szabályoknak. Németországba viszont leginkább Ausztria felől érkeznek a migránsok. A német–osztrák 817 km-es határszakaszon pedig jelenleg nem tanácsos kerítést felhúzni, hiszen ezzel teljesen szembemennének a schengeni megállapodással.

Ráadásul Magyarország egy biztonságos harmadik, nem uniós országba szállítja vissza a menekülteket és migránsokat: Szerbiába. Németország Ausztriába és Csehországba toloncoltatná vissza a migránsokat, ám ehhez meg kellene erről egyeznie a két említett országgal. De a két ország jelenlegi, bevándorlásellenes kormányát ismerve ez a terv kudarcra van ítélve.

Ettől még működhet a tranzitzóna, ám egy picit máshogyan, egyszerű zárt menekülttáborokként működhetnek. Innen az elutasított menedékkérőket az unión kívülre lehetne deportálni.

OLVASTAD MÁR?

Amerika, London, Párizs
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Így múlt ki teljesen a Trónok harca

Így múlt ki teljesen a Trónok harca

Szabad vasárnap

2011-ben indult, rengeteg embert ültetett a képernyők elé, nyolc éven át mindig vártuk, épp kinek a hátába fog kés kerülni, illetve honnan. Ebből sikerült egy nagy katyvasszá alakítani ezt a méltóbb befejezésre érdemes sorozatot.

Kovács Zoltán odapörkölt a bevándorláspárti Washington Post újságírójának

Kovács Zoltán odapörkölt a bevándorláspárti Washington Post újságírójának

Kinyílott a pitypang

A hírhedten bevándorláspárti Washington Post állandó szerzője, Richard Cohen Magyarországot szapulta, amit a kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára nem hagyhatott szó nélkül.

Újabb dokumentum bizonyítja: Brüsszel még több migránst hozna Európába

Újabb dokumentum bizonyítja: Brüsszel még több migránst hozna Európába

Amerika, London, Párizs

Brüsszel 170 oldalas tanulmányban próbálja bizonygatni, hogy a tömeges bevándorlás nélkül hanyatlásnak indulna a kontinens. A dokumentumot valamennyi képviselőhöz eljuttatták – írja a V4NA hírügynökség.

Több magyar jön haza, mint amennyi elmegy

Több magyar jön haza, mint amennyi elmegy

Kétharmad

Nagy pofon ez a balliberális pártoknak, akik hisztériakeltés céljából folyamatosan azt hangoztatják, hogy minden magyar külföldre menekül. Ez az ő kormányzásuk alatt így történt, de úgy néz ki, a családbarát Orbán-kormánynak lassan, de sikerült visszafordítania a tendenciát. Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek.

Észtországban sincs elsöprő sikere az Európai Egyesült Államok tervének

„Semmi értelmét nem látja” a szorosabb uniós együttműködésnek az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére