Az ötlet, miszerint belülről kell bomlasztani a diktatórikus rezsimet — a lakosság szemének felnyitásával — kiválónak tűnik, kérdés, hogy valóban érhet-e valamit. 

Dél-Koreában furfangos tervvel próbálják bomlasztani az északi szomszédnál uralkodó beteges, diktatórikus rendszert. Mivel az északi vezetés gondosan ügyel arra, hogy a lakossághoz semmilyen kívülről érkező információ ne jusson el arról, hogy valójában milyen körülmények között is kell élniük, ezért rendkívül nehéz tájékoztatni az ott élőket a valós helyzetről.

Ennek okán a déliek léggömböket és szórólapokat küldenek át az észak-koreai lakosság számára, melyben felhívják figyelmüket arra, hogy az állami propaganda hazugságaival szemben nincs jó életük.

Sokan pendrive-okon küldenek szappanoperákat, vagy dokumentumokat a déli óriásvállalatokról, amelyek bemutatják, hogy egy normális, demokratikus társadalomban milyen szórakoztató és könnyed életet lehet élni, szemben azzal, amiben az északiaknak kell élniük. Az üzenetekben természetesen felhívják a lakosság figyelmét arra is, hogy mennyivel jobb életszínvonalon élhetnének, ha nem egy ilyen rendszerben kellene tengődniük. Van, aki friss, ropogós dollár bankjegyeket küld, vagy pedig luxusételek (édesség, rágcsálnivaló stb.) csomagolásait.

Egy Észak-Koreából délre menekült aktivista, Park Sang Hak szerint: