Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Nem bírnak magukkal, Merkelék ismét a betelepítési kvótákhoz nyúlnának

Ányos Miklós

2019.12.05. 19:15

Annak ellenére, hogy a kötelező szót nem használják a nyilvánosságra hozott dokumentumban, egyértelmű, hogy a rendszer minden uniós országra kötelező érvényű lenne.

Németország javaslatot tett egy automatikus áthelyezési rendszerre, amelyben a migránsok menedékkérelmét az EU külső határain vizsgálnák meg. A múlt héten Berlin egy négyoldalas dokumentumot készített a tagállamok számára, amivel haladást akarnak elérni a menekültügyi reform terén, még a jövő nyári német soros elnökség előtt. Az Európai Bizottság választott elnöke, Ursula von der Leyen, a volt német védelmi miniszter várhatóan februárban terjeszti elő migrációs javaslatait. A német javaslatot úgynevezett nem hivatalos dokumentumként terjesztik elő, ami azt jelenti, hogy egyelőre csak megvitatásra szánják.

A dokumentum tartalmaz bizonyos elemeket, amelyek kedvezhetnek mind a mediterrán, mind az északi államoknak, ám az automatikus áthelyezés iránti javaslat és az alternatív szolidaritási intézkedések hiánya botrányt okozhat azon országok számára, amelyek ebben nem akarnak részt venni. Diplomaták szerint a német intézkedési javaslatok felháboríthatják a közép- és kelet-európai országokat, például Magyarországot és Lengyelországot, akik mindig is ellenálltak a kötelező betelepítési kvótának.

Hétfőn a német belügyminiszter, Horst Seehofer várhatóan bemutatja a dokumentumot kollégáinak a brüsszeli rendszeres gyűléseik egyikén, csütörtökön és pénteken pedig Berlinben találkoznak az EU-tagországok képviseleteivel.

A dokumentum egyik fő célja a dublini rendelet hatályon kívül helyezése, amely szerint a menedékjog iránti kérelmeket az első érkezési országban kezelik. Az iromány szerint a dublini egyezmény egyértelmű egyensúlyvesztést okoz, mivel 2018-ban az összes menekültkérelem 75%-át mindössze öt tagállamban nyújtották be (például Olaszország és Görögország).

Továbbá azért sem hatékony, mert az egész EU-ban a migránsok csak az esetek 3 százalékában kerülnek vissza abba a tagállamba, ahol beléptek az unió területére, lehetővé teszi a kérelmezőknek a szabad választást. Németország és az észak-európai országok többször kijelentették, hogy nagyon nehéz a menedékkérőket visszaküldeni abba az országba, ahol beléptek ez EU területére. A közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) reformja érdekében a dokumentum felszólít a külső határokon történő menedékjog iránti kérelmek kezdeti értékelésére, illetve egy új rendszer felépítésére, amely meghatározza, hogy melyik tagállam felelős a kérelem vizsgálatáért, valamint intézkedéseket is tesz a menedékkérők illegális, országok közti utazásának megakadályozására (az ilyen utazást a migrációs szakzsargonban „másodlagos mozgásnak” hívják).

Nincs azonban javaslat az illegális migránsok hazatérésére, amely kulcsfontosságú kérdés, mivel az elutasított migránsoknak is csak kevesebb mint a fele tér vissza szülőhazájába.

Van egy másik szempont is, amellyel a brüsszeliek évek óta harcolnak. Melyik ország lesz a befogadó tagállam?

A német tervben az EASO, az EU menekültügyi ügynöksége kulcsszerepet fog játszani. A Bizottság javaslata az EASO-nak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökséggé (EUAA) való átalakításáról rendelkezik, és ha a menedékkérelmező migráns megkapja az első értékelést, akkor az EUAA határozná meg, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog megvizsgálásáért.

Az ügynökséget gyakran kritizálják belső problémái miatt, továbbá a megnövekedett hatalom problémát jelenthet néhány tagállam számára – mondta el egy diplomata. Az a döntés, hogy melyik ország lesz befogadó, a „méltányos megosztás”, valamint olyan tényezők alapján döntenék, mint a népesség mérete és a GDP.

A német javaslat más kulcsfontosságú pontokkal is foglalkozik, ideértve a jóléti állam szabályozását is. A lakhatást és a szociális ellátást alapvetően a befogadó tagállamban nyújtanák, de a szociális ellátásokat az összes EU-s országban, amennyire csak lehetséges, finanszírozni kell. Az ellátást pedig egy olyan index alapján fizetnék, amely biztosítja, hogy az migránsok ellátásai azonos szintűek legyenek az egész EU-ban, függetlenül attól, hogy melyik tagországban veszik igénybe.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Nem titkolja: az EP alelnöke szerint „ki kell éheztetni pénzügyileg” Magyarországot

Nem titkolja: az EP alelnöke szerint „ki kell éheztetni pénzügyileg” Magyarországot

Igen, ezt Katarina Barley az Európai Parlament egyik alelnöke mondta a német közszolgálati rádiónak.

Vidnyánszky bejelentette, hogy kik lesznek az új rektorhelyettesek az SZFE-n

Vidnyánszky bejelentette, hogy kik lesznek az új rektorhelyettesek az SZFE-n

Novák Emil filmrendező lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) általános rektorhelyettese, Zalán János színész, producer pedig oktatási rektorhelyettesként dolgozik csütörtöktől – jelentette be Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke az M5-ön.

Közös nyilatkozatban reagált Lengyelország és Magyarország az EB jelentésére

A közlemény szerint a bizottság 2020-as jogállamisági jelentése komoly aggályokat vet fel annak koncepciójával, módszertanával, forrásaival és tartalmával kapcsolatban, ezért nem szolgálhat alapul a jogállamisággal kapcsolatos bármilyen további vitához az Európai Unióban.

7:59 – A nap legfontosabb hírei!

7:59 – A nap legfontosabb hírei!

A nap amikor bejelentették, hogy hatalmas béremelésre számíthatnak az orvosok, amikor a szenátus másodszor is megszavazta, hogy Trianon napja legyen ünnep Romániában és amikor elkészült az Európai Bizottság valótlanságoktól hemzsegő jogállamisági jelentése.

5,3 milliárdot kap a Fradi a BL-be jutásért 

5,3 milliárdot kap a Fradi a BL-be jutásért 

A Ferencváros több mint 25 év után jutott ismét a Bajnokok Ligája csoportkörébe. A klubcsapat ezért mindössze 15,25 millió euróra számíthat az európai szövetségtől, ami 5,3 milliárd forintnak felel meg. 

Meddig diktálják még civilek az európai politikát?

Meddig diktálják még civilek az európai politikát?

Sokadszor derült ki, hogy tagállamok sorsát, jövőjét meghatározó uniós értékítéletek, döntések civil szervezetek, NGO-k információira alapoznak. De mitől „civil” valami? Attól, hogy nem kormányzati? Attól még vannak a működésének finanszírozói, akiknek az érdekeit ki kell szolgálni. Ez most már mindig így lesz?! Európa jövőjét olyanok alakítják majd, akiket kormányokon felül álló üzleti befektetők fizetnek?!

Az EB adatai szerint kimagasló a közbeszerzések átláthatósága Magyarországon

Az EB adatai szerint kimagasló a közbeszerzések átláthatósága Magyarországon

Érdekes...pedig az Európai Bizottság szerint problémák vannak hazánkban a jogállamisággal kapcsolatban. Most akkor hogy is van ez?!

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére