Azt mondta, hogy eddig a magasan fejlett országokban követtek el sok áldozatot követelő támadásokat; ott, ahol nagy és erős a második, harmadik generációs bevándorlókból álló iszlám közösség, így Németországban, Franciaországban és Spanyolországban.

Meglátása szerint bár egyértelmű, hogy a terroristák elsődleges célpontjai Nyugat-Európában találhatóak, ez nem jelenti, hogy ne hajtanának végre erőszakos cselekményt a Balkánon, különösen ha azt nem központilag irányítják, hanem „magányos harcosok” viszik véghez.

– tette hozzá Aleksandar Radic.

Az elemző közölte, hogy a nyugat-balkáni országok módosították a büntető törvénykönyvüket, és már többéves börtönnel sújtják azokat, akik idegen államokban, például Szíriában háborúztak, főleg ha toborzással is vádolhatók.

A modern terrorizmusban megjelent egy új tisztség: az operatőré – mondta Aleksandar Radic. Úgy fogalmazott, hogy a kamera néha még az automata fegyvernél is fontosabb. A félelem ugyanis, amit a terroristák el akarnak ültetni a fejlett világban, videoüzenetekre épít – fejtette ki.

Megjegyezte, hogy a balkáni országok eltérő mértékben felkészültek a terrorizmussal szemben. Szerbia és Horvátország például komolyan veszi a fenyegetést: minden szükséges óvintézkedést megtesz, valamint együttműködik a külföldi biztonsági szolgálatokkal.

A katonai elemző azt hangoztatta, hogy a terroristák ellenségek, akiknek „nincs nemük vagy nemzetiségük”, csak közös – szélsőséges – meggyőződésük van.

A biztonsági szolgálatok célja elsősorban a szélsőséges cselekmények megelőzése – mondta Aleksandar Radic.