Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Mintha nem is állna háborúban: továbbra is virágzik Oroszország energiaszektora

888.hu

2022.08.05. 14:20

A széles körű szankciók és importtilalmak ellenére Oroszország energiaszektora továbbra is virágzik: napi közel egymilliárd dollár értékben exportált fosszilis tüzelőanyagokat az ukrajnai háború óta eltelt első 100 napban. A magasabb bevétel annak is köszönhető, hogy a nyersolaj- és üzemanyagárak az egekbe szöktek, így a szankciók miatt csökkent export volumen ellenére a kevesebb nyersanyagért többet fizettek az importra szoruló országok – írja a Zerohedge.

 

Sorban állnak az orosz kőolajért a vevők, és azokból a piaci közvetítőkből sincsen hiány, akik összekötik őket az orosz energiaipari vállalatokkal. A Vitol, a Glencore és a Gunvor nyersanyagkereskedelmi vállalatok valamint a Trafigura is folytatták a széles körű nyugati szankciók mellett a nyersolaj és egyéb fosszilis termékek szállítását.

 

India és Kína pótolja az orosz üzemanyagok elvesztett piacainak nagy részét

 

India soha nem volt nagy orosz nyersolajfogyasztó, annak ellenére, hogy a kőolaj 80 százalékát importálnia kell. Általában az éves szükségletének 2–5 százalékát szerezte be Oroszországból, viszont a szankciókat követően jelentős fellendülés látható – írja a ZeroHedge.

A Bloomberg jelentése szerint az ukrajnai háborút követő első három hónapban India 5,1 milliárd dollárt költött orosz olajra, gázra és szénre, amely több mint az ötszöröse az egy évvel korábbi értéknek. Kína pedig kétszer annyit adott ki orosz energiahordozókra a május végéig tartó három hónapban.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint rekord árengedménnyel kínálták az oroszországi Urals nyersolajat, amely Oroszország főként exportált olajkeveréke. A Glencore és a Vitol hordónként 25 és 30 dolláros árengedményt kapott a keverékre.

 

India mindig az üzletet fogja keresni

 

Az indiai kormány motivációi gazdaságiak, nem politikaiak. India mindig az üzletet fogja keresni az olajimport-stratégiájában. Nehéz lenne nem elfogadni egy 20 százalékos kedvezményt a nyersolajra, ha 80 százalékát importáljuk, különösen a világjárvány és a globális növekedés lassulása közepette”

– mondta Samir N. Kapadia, a Vogel Group kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó cég kereskedelmi vezetője a CNBC-nek.

Szakértők szerint a legfőbb oka annak, hogy a Fehér Ház süket fülekre talált Delhiben, az egyszerű közgazdaságtan.

India jó barátságot ápolt az oroszokkal az elmúlt évek során, és kulcsfontosságú szövetségese, hiszen a nagyhatalom szállítja az ázsiai országok katonai és védelmi célú felszereléseinek 60 százalékát.

India Oroszországgal folytatott energiaüzletei annyira fellendültek, hogy közvetítők tucatjai tolonganak, remélve, hogy hasznot húzhatnak a gyorsan növekvő ágazatból.

A Bloomberg jelentése szerint számos középszintű nyersanyag-kereskedelmi és energetikai cég, köztük a dubaji Wellbred és Coral Energy a szingapúri Montfort és az amerikai Everest Energy is beszállt a versenybe, hogy az orosz energiahordozókat az indiai vevőknek értékesítse.

Az állami olajfinomítók, mint az Indian Oil Corporation azért is szeretik a kisebb kereskedőktől való vásárlást, mert könnyebb velük dolgozni, a kevesebb bürokrácia pedig felgyorsítja a tárgyalásokat.

 

A kereskedelem Svájcon keresztül folyik

 

Az orosz energiahordozók oroszlánrészét több mint ezer svájci székhelyű nyersanyagipari cégeken keresztül értékesítik, annak ellenére, hogy messze találhatóak a kereskedelmi útvonalaktól, és Svájcnak nincs hozzáférése a tengerhez.

Ez a tranzitkereskedelem egyik legjobb példája, ahol csak a pénz áramlik át Svájcon, de a tényleges nyersanyag nem is érinti az ország területét. Így a svájci vámhatóságok asztalára nem kerülnek részletek a tranzakció nagyságrendjéről, ami rendkívül pontatlan információkhoz vezet a nyersanyagok áramlási volumenéről.

A szabályozás ilyen jellegű hiánya nagyon vonzó az árukereskedők számára, különösen azoknak, akik a kevésbé demokratikus országokban bányászott nyersanyagokkal üzletelnek.

A Deutsche Welle jelentése szerint az orosz nyersanyagok 80 százaléka Svájcon keresztül kerül forgalomba. Ezeknek az anyagoknak körülbelül az egyharmada kőolaj és földgáz, kétharmadát pedig olyan nemesfémek teszik ki, mint a cink, az alumínium vagy a réz.

Oroszország fő bevételi forrása a gáz- és olajexport, a költségvetésük 30–40 százaléka ebből származik. 2021-ben csak az olaj eladásokból mindegy 180 milliárd dollárt kerestek az orosz állami vállalatok – írja a lap.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?