Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Minden esélye megvan Netanjahunak arra, hogy győzzön

Sümeghi Lóránt

2019.09.17. 07:28

Sorsdöntő választásokat tartanak ma Izraelben: hat hónapon belül másodszorra kaphat felhatalmazást az izraeli nép döntése alapján Benjámin Netanjahu.

A voksolás előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-Fehér nevű centrista párt. Ennek fényében nagyon nehéz megjósolni, hogy a voksolás végeztével milyen választási eredmény fog megszületni, és abból fakadóan milyen politikai forgatókönyvek valósulhatnak meg. Éppen ezért kísérletet tettünk arra, hogy összeszedjük, sorrendben melyek a legvalószínűbb eshetőségek.

Fotó: AFP

1. Netanjahu megnyeri a választásokat és többséget szerez

Ez a legegyszerűbb forgatókönyv. Izraeli sajtóértesülések és politikai kommentátorok szerint minden jel arra enged következtetni, hogy jelenleg hiába tűnik teljesen kiegyenlítettnek a Likud és a Kék-Fehér párt közti verseny, a jobboldali tömb vélhetően most erősebb, így egyre valószínűbbnek látszik, hogy egy sikeres választási hajrával Netanjahu megszerzi a jobboldali és vallásos pártokból – Avigdor Liberman pártja nélkül is – a 61 mandátumot az izraeli parlament, a Kneszet százhúsz képviselői helyéből. Ekkor bizonyosan őt kéri fel Reuven Rivlin államelnök a kormányalakításra, és nagy valószínűséggel sikerrel is jár.

2. Nincs egyértelmű győztes, egységkormány alakul Netanjahuval az élen

Mint ismert, Izraelben a miniszterelnök megválasztásának folyamata úgy zajlik, hogy minden megválasztott párt ajánl egy miniszterelnök-jelöltet az államelnök felé, akit azonban csak a Kneszet tagjainak egyszerű többségével (61 szavazat) lehet megválasztani. Ebből adódóan koalíciós kényszerben vannak a politikai pártok, hiszen a fragmentált pártrendszer miatt nagy általánosságban nem szokott abszolút többséget szerezni egyetlen párt sem. Azt követően, hogy az elnök megkapta a pártok ajánlásait, arra a jelöltre tesz javaslatot, akinek a legnagyobb esélye van, hogy koalíciót hozzon létre, tehát arra, aki a legtöbb képviselő támogatásával rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem törvényszerű, hogy a legnagyobb párt jelöltje kapja ezt meg. Az elnök által kiválasztott jelölt addig nem válhat miniszterelnökké, ameddig nem hoz létre olyan koalíciót, amit a Kneszet is jóváhagy.

Fotó: AFP

Hasonló folyamatok zajlottak le áprilisban is, amikor hiába nyert a Likud, Netanjahu 42 napon belül nem tudott olyan koalíciót létrehozni, amely kormányzóképes lett volna. Amennyiben ez most is így lesz, Netanjahu elvileg a saját jobboldali és vallásos pártokat tömörítő blokkján kívül is köthet megállapodásokat egyes pártokkal, ezzel létrehozván egy úgynevezett egységkormányt. Természetesen az első név és párt, amely felmerül, a Benny Gantz vezette Kék-Fehér párt, ám Gantz eddig következetesen cáfolta azokat a híreket, miszerint hajlandó lenne kompromisszumot kötni a Likuddal. Ugyanakkor elemzők szerint mivel az izraeli politika gyakran az utolsó utáni pillanatban is változhat, nem érdemes kizárni ezt a forgatókönyvet sem.

3. Nincs egyértelmű győztes, megint új választásokat írnak ki

Ha összességében kevesebb mandátumhoz jut a jobboldali, vallásos tábor, akkor ismét patthelyzet állhat elő. Ennek fényében az Avigdor „a királycsináló” Liberman vezette Izrael a Hazánk nevű párt szolgálhat a mérleg nyelveként, de valószínűbb, hogy újabb előrehozott választások következnének, bár ezt egyik párt sem szeretné.

Ennél a pontnál fontos hangsúlyozni, hogy a választások kimenetelét lényegében az dönti el, hogy az arab pártok közös listája mennyire képes mozgósítani szavazótáborát, és hogy a politikával kevésbé foglalkozó, a patthelyzetbe meglehetősen belefásult centrista-baloldali szavazók a hívogató tengerparti pihenés helyett a választási helyiségeket látogatják-e meg.

4. Minden más

Bár elemzők szerint erre a két forgatókönyvre igencsak kicsi az esély, de technikailag még két lehetséges forgatókönyv létezik. Az egyik, hogy annak érdekében, hogy a pártok elkerüljék az előrehozott választást, megszabadulnak ikonikus vezetőiktől a kompromisszumkötés érdekében. Ennek fényében akár egy olyan kormány is megalakulhatna Izraelben, amelyben nem osztanak szerepet Netanjahunak. A másik pedig egy tisztán baloldali győzelem, amely 1990 óta nem történt Izraelben. Ebben az esetben egészen biztosan földrengésszerű változások mennének végbe az országban.

Fotó: AFP

Lássuk a játékszabályokat

Több mint hatmillió választópolgár járulhat ma az urnák elé. Minden 18 évét betöltött izraeli állampolgár, aki az országban tartózkodik a választás napján szavazhat bármely bejegyzett politikai pártra, és minden 21 évnél idősebb állampolgár jelöltetheti magát. Izrael történelme során két alkalommal került sor közvetlen kormányfőválasztásra, 1996-ban és 1999-ben, azóta azonban csak pártlistákra adhatók le szavazatok. Az országon belüli földrajzi elhelyezkedés nem számít, az egész ország tulajdonképpen egy választókerület. A bejutási küszöb alacsonyabb a megszokottnál: 3,25 százalékos, a Kneszet pedig 120 fős, így a szavazatok arányosan oszlanak meg.

Az izraeli választási rendszerben az összes érvényes szavazatot elosztják 120-szal azért, hogy megállapítsák az egy Kneszet-mandátumhoz szükséges szavazatok számát. Attól függ, hogy egy párt hány mandátumot kap, hogy a rá beérkező szavazatok számát elosztják az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számával. A töredékszavazatokat tekintve pedig az a párt, amelyik a legtöbb töredékszavazatot kapta, egy pluszmandátumhoz jut.

Mint már korábban elhangzott, minden megválasztott párt ajánl egy miniszterelnök-jelöltet az államelnök felé, akit azonban csak a Kneszet tagjainak egyszerű többségével (61 szavazat) lehet megválasztani. Ebből adódóan koalíciós kényszerben vannak a politikai pártok, hiszen a fragmentált pártrendszer miatt nagy általánosságban nem szokott abszolút többséget szerezni egyetlen párt sem. Azt követően, hogy az elnök megkapta a pártok ajánlásait, arra a jelöltre tesz javaslatot, akinek a legnagyobb esélye van, hogy koalíciót hozzon létre, tehát arra, aki a legtöbb képviselő támogatásával rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem törvényszerű, hogy a legnagyobb párt jelöltje kapja ezt meg. Az elnök által kiválasztott jelölt addig nem válhat miniszterelnökké, ameddig nem hoz létre olyan koalíciót, amit a Kneszet is jóváhagy.

Ennek létrehozására 42 napja van, és ha a Kneszet legalább 61 képviselője ezt nem hagyja jóvá, akkor az elnök újabb jelöltet bíz meg azzal, hogy koalíciót alkosson, akinek erre 28 nap áll rendelkezésére. Amennyiben ez esetleg a második jelöltnek sem sikerülne, akkor a Kneszet-képviselők többsége arra kérheti az elnököt, hogy egy újabb jelöltet jelöljön ki, akinek már csak 14 napja van arra, hogy koalíciót hozzon tető alá. Ha a harmadik körben sem sikerülne ez, akkor 90 napon belül új választásokat kell tartani.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
„A Fidesz-KDNP ezt a választást is megnyerte”

„A Fidesz-KDNP ezt a választást is megnyerte”

Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint nem szakadt meg a 2006 (ősze) óta tartó jobboldali-konzervatív győzelemsorozat, de kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon.

II. Erzsébet ismertette Johnson kormányának új programját

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

Afgán migráns gyilkolt Ausztriában

Afgán migráns gyilkolt Ausztriában

Egy 33 éves afgán férfi késsel megsebesített egy gondozót hétfőn délután a Wullowitz településen lévő menekültszálláson, majd agyonszúrt egy autóst, akinek járművét elvéve szökésnek eredt – közölte Felső-Ausztria rendőrsége.

Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját

Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját.

Borkai Zsolt kedden távozhat a Fideszből

Borkai Zsolt kedden távozhat a Fideszből

A Magyar Nemzet információi szerint már nem sokáig lesz a nagyobbik kormánypárt tagja a győri polgármester.

Orbán Viktor Azerbajdzsánban tárgyal

Orbán Viktor Azerbajdzsánban tárgyal

A magyar miniszterelnök a Türk Tanács ülésén vesz részt Bakuban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére