Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Minden esélye megvan Netanjahunak arra, hogy győzzön

Sümeghi Lóránt

2019.09.17. 07:28

Sorsdöntő választásokat tartanak ma Izraelben: hat hónapon belül másodszorra kaphat felhatalmazást az izraeli nép döntése alapján Benjámin Netanjahu.

A voksolás előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-Fehér nevű centrista párt. Ennek fényében nagyon nehéz megjósolni, hogy a voksolás végeztével milyen választási eredmény fog megszületni, és abból fakadóan milyen politikai forgatókönyvek valósulhatnak meg. Éppen ezért kísérletet tettünk arra, hogy összeszedjük, sorrendben melyek a legvalószínűbb eshetőségek.

Fotó: AFP

1. Netanjahu megnyeri a választásokat és többséget szerez

Ez a legegyszerűbb forgatókönyv. Izraeli sajtóértesülések és politikai kommentátorok szerint minden jel arra enged következtetni, hogy jelenleg hiába tűnik teljesen kiegyenlítettnek a Likud és a Kék-Fehér párt közti verseny, a jobboldali tömb vélhetően most erősebb, így egyre valószínűbbnek látszik, hogy egy sikeres választási hajrával Netanjahu megszerzi a jobboldali és vallásos pártokból – Avigdor Liberman pártja nélkül is – a 61 mandátumot az izraeli parlament, a Kneszet százhúsz képviselői helyéből. Ekkor bizonyosan őt kéri fel Reuven Rivlin államelnök a kormányalakításra, és nagy valószínűséggel sikerrel is jár.

2. Nincs egyértelmű győztes, egységkormány alakul Netanjahuval az élen

Mint ismert, Izraelben a miniszterelnök megválasztásának folyamata úgy zajlik, hogy minden megválasztott párt ajánl egy miniszterelnök-jelöltet az államelnök felé, akit azonban csak a Kneszet tagjainak egyszerű többségével (61 szavazat) lehet megválasztani. Ebből adódóan koalíciós kényszerben vannak a politikai pártok, hiszen a fragmentált pártrendszer miatt nagy általánosságban nem szokott abszolút többséget szerezni egyetlen párt sem. Azt követően, hogy az elnök megkapta a pártok ajánlásait, arra a jelöltre tesz javaslatot, akinek a legnagyobb esélye van, hogy koalíciót hozzon létre, tehát arra, aki a legtöbb képviselő támogatásával rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem törvényszerű, hogy a legnagyobb párt jelöltje kapja ezt meg. Az elnök által kiválasztott jelölt addig nem válhat miniszterelnökké, ameddig nem hoz létre olyan koalíciót, amit a Kneszet is jóváhagy.

Fotó: AFP

Hasonló folyamatok zajlottak le áprilisban is, amikor hiába nyert a Likud, Netanjahu 42 napon belül nem tudott olyan koalíciót létrehozni, amely kormányzóképes lett volna. Amennyiben ez most is így lesz, Netanjahu elvileg a saját jobboldali és vallásos pártokat tömörítő blokkján kívül is köthet megállapodásokat egyes pártokkal, ezzel létrehozván egy úgynevezett egységkormányt. Természetesen az első név és párt, amely felmerül, a Benny Gantz vezette Kék-Fehér párt, ám Gantz eddig következetesen cáfolta azokat a híreket, miszerint hajlandó lenne kompromisszumot kötni a Likuddal. Ugyanakkor elemzők szerint mivel az izraeli politika gyakran az utolsó utáni pillanatban is változhat, nem érdemes kizárni ezt a forgatókönyvet sem.

3. Nincs egyértelmű győztes, megint új választásokat írnak ki

Ha összességében kevesebb mandátumhoz jut a jobboldali, vallásos tábor, akkor ismét patthelyzet állhat elő. Ennek fényében az Avigdor „a királycsináló” Liberman vezette Izrael a Hazánk nevű párt szolgálhat a mérleg nyelveként, de valószínűbb, hogy újabb előrehozott választások következnének, bár ezt egyik párt sem szeretné.

Ennél a pontnál fontos hangsúlyozni, hogy a választások kimenetelét lényegében az dönti el, hogy az arab pártok közös listája mennyire képes mozgósítani szavazótáborát, és hogy a politikával kevésbé foglalkozó, a patthelyzetbe meglehetősen belefásult centrista-baloldali szavazók a hívogató tengerparti pihenés helyett a választási helyiségeket látogatják-e meg.

4. Minden más

Bár elemzők szerint erre a két forgatókönyvre igencsak kicsi az esély, de technikailag még két lehetséges forgatókönyv létezik. Az egyik, hogy annak érdekében, hogy a pártok elkerüljék az előrehozott választást, megszabadulnak ikonikus vezetőiktől a kompromisszumkötés érdekében. Ennek fényében akár egy olyan kormány is megalakulhatna Izraelben, amelyben nem osztanak szerepet Netanjahunak. A másik pedig egy tisztán baloldali győzelem, amely 1990 óta nem történt Izraelben. Ebben az esetben egészen biztosan földrengésszerű változások mennének végbe az országban.

Fotó: AFP

Lássuk a játékszabályokat

Több mint hatmillió választópolgár járulhat ma az urnák elé. Minden 18 évét betöltött izraeli állampolgár, aki az országban tartózkodik a választás napján szavazhat bármely bejegyzett politikai pártra, és minden 21 évnél idősebb állampolgár jelöltetheti magát. Izrael történelme során két alkalommal került sor közvetlen kormányfőválasztásra, 1996-ban és 1999-ben, azóta azonban csak pártlistákra adhatók le szavazatok. Az országon belüli földrajzi elhelyezkedés nem számít, az egész ország tulajdonképpen egy választókerület. A bejutási küszöb alacsonyabb a megszokottnál: 3,25 százalékos, a Kneszet pedig 120 fős, így a szavazatok arányosan oszlanak meg.

Az izraeli választási rendszerben az összes érvényes szavazatot elosztják 120-szal azért, hogy megállapítsák az egy Kneszet-mandátumhoz szükséges szavazatok számát. Attól függ, hogy egy párt hány mandátumot kap, hogy a rá beérkező szavazatok számát elosztják az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számával. A töredékszavazatokat tekintve pedig az a párt, amelyik a legtöbb töredékszavazatot kapta, egy pluszmandátumhoz jut.

Mint már korábban elhangzott, minden megválasztott párt ajánl egy miniszterelnök-jelöltet az államelnök felé, akit azonban csak a Kneszet tagjainak egyszerű többségével (61 szavazat) lehet megválasztani. Ebből adódóan koalíciós kényszerben vannak a politikai pártok, hiszen a fragmentált pártrendszer miatt nagy általánosságban nem szokott abszolút többséget szerezni egyetlen párt sem. Azt követően, hogy az elnök megkapta a pártok ajánlásait, arra a jelöltre tesz javaslatot, akinek a legnagyobb esélye van, hogy koalíciót hozzon létre, tehát arra, aki a legtöbb képviselő támogatásával rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem törvényszerű, hogy a legnagyobb párt jelöltje kapja ezt meg. Az elnök által kiválasztott jelölt addig nem válhat miniszterelnökké, ameddig nem hoz létre olyan koalíciót, amit a Kneszet is jóváhagy.

Ennek létrehozására 42 napja van, és ha a Kneszet legalább 61 képviselője ezt nem hagyja jóvá, akkor az elnök újabb jelöltet bíz meg azzal, hogy koalíciót alkosson, akinek erre 28 nap áll rendelkezésére. Amennyiben ez esetleg a második jelöltnek sem sikerülne, akkor a Kneszet-képviselők többsége arra kérheti az elnököt, hogy egy újabb jelöltet jelöljön ki, akinek már csak 14 napja van arra, hogy koalíciót hozzon tető alá. Ha a harmadik körben sem sikerülne ez, akkor 90 napon belül új választásokat kell tartani.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

A nemzetközi helyzet fokozódik: az oroszok kiutasítottak két német diplomatát

Nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai német nagykövetség két munkatársát csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Újra választanak Izraelben

Újra választanak Izraelben

Az izraeli parlament szerda éjszaka megszavazta saját feloszlatását, majd csütörtök hajnalban jóváhagyta azt az indítványt, amely új parlamenti választás kiírását írja elő jövő év március másodikára.

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Nagyon régen nem volt ilyen horderejű választásra példa a briteknél: a tét nemcsak a népakarat, hanem átfogó értelemben a demokráciába vetett hit megóvása is, s pontosan ezért küzd a Boris Johnson kormányfő vezette, Brexit-párti Konzervatív Párt.

Tizenöt éve nem látott siker kapujában az FTC

Tizenöt éve nem látott siker kapujában az FTC

Csütörtökön az Európa-liga csoportköréből való továbbjutásért játszik a Ferencváros Bulgáriában.

Trump az egyetemi antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá

Trump az egyetemi antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá

Donald Trump amerikai elnök az egyetemi Izrael-ellenes jelenségek és az antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá szerdán.

Weinstein 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött az őt vádló nőkkel

Weinstein 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött az őt vádló nőkkel

Harvey Weinstein volt hollywoodi filmproducer 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött szerdán azokkal a nőkkel, akik szexuális zaklatással vádolták őt – jelentette este több amerikai lap.

Iszlamista merényletet akadályozott meg a dán rendőrség

A dán rendőrség szerdán húsz embert vett őrizetbe egy készülő iszlamista merénylet megakadályozása céljából az országszerte végrehajtott razziákban.

Újabb támadást intézhet a kárpátaljai magyarság ellen az ukrán törvényhozás

Újabb támadást intézhet a kárpátaljai magyarság ellen az ukrán törvényhozás

Ha az ukrán parlament jelen formájában fogadja el a közigazgatási törvény módosítását, az egy újabb támadás lehet a kárpátaljai magyar közösség ellen – mutatott rá Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke a testület ülése után szerdán újságíróknak.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére