Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Minden, amit tudnod kell a svéd választásokról

Forisek Ádám

2018.09.04. 14:28

Vasárnap, szeptember kilencedikén tartanak választásokat a régebben még a jóléti államáról, ma már katasztrofális bevándorlási politikájáról ismert Svédországban. Kik a fõbb szereplõk? Miket ígérnek? Mit mutatnak jelenleg a közvélemény-kutatások? Ezekre mind kitérünk.
Hogyan is működik a svéd rendszer?

A svédországi parlamentbe, a Riksdagba 349 parlamenti képviselő jut be. A választópolgárok egyéni jelöltekre szavaznak, azonban létezik egy kompenzációs lista is, ami azt jelenti, hogy az egyéniben vesztes pártok erről a listáról kapnak pluszmandátumokat. 310 képviselő juthat be a Riksdagba egyéniben, míg a kompenzációs lista 39 helyet biztosíthat a pártoknak. A pártoknak 4 százalékos küszöböt kell átlépniük, hogy a parlamentbe juthassanak.

Kik az indulók?
  • Szociáldemokrata Párt: jelenleg a legnagyobb politikai formáció, 2014 óta kormányzó párt Stefan Löfven vezetése alatt. 113 ülést birtokol a 349-ből a parlamentben. Baloldali, Európa-párti és nyílt határok mellett kiálló politikát folytat.
  • Mérsékelt Párt: 2006 és 2014 közt volt kormánypárt, amely jelenleg 84 ülést birtokol a Riksdagban. A svéd politikában ők a jobbközép, a konzervatív értékrendű embereket képviselik.
  • Svéd Demokraták: Jimmie Akesson vezetésével 49 parlamenti helyet birtokol a parlamentben, az egyetlen párt, amely a szigorú bevándorláspolitika mentén kampányol.
  • Zöld Párt: Jelenleg koalícióban kormányoznak a szociáldemokratákkal. Az egyetlen párt, amelynek egyszerre két elnöke is van: Gustav Fridolin és Isabella Lövin. Érdemes róluk megemlíteni, hogy korábban botrányba keveredtek, amiért egy miniszterük, Mehmet Kaplan a Szürke farkasok nevű szélsőséges csoporttal vacsorázott együtt. 25 parlamenti helyet birtokol, zöldpolitikát képvisel, de igen sok pontban egyetértenek a szociáldemokratákkal.
  • Centrum Párt: Liberális, agrárista politikai tömörülés, 22 parlamenti hellyel.
  • Baloldali Párt: Szocialista, feminista szellemiségű baloldali párt, radikális baloldali, kommunista gyökerekkel. 21 parlamenti hellyel rendelkezik.
  • Liberális Párt: 19 helyet birtokol, szociálliberális politikája miatt elsődleges támogatója a jóléti államnak.
  • S végül a Kereszténydemokraták: Fő profiljuk a családpolitika és a vállalkozások segítése. Szavazóik a metodista, baptista közösségekből kerülnek ki.
Na jó, de ez rengeteg, kik a legfontosabb indulók?

Jogos, hisz a kisebb pártoktól nyilvánvalóan nem várható semmiféle csoda. A legfrissebb kimutatások alapján a szociáldemokraták 25 százalékra zuhantak népszerűségüket tekintve, igaz, a legtöbb svéd választó még így is velük szimpatizál. Õket követik a Svéd Demokraták 20 százalékkal, és közvetlenül alattuk mérték a Mérsékelt Pártot 19-20 százalékos népszerűséggel.

Mivel a 2015-ös bevándorlási válság következtében megkerülhetetlenül a migráció és az integráció szolgáltatta a legfőbb tematizációs pontot, ezért – mint számos más helyen Európában – itt is az a legfőbb kérdés, hogyan fog szerepelni a bevándorlásellenes párt, a Svéd Demokraták.

Korábbi közvélemény-kutatások még azt mutatták, hogy a bevándorlás vált a legfontosabb kérdéssé a svéd választópolgárok számára, megelőzve az integráció, nemi egyenlőség és környezetvédelem témakörét. Flamm László történész az M1-en viszont azt mondta hétfőn, a migráció helyett az elmúlt pár napban visszatértek a hagyományos kampánytémák is a svéd közéletben.

Milyen narratívák vannak?

A hagyományos témák azért hódítanak ismét, mert a szociáldemokraták taktikát váltottak: megpróbálják meggyőzni a svédeket arról, hogy ha rájuk szavaznak, a hagyományos, több évtizede létező jóléti állam működése tovább folytatódik, igaz, komoly reformokkal. Azaz megpróbálnak stabilitást, kiszámíthatóságot felmutatni.

A Svéd Demokraták ezzel szemben azt mondják: az eddigi adatok alapján a migránsok inkább megterhelik, mintsem tovább építik a szociáldemokraták által védelmezni kívánt jóléti államot. Aztán ott van a közbiztonság kérdése, amelyet bárhogy is mismásol az ellenoldal, a migránsok rontottak le. Gondoljunk csak a rengeteg késelésre, bandaháborúra, terrortámadásra, melyek a muszlim migránsok jövetele előtt elképzelhetetlenek voltak.

Végezetül pedig a Svéd Demokraták nevű formáció arra is alapozhat egy svéd szakértő szerint, hogy a közvélemény-kutatások kimutatásai szerint a skandináv ország állampolgárai az 1990-es évek óta kevesebb bevándorlót akarnak. Csak épp ezt a népakaratot soha semelyik kormányzó politikai erő nem tette magáévá.

Mire lehet akkor végül is számítani?

Itt pusztán feltételezésekbe tudunk bocsátkozni, ám sokan azt valószínűsítik, hogy kisebbségi kormányzás jöhet. Jelen pillanatban még úgy tűnik, hogy a Szociáldemokrata Párt maradhat a legnagyobb politikai erő a Riksdagban.

A konzervatív Mérsékelt Pártnak azonban meggyűlhet a baja a Svéd Demokratákkal – ráadásul ha a két legtöbb szavazatot kapó párt 40 százalék körül teljesít, akkor a szociáldemokratáknak vagy a konzervatív ellenzék, vagy a bevándorlásellenesek támogatását kell majd valahogy elnyerniük. Mindezt úgy, hogy korábban a Mérsékelt Párt, és a Svéd Demokraták is elzárkózott attól, hogy együttműködjenek a szociáldemokratákkal.

Mindez azonban persze csak egy forgatókönyv, pontosan senki nem tudja, mi lesz vasárnap a végkimenetel. Ebben Flamm László történész is egyetért, aki szerint soha ennyire kiszámíthatatlan szavazás elé még nem nézett a skandináv ország.

Mindenesetre azt kimondhatjuk, hogy a bevándorlásellenes erők előretörése mára Svédországban is megállíthatatlanná vált. S még ha nem is nyernek, akkor is be kell látni, hogy a migráció vált a legfontosabb témává a skandináv országban.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére