Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Migrációkutató: bár a finnek megosztottak, vezetőik bevándorláspártiak

Tokaji Gergő Máté

2019.08.13. 21:00

Részletes elemzés a finn migrációs helyzetről.

A Migrációkutató Intézet friss elemzésében rámutat, hogy míg a második világháborút megelőzően Finnország nem volt migrációs célország, addig a világháború után a Szovjetunióhoz csatolt területekről érkeztek ugyan nagy számban menekültek, de az ország szigorú migrációs politikájának köszönhetően a bevándorlók aránya elenyésző volt. A vasfüggöny lehullása és 2014 között azonban a bevándorlók aránya a népességen belül 0,9%-ról 5,9%-ra nőtt. A menedékkérelmek 30%-át iraki, szomáliai és afgán állampolgárok adták be, 60%-ban sikeresen.

1990 és 2013 között a bevándorlók foglalkoztatási rátája ugyan némi növekedést mutat, ám ez a posztszovjet térségből, Törökországból vagy más OECD-országból érkezett bevándorlóknak köszönhető, az Irakból, Afganisztánból és Szomáliából érkezettek rátája alig 20-26%. És bár a foglalkoztatási ráta összességében javulást mutat, az egyes bevándorló csoportok közötti különbségek megmaradnak.

A szociális juttatások iránti igény tekintetében összegszerűen az iraki, afgán és szomáliai csoport vezet (1 főre vetítve kétszer annyit kapnak, mint a finnek), míg legalacsonyabban az OECD-országokból érkezők állnak (1 főre vetítve a finneknek járó juttatás 75%-át kapják).

A szovjet blokk megszűnése óta eltelt időszakban évente átlagosan 2400 menedékkérő érkezett az országba, 2015-ben ez a szám 32 477-re nőtt, azaz az előző évi szám kilencszeresére, míg 2016-ban már 28 208 kérelmet bíráltak el, utóbbiak közül minden negyedik pozitív elbírálást kapott.

2018-ra a menedékkérelmek száma drasztikusan csökkent, ám a pozitív elbírálások aránya drámaian (42%) megnőtt. Ennek egyik oka az is, hogy a jogerős elutasítás esetén a kérelmező újra beadhatja kérelmét és sok esetben keresztény hitre való áttérésre vagy homoszexualitásra hivatkoznak a pozitív elbírálás érdekében.

A 2015-ös migrációs hullám óta a legtöbben egyértelműen Irakból érkeztek (20 484), de jelentős számban érkeztek szírek és afgánok is, bár számukban messze elmaradnak az irakiaktól. A pozitív elbírálások számát tekintve azonban épp fordított volt a helyzet, 2017-ben: messze a szírek vezettek, 95%-uk esetében született pozitív döntés, míg az afgánoknál 41%, az irakiaknál pedig 33% kapott valamilyen státuszt, pedig az Irak bizonyos részeiről érkezők automatikusan menekültstátuszt kaphattak, ám jelentős részük a munkavállalási és időjárási viszonyokat látva a finn állam költségén visszatért Bagdadba.

Az elmúlt években menedékkérelmet benyújtók többsége a fiatal 18–34 éves korcsoportba tartozik (2018-ban 2 368 fő). Őket a 35–64 éves középkorúak követik (999 fő) a 13 éves vagy annál fiatalabb kiskorúak (949 fő) előtt, miközben a 14–17 évesek és a 65 év fölöttiek aránya elenyésző (182, illetve 41 fő). Pozitív elbírálások tekintetében viszont épp a kiskorúak, illetve az idősek vezetnek.

Az embertömeg nagy része 2015-ben Svédország felől érkezett, de Oroszország irányából is jelentős mozgások történtek. Ez a nyomás 2016 tavaszára megszűnt. Egyes feltételezések szerint Oroszország részéről kezdetben egyszerűen korrupció sejthető a háttérben, később azonban a hibrid hadviselés lehetséges fegyvereként jelentkezett a migránsok átengedése.

Finn miniszteri, miniszterelnöki, majd köztársasági elnöki intézkedések eredményeképp végül megállították a menedékkérők átengedését az orosz határon, de az akció elérte azt az eredményt, hogy a finnek tudják: adott esetben az orosz határőrök megint „félrenézhetnek”.

A migrációs válság komoly anyagi és infrastrukturális erőfeszítéseket követelt meg a finn államtól. 2015 augusztusa és decembere között a fogadóközpontok számát 22-ről 144-re, míg a Bevándorlási Szolgálat létszámát 365-ről 508-ra emelték, 2018-ra pedig a 900-at is elérte a létszám. Ezenkívül megszüntették a tartózkodási engedély kibocsátását „humanitárius védelem” jogcímén, és a három fő kiindulási ország egyes területeit biztonságosnak nyilvánították, lehetővé téve ezzel a kérelmezők egy részének visszaküldését (arra hivatkozva, hogy módjuk van saját országukon belül biztonságos területen élni). További intézkedésként visszavágták a szociális juttatásokat, a családegyesítést pedig jövedelemhez kötötték.

2016 szeptemberében fogadta el a kormány a 4 területre fókuszáló Kormányzati Integrációs Programot, melyben célkitűzésként szerepel a migránsok kulturális erőforrásainak becsatornázása a finn innovációba, az élet különböző területein (oktatás, munka, család, szabadidő) átívelő integráció, a letelepedési engedélyt kapott és kvóta alapján befogadott migránsok zökkenőmentes elhelyezése az önkormányzatokkal együttműködésben és a rasszizmust elutasító országos szintű párbeszéd folytatása a migráció kérdéséről.

Szintén 2016-ban indult a SIB modellprogram is, melynek célcsoportja először a hivataloknál regisztrált, letelepedési engedélyt kapott munkakereső menekültek, illetve oltalmazottak voltak, majd 2017-ben valamennyi bevándorlóra kiterjesztették. 2019-ben véget érő program célja, hogy 4–6 hónapos nyelvi és integrációs tanulmányokat követően 2 500 bevándorló tudjon elhelyezkedni piaci vállalatoknál. A 3 éves program utáni időszakban az állam kompenzációt nyújt a cégeknek: az elképzelés szerint ennek összege kevesebb lesz, mint a foglalkoztatásból származó adóbevételek és a megtakarított munkanélküli segélyek összesen. 2018. június végéig 826-an kerültek be a programba és 257-en találtak munkát, főként a fővárosi és a nyugati parti régiókban. A sikeresen végzettek jellemzően fizikai munkát találtak a turizmus és vendéglátás, a közlekedés, a logisztika és raktározás, a takarítás és az építőipar területén.

A Kotona Suomessa („Otthon Finnországban”) elnevezésű integrációs program két részből tevődik össze: a „Jó Út” alprojekt a regionális és helyi integrációs szolgálatok hatékonyságának növelését célozza (a bevont alkalmazottak például integrációval kapcsolatos információkat terjesztenek vagy jó gyakorlatokat térképeznek fel). A „Jó Kezdet” alprojekt része a frissen érkezett migránsoknak nyújtott tanácsadással, szakképzéssel és társadalomismereti képzéssel foglalkozik, s a szerzett tapasztalatok alapján országos szintű modell kidolgozásán dolgozik, valamint az integrációs tréninget sikeresen teljesített, de munkanélküli migránsokat segíti, továbbá pedig a munkanélküli és integrációs tréningből kimaradó személyeket.

A Sylvia nevű projekt a menekülteket és oltalmazottakat befogadó önkormányzatok pénzügyi, információs és képzési támogatásáról szól.

A finnek a menedékkérők mentális állapotának javítására is gondoltak. A PALOMA nevű program keretében egy részletes kézikönyv készült a menedékkérőkkel kapcsolatba kerülő különféle szereplők számára a mentális egészséggel kapcsolatos erőforrásokról és rizikófaktorokról, a TERTTU pedig a traumatikus élmények feltárásának javítását és gyorsabb kezelését célozza.

Az érzékenyítés is részét képezi a migrációs politikának, erre jött létre a kétévesre tervezett „Alap- és Humanitárius Jogok Nemzeti Akcióterv”, mely bevándorlókkal szembeni társadalmi ellenérzések csökkentését célozza. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2016-ban indult akcióterve a gyűlöletbeszéd megelőzésére hivatott, míg a Belügyminisztérium koordinálja a szintén 2016-ban indult „Erőszakos Radikalizáció és Szélsőségesség Megelőzésének Akciótervét”. Ugyanebben az évben indította el az Igazságügyi Minisztérium és a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium a TRUST elnevezésű kezdeményezést az önkormányzatokban és régiókban tapasztalható diszkrimináció felszámolása érdekében.

Mindezeken túl, Welcome to Finland címen 13 nyelven írt kézikönyvet is kiadtak, mely a beilleszkedéshez szükséges alapvető ismereteket tartalmazza.

A 2015-ös finnországi munkaerő-piaci helyzetet illusztrálja, hogy náluk volt a legmagasabb a nem dolgozó és oktatásban/képzésben nem részesülő 15–34 év közötti bevándorló hátterű személyek aránya az OECD-n belül, valamint tömegesen jöttek alacsony színvonalú oktatási rendszerű országokból, és az érkezők gyakran még alapvető képességekkel sem rendelkeznek, vagy olyan formális végzettségük van, amely nem hasznosítható a finn munkaerőpiacon.

A Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium – az OECD-vel együttműködésben – átfogó workshopot tartott 2016 nyarán, melynek végén 6 fő kihívást fogalmaztak meg:

  1. Az integráció szereplőinek koordinációja: hiányzik a szereplők és ügynökségek holisztikus tudása; széttöredezett a rendszerben való eligazodást segítő információk halmaza, s ebből következően sok hamis vagy félinformáció is elterjed a migránsok körében; az integrációs terv egyes szakaszai a tervezettnél később valósulnak meg.
  2. Nyelvi és korai integrációs támogatás: a munkaügyi szolgálat túlterhelt (egyes régiókban 400 ügy jut 1 ügyintézőre); csecsemőket gondozó nők és inaktív személyek nem részesülnek integrációs tréningben; a nyelvi tréningek csúszása miatt csökken az integrációs folyamat hatékonysága (2014-ben a fővárosi régiókban előfordult 6–8 hónapos csúszás is).
  3. A képesítések és külföldi végzettségek érvényessége és elismerése: több testület is foglalkozik elismeréssel, ami csökkenti az eljárás átláthatóságát; az áthidaló tanfolyamok nem megfelelően kidolgozottak és időigényesek; a kompetenciaalapú végzettségek csak a szakmai területekre alapozódnak.
  4. Munkaerőigény és munkavállalókkal való kapcsolat: kevés információ áll a potenciális munkaadók rendelkezésére a bevándorlók képességeiről és végzettségéről; a jogszabályok erősen védik a munkavállalókat, kicsi a munkaadók kockázatvállalási hajlandósága; a közszférában a finn és svéd nyelv magas szintű ismeretének követelménye gyakorlatilag kizárja a bevándorlók alkalmazását; próbaidőre alkalmazni őket részben jogi, részben adminisztratív nehézségekbe ütközik; illetve alig vesznek részt támogatott bérezési programokban.
  5. Diszkrimináció: sztereotípiák befolyásolják a munkaadókat; nehéz az antidiszkriminációs jogszabályok alkalmazása, mert a megkülönböztetést nehéz bizonyítani; az implicit diszkriminációnak sok formája van (a szükségtelenül magas szintű nyelvtudás követelménye effektíve megkülönböztetéshez vezet); az esélyegyenlőségi terveket rendszeresen kell ugyan frissíteni, de sem a gyakoriság, sem a szankció nincs meghatározva.
  6. Iskolai integráció: alapfokú oktatás nincs minden önkormányzatban; a kezdetben kialakult hátrányok rontják a továbbtanulás esélyét; a tanárok nem tudnak kellően gyakran kapcsolatba lépni a szülőkkel; sok érkező bevándorló gyermek életkora a tankötelezettségi korhatárhoz közeli; nincsenek bevándorló hátterű tanárok, így hiányoznak a példaképek.

Az idegenrendészeti törvény idén július elsején hatályba lépett módosítása megkönnyíti a bevándorlók munkahelyváltását, valamint az egy évnél régebben az országban tartózkodó bevándorló jelentkező esetén nem kell megvizsgálni, hogy az adott munkakörre belföldi személy alkalmas-e vagy sem. A törvénymódosítás tartalmazza továbbá, hogy menedékkérelem elutasítást követően új menekültkérelem benyújtásakor nyilatkozni kell arról, hogy az újbóli kérelemben megjelölt indokról a korábbi kérelemben miért nem tett a kérelmező említést, valamint hogy a menedékkérelemmel kapcsolatos elutasító döntés esetén megszűnik a bevándorolt személyek munkavállalási joga, illetve, hogy a finn hatóságoknak joguk van elvenni és maguknál tartani a menekültstátuszért folyamodott személy utazásra jogosító iratait a kérelem elbírálásának befejezéséig vagy a kérelmező országból való távozásáig.

A közvélemény a kormányzati érzékenyítés ellenére továbbra is megosztottnak számít, 47 százalékuk egyértelműen migrációpárti (abban az értelemben, hogy nem tartja negatív jelenségnek azt), 41 százalékuk migrációellenes, 12 százalékuk pedig bizonytalan. A finnek különbséget tesznek az egyes migrációs formák között, hiszen 80% támogatja más EU-tagországok diákjainak érkezését, míg 75% örülne annak is, ha további munkavállalók érkeznének más uniós országokból. A válaszadók fele ugyanakkor csökkentené a menedékkérők és menekültek számát. A felmérés résztvevői leginkább az európai, legkevésbé pedig a közel-keleti és afrikai bevándorlókkal szimpatizálnak.

A finn kormányzat számtalan programot indított el a migráció menedzselésére, elősegítendő mind az idegen kisebbség beilleszkedését, mind a többségi társadalom pozitív szemléletének erősítését. A finn politikai élet szereplői közül a migráció megállításáról egyedül a Finnek Pártja beszél, mely jó választási eredménye (második párt lett a szociáldemokraták mögött az idei választáson) ellenére sem jutott kormányzati pozícióhoz.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Kína továbbra is elutasítja az azonos neműek házasságát

Kína jogi álláspontja szerint a házasság továbbra is egy férfi és egy nő köteléke – szögezte le egy kínai parlamenti szóvivő szerdán, kizárva, hogy Peking kövesse Tajvant az azonos neműek házasságának engedélyezésében.

Kiskorú lányokat erőszakoltak meg egy svéd fesztiválon, nem ez volt az első eset

Kiskorú lányokat erőszakoltak meg egy svéd fesztiválon, nem ez volt az első eset

Rajtuk kívül tucatnyian jelentették, hogy ismeretlenek zaklatták őket.

Tarlós: Karácsony felkészületlen és szavahihetetlen

Tarlós: Karácsony felkészületlen és szavahihetetlen

A harmadik ciklusára készülő kormánypárti főpolgármester szerint az egyetlen közös ellenzéki főpolgármester-jelöltről szóló elképzelés összeomlott. A városvezető felkészületlennek nevezte az ellenjelölteket, köztük Karácsony Gergelyt, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltjét az M1 szerda reggeli műsorában.

Elképesztő: levelet írt a polgármester egy focicsapatnak, mert túl hangosak a szurkolók

Nemcsak az edzések, de a mérkőzések hangereje is túl nagy Kozármislenyben a helyi polgármester szerint.

A propagandamentes

A propagandamentes

Ha nem is sokat, de azért elgondolkodtam, hogy érdemes-e írni Molnár Áronról. De ki az a Molnár Áron? Na igen, ezért gondolkodtam el. Mert nagyon-nagyon kevesen tudják, hogy kicsoda, és persze érthető, hogy nem tudják. De van benne valami tipikus, valami önmagán túlmutató. Ő nyilván hihetetlenül egyedinek érzi magát, pedig – fájdalom – messze nem az.

Indul az önkormányzati választás kampánya, összeszedtük a tudnivalókat

Indul az önkormányzati választás kampánya, összeszedtük a tudnivalókat

Szombaton kezdődik a hivatalos választási kampány, attól a naptól a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek a képviselőjelöltekre, azaz arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon.

Öttusa Világfesztivál Budapesten

2019-ben a világon először Felnőtt Öttusa-világbajnokságnak és Laser Run Világbajnokságnak ad otthont Budapest szeptember 2. és 8. között a Kincsem Parkban.

„A magyar nemzet közösséggé nemesedik”

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök többek között a liberális demokrácia veszélyeire figyelmeztetett Washingtonban kedden, a helyi amerikai magyar közösség augusztus 20-i ünnepi szentmiséjén.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére