A Franciaországon végigsöprő tüntetéssorozat elsődleges kiváltó oka nem más, mint a francia elnök azon terve, hogy radikálisan emeli az üzemanyag adóját 2019. január elsejétől. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a gázolaj áfája literenként 6,5 eurócenttel, a benziné pedig 2,9 eurócenttel emelkedik.

Mondani sem kell, hogy a környezetvédelemmel indokolt döntés felháborította az autósokat, akik tüntetéssel fejezték ki nemtetszésüket. A gépkocsikban tartandó sárga láthatósági mellény után csak sárgamellényeseknek nevezett mozgalom megmozdulása hamar országos szintűvé dagadt, a fővárosban egyes becslések szerint nyolcezer, míg országszerte 81 ezer ember (!) vonult utcára.

A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom a francia kormány gazdaságpolitikája elleni általános elégedetlenség jelképévé vált alig néhány nap leforgása alatt. Volumene miatt a mozgalom érthető módon Macron politikai ellenzékét is megdöbbentette, az ellenzéki politikusok szolidaritásukat fejezték ki a tiltakozó tömeg felé.

A demonstrációk egész Franciaországot felforgatták, a helyzeten pedig nem igazán segített az a kezdeti arrogancia, amivel Emmanuel Macron fogadta a megmozdulást. Korábbi megszólalásaiban egyenesen gengsztereknek nevezte a tüntetőket, a demonstrációk erőszakossá válásáért pedig a tömegben megbúvó "barnainges nácikat" és a "barna pestist"  okolta.

Az pedig csak hab a tortán, hogy Macronnak sikerült teljesen gyurcsányi módon viszonyulnia a tüntetőkhöz: félresikerült megszorító intézkedései után rálőtt az emberekre, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy felemelték a szavukat az elnöki döntés ellen.

A francia elnök döntése nyomán könnygázzal és vízágyúval kezdték oszlatni a tüntetőket   (ismerős?), ami csak a helyzet további durvulását eredményezte. A francia rendőrség a napokban már a rendkívüli állapot kihirdetését követelte, mivel egyes rendőri szervezetek szerint

Látva, hogy tűzzel nem lehet tüzet oltani, Macron inkább úgy döntött, válságtanácskozást tart . Az államfő hétfő este minisztereivel egyeztetett a héten bejelentendő intézkedésekről, melyek a szociális elégedetlenség enyhítését célozzák meg, a francia elnök kérésére Édouard Philippe miniszterelnök pedig széles körű konzultációt indított a politikai pártok vezetőivel és a sárgamellényes mozgalom elindítóival. 

Ezt a lehetőséget a demonstrálók végül lemondták, mivel nekik egyetlen követelésük van: az üzemanyagadó befagyasztása. Jelen állás szerint  nagyon úgy tűnik, hogy a mozgalom sikerrel fog járni,  kormányzati források ugyanis azt jelentették az AFP francia hírügynökségnek, hogy Édouard Philippe kedden be fogja jelenteni az üzemanyagadó emelésének befagyasztását.

A kormányfő kedd reggel a Köztársaság Lendületben (LREM) parlamenti frakcióülésén jelenti be a döntéseket, amelyek a kabinet előző este hozott Emmanuel Macron francia elnökkel egyetértésben.

A francia elnök népszerűsége eddig sem igazán volt túl magas, és azt se felejtsük el, hogy nem ez volt az első tüntetés, amit Macron elhibázott politikája eredményezett. A sárgamellényes megmozdulás azonban egy szempontból mégis egyedinek számít. A mozgalom ugyanis elérte azt, hogy Macron – a hatalomra lépése óta először – meghátráljon.

Ez pedig egy olyan forgatókönyvet vázol a francia elnök elé, amiből nem, vagy csak nagyon nehezen tud jól kijönni. Nehéz kompetens vezetőnek mutatkozni úgy, hogy kormányzata saját bevallása szerint is eltávolodott a franciák valóságától, és akkor arról még nem is értekeztünk, hogy az EP-választások vészesen közelednek.

Macron pedig nem igazán küld bizalomgerjesztő üzenetet azzal, hogy az Európai Unió még erősebb integrációját sürgeti, miközben szemlátomást még Franciaországot sem tudja egyesíteni.