Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Mi Boris Johnson sikerének a kulcsa?

Sümeghi Lóránt

2019.11.29. 11:30

Utcahosszal vezetnek a Brexittel kampányoló konzervatívok, amíg a brüsszelita baloldal pofonra készül. Megnéztük, mi állhat Boris Johnson sikere mögött.

A kezdeti jelek szerint furcsamód inkább a Brüsszelhez hű maradáspártiak fogadták reménnyel teli várakozással a brit Konzervatív Párt által kezdeményezett december 12-i előrehozott választás bejelentését. Akkori meglátásuk szerint a szavazók végre lehetőséget kaptak arra, hogy lapátra tegyék a szerintük populistákat, szélsőségeseket és a Brexit-pártiakat tömörítő, eleve dilettáns Boris Jonhsont. Azonban kevesebb mint két héttel a választások előtt nagyon úgy tűnik, hogy egyáltalán nem érzi a baloldal a közhangulatot, ezáltal pedig komoly vereségre és egy nagyon is sima unióból való kilépésre számíthatnak.

Ahogyan korábban be is számoltunk róla, a legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov nem hagyományos – az előző választás előtt is pontosnak bizonyult – mérési modellje azt mutatja, hogy ha „holnap” tartanák a választást, a Johnson vezette Konzervatív Párt a voksok 43 százalékát szerezné meg, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 32 százalékot kapna.

A cég számításai szerint ez azt jelentené, hogy a Konzervatív Pártnak az új alsóházban 359 képviselői helye lenne, 42-vel több, mint eddig, a Munkáspárt frakciójának létszáma ugyanakkor 51 fővel 211-re csökkenne. Az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest a konzervatívok e modell alapján 68 fős többségben lennének.

Ennél nagyobb többséget a Konzervatív Párt legutóbb az 1987-es választásokon szerzett, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 102 fős alsóházi többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát. A YouGov a mostani felméréshez ugyanazt a modellt használta, amellyel az előző, 2017-ben tartott – szintén előrehozott – választások előtt pontosan megjósolta, hogy egyik párt sem szerez abszolút többséget.

Mindez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel januárban be is fog következni a Boris Johnson miniszterelnök által levezényelt Brexit, s amennyiben ezt az akadályt sikerül a lehető legkevesebb károkozással elvégeznie, akkor akár egy jó időre be is betonozhatja magát a hatalomba a volt londoni polgármester.

De mégis minek köszönhető Johnson sikere?

Yascha Mounk, a The Atlantic újságírója elemzésében kifejti, hogy a szakértők és a politikusok többnyire közpolitikai kérdésként kezelték a Brexitet, ám a három éve elhúzódó konfliktust úgy érthetjük meg leginkább, ha azt egy, az elitről és a kultúráról szóló polgárháború értelmezési keretében vizsgáljuk. Az újságíró szerint

Johnson éppen ennek a felismerésnek köszönheti a széles körű támogatottságát: amíg a retorika szintjén ádáz küzdelmet vív az establishmenttel, addig a visszafogott irányelvei mentén a színesebb felhozatalú középosztály támogatását is a hasznára tudja fordítani.

Mint írja, Theresa Mayjel és a baloldali kihívókkal szemben Johnson a kezdetektől fogva megértette, hogy a Brexit legalább annyira egy szimbolikus kérdés, mint egy elvégzendő politikai feladat. Hiszen sok ember azért szavazott a Brexitre, mert meg akarta mutatni az establishmentnek, hogy megutálta azokat, akik a feje felett döntenek. Azt várták, hogy egy kilépés megszervezése mellett az épp hatalmon lévő vezető bizonyítsa be, hogy ő a dühös emberek oldalán áll, nem pedig a technokrata elit pártján.

Mounk úgy látja, Johnson nem kis feladat elvégzését vette a nyakába: nemcsak magát, hanem a világ legrégebbi pártját, a Konzervatív Pártot is újraformálta a populizmus képében. Mint írja,

az ország politikáját két egymásnak feszülő erő jelenségeként értelmezi.

Az egyik oldalon ott van a valóságot nem érzékelő elit, amely oly mértékben ragaszkodik a balliberális értékekhez, hogy még a brit szavazók akaratát is képes lenne figyelmen kívül hagyni, míg a másik oldalon a hétköznapi emberek állnak, akik a Brexitre szavaztak, akik e hősies tettükön keresztül megpróbálták korlátozni az elit országukra gyakorolt dominanciáját. Johnson alapvető ígérete nem más, mint hogy győzelemre segíti az „igazi” embereket a korrupt elittel szemben.

Az újságíró szerint a kormányfő mindemellett retorikájában mindig következetes, elmondása szerint nem véletlenül aratott nagy sikert a Konzervatív Párt konferenciáján elhangzott, azóta ikonikussá vált mondata, miszerint

a választóknak manapság több beleszólásuk van egy tehetségkutató televíziós adásába, mint a brit alsóházba folyó dolgokba.

„Éppen ez a populista vonal tette lehetővé, hogy maga mellett tudhassa azon keményvonalas Brexit-pártiak lojalitását is, akik May nem sokban eltérő javaslatcsomagja után hazaárulónak nevezték a volt miniszterelnök asszonyt. Támogatói azt szeretnék, ha a Brexit szerszámként lenne hasznosítható abban a küzdelemben, melynek keretében szétverik a fennálló elitet. S Johnsonnak azzal, hogy a kulturális forradalom gúnyájába öltöztette fel a relatíve békés álláspontját Európa felé, sikerült őket meggyőzni arról, hogy az elit elleni küzdelem a megállapodás után is folytatódni fog” – fejti ki.

Mounk végül azt a következtetést vonja le, hogy „ebben a szétaprózott politikai rendszerben – és abban az időben, amikor a Munkáspártot az élő emlékezet óta nem vezette ennyire népszerűtlen ember – ennek a receptnek az alkalmazása domináns helyzetet teremthet az elkövezendő évtizedben Johnsonnak”. Meglátása szerint könnyen előfordulhat, hogy Johnson meg tudja őrizni a populista jobboldal támogatását úgy, hogy közben valódi sikert ért el a sokszínű középosztállyal való együttműködésben is.

Így, ha helyesen keveri a lapjait, sokkal hosszabb ideig uralhatja majd a brit politikát, mint ahogyan azt a szakértők jósolják.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A 7 legdurvább bűneset 2019-ből, amit migránsok követtek el

A 7 legdurvább bűneset 2019-ből, amit migránsok követtek el

Hét eset, ami cáfolja a bevándorláspártiak „szeretetlázálmait”, és ami megmutatja a kőkemény valóságot a migránsokkal kapcsolatban.

Irán nem nyugszik meg, továbbra is bosszút tervelnek

Az Irán által tévedésből lelőtt ukrán utasszállító repülőgép tragédiája nem feledtetheti az amerikai erők által Irakban megölt Kászim Szulejmáni iráni tábornok „áldozatát” – jelentette ki Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője pénteken Teheránban a heti muszlim nagyimán. 2012 óta nem volt példa arra, hogy Hamenei vezesse ezt a szertartást.

Bakondi: hőkamerával, drónnal és radarral is védik a határt

Bakondi: hőkamerával, drónnal és radarral is védik a határt

Jelentős rendőri és katonai létszámmal, illetve komoly eszközparkkal őrzik a kerítéssel nem védett határszakaszt Bács-Kiskun megyében. A rendőrség hőkamerát, a Magyar Honvédség pedig drónt és radart is alkalmaz – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Hercegszántón pénteken.

Migránsokat soroznak be Líbiában

Migránsokat soroznak be Líbiában

Európába akarnak jutni, de csak a harcmezőig jutnak.

Ha van autód, ezekre figyelj télen!

Hasznos tanácsok a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság jóvoltából.

Szijjártó: sikeres gazdaságpolitikához nincs szükség migrációra

Szijjártó: sikeres gazdaságpolitikához nincs szükség migrációra

Magyarország elmúlt tízéves politikája bizonyította, hogy sikeres gazdaságpolitikához nincs szükség migrációra – mondta pénteken Szijjártó Péter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a bevándorlók integrálásával kapcsolatos miniszteri szintű tanácskozásán elhangzott felszólalásában Párizsban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére