Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Amerika, London, Párizs
 
 
 
 

Melyik országban dőlhet el Európa sorsa?

Nagy Gábor

2019.04.21. 18:00

A 888 európai parlamenti választásokról szóló sorozatának hetedik részében megnézzük, hogy állnak az európai politikai pártok Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és a "potyautas" Nagy-Britanniában.

Az Európai Unió (EU) talán egyetlen demokratikus hagyományokkal bíró testülete az Európai Parlament (EP). Május 23-26. között arról döntünk, kik fogják képviselni az elkövetkezendő 5 évben az érdekeinket: a bevándorláspárti vagy a bevándorlásellenes politikusok? A két pólus ádáz küzdelmet folytat Európáért, ezt jól mutatják a közelmúltban publikált EP-mandátumbecslések is. Sorozatunk előző részében többek között megállapítottuk: a következetesen bevándorláspárti erők 339 főt tudnának beállítani maguk mögé; a bevándorlásellenesek viszont 345 képviselővel indulnának az EP-ben. A különbség nagyon csekély, előfordulhat, hogy csupán 1-2 képviselőn múlik majd Európa keresztény hagyományainak védelme.

Ebben a cikkben arra próbálunk fényt deríteni, melyik tagállamban dőlhet el kontinensünk sorsa. Itália, Spanyolország, Németország, Franciaország és a „potyautas” Nagy-Britannia (?) – csak ez az öt ország 370 főt küld az EP-be. Ha netán a briteknél végül nem tartanának EP-választásokat, még akkor is az olasz-spanyol-német-francia kvartett képviselői foglalnák el a parlamenti patkó közel felét. Tehát kulcsfontosságú, hogy mi történik május végén ezekben az országokban.

Olaszország

Az olasz választópolgárok 76 EP-mandátum sorsáról döntenek. Ha minden jól alakul, akkor Itália lehet az egyik bázisa a bevándorlásellenes nemzetállami politikai erőknek, ugyanis a Matteo Salvini nevével fémjelzett Liga (Lega) masszívan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A bevándorlásellenes párt több más mérés szerint 30 százalék felett áll, míg a koalíciós partnerét, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) 20 százalékra mérik a szakértők. Hasonló, 20 százalék körüli népszerűségnek örvend a következetesen bevándorláspárti Demokrata Párt (Partito Democratico – PD) is, Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia (FI) pedig 10 százalékon áll.

Salviniék a megszerezhető 76 mandátumból 27-et akár el is hozhatnak a májusi voksoláson. A Liga mostani EP-képviselői jelenleg a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) frakcióban ülnek, ugyanakkor sajtóhírek szerint új bevándorlásellenes tömörülés alakulhat az EP-ben, ami alapvetően felforgathatja a brüsszeli klientúrát. Ahogy az is új helyzetet teremthet az unióban, hogy a hagyományos történelmi pártok (PD, FI) nem fognak tudni javítani 2014-es választási eredményeiken, így az Európai Néppárt (EPP) frakciója és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben (S&D) nevű tömörülés is képviselői helyeket veszíthet az EP-ben. Kérdés, mennyire tud segíteni az EPP-nek Silvio Berlusconi és Antonio Tajani (EP-elnök), illetve az is sorsdöntő lehet, hogy a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) a közvélemény-kutatásokban mért adataikhoz képest (5 százalék) hány képviselőt tudnak delegálni a bevándorlásellenes Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába.

Spanyolország

A spanyol választópolgárok idén tavasszal dupláznak. Először április végén járulnak az urnákhoz, akkor a parlamenti mandátumokról döntenek, majd május végén jöhet az újrázás: az EP-választás (59 képviselői hely).

Az ibériai országot mostanság igencsak megtépázta a migráció és a bevándorláspárti baloldal tiszavirág-életű regnálása. Emlékezetes, a választás nélkül hatalomra jutott Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) azonnal keblére ölelte Soros Györgyöt, Pedro Sánchez kormányfő pedig felpörgette a migránsok taxiztatását. Csakhogy ez sokáig nem volt tartható. Az embereknek elege lett, így április 28-ára új voksolást írtak ki.

A helyzet azonban nem olyan egyszerű. Hiába vezetnek a közvélemény-kutatások szerint a szocialisták (30 százalék), a Spanyol Néppárt (PP) és a következetesen bevándorlásellenes VOX együttesen szintén 30 százalékot tesz ki, ami egy igen kiélezett mérkőzést jelez a nagyok között. De ne feledkezzünk meg az odahaza nacionalista hangokat is pengető (egységpárti), de az európai színtéren liberálisnak számító Ciudadanosról (a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért [ALDE] pártcsalád tagja), illetve a szélsőbaloldali, neomarxista nézetektől nem oly távol álló Podemosról sem. Mindkét erő 12-13 százalék körül mozog. Egy szó, mint száz: izgalmas, korántsem lejátszott meccs lesz a bevándorláspártiak és a bevándorlásellenesek között Spanyolországban.

Németország

Május utolsó napjaiban 96 mandátum sorsa fog eldőlni Németországban. A közvélemény-kutatások szerint a legerősebb politikai tömörülés a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) – ők 30 százalék körül mozognak, a második helyen azonban már nem a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD), hanem a Zöldek (Grünen) állnak. Igaz, szoros a verseny a két tömörülés között, előbbi a választók 18, utóbbi 19 százalékát tudja maga mögött.

Németországban – csakúgy, mint Itáliában – a politikai aréna átalakulásának lehetünk szemtanúi. Van egy identitászavaros jobbközép, amely alapvetően rányomja a bélyegét az EPP válságára. Van egy eltűnőfélben lévő bevándorláspárti balközép (SPD). És vannak az „új szereplők”: a Zöldek, a Szabad Demokrata Párt (FDP), illetve az Alternatíva Németországnak (AfD), akik a bevándorláspárti és bevándorlásellenes törésvonal mentén próbálják lenyesegetni a választópolgárokat a nagyokról. Eddig nem is olyan sikertelenül. A mérkőzés itt sem lejátszott, de a „rutinosabb” pártok még mindig dominálnak a pályán. Az EPP-s CDU 33, az SPD 18 (27-ről), a Zöldek szintén 18, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakcióját erősítő AfD 10 (1-ről), az ALDE-s FDP pedig 6 (4-ről) helyre számíthat az EP-ben.

Franciaország

Franciaországban igazi ki-ki küzdelem várható a bevándorláspárti és bevándorlásellenes erők között. 79 EP-mandátum sorsa itt dől el. Hiába zuhant hatalmasat Emmanuel Macron francia elnök pártjának, az En Marche-nak (A Köztársaság Lendületben) a népszerűsége az elmúlt hónapokban, a bevándorláspárti formáció 23 százalék környékén mozog, és ezzel vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az még mindig nem tisztázott, hogy Macron képviselői beülnek-e az ALDE frakciójába, felmerült ugyanis annak az eshetősége, hogy egy új parlamenti csoportot hoznak létre. Ehhez 25 képviselőt kell maguk mögé állítani. A bevándorlásellenes pólust Franciaországban még mindig Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) képviseli, ők 21 százalékon állnak. Ez nekik plusz hat, vagyis 21 mandátumot jelenthet.

Ahogy a németeknél, úgy a franciáknál is érvényes a trend: a hagyományos politikai pártok csillaga leáldozóban van. A Néppártban ülő Köztársaságiaknak (LR) 20-ról 13 fősre csökken az EP-küldöttsége, a szociáldemokrata frakcióban politizáló francia pártoknak pedig 12-ről 5-re.

Nagy-Britannia

Még egy esetleges Brexit esetén is tarthatnak EP-választásokat az Egyesült Királyságban. Ha így lesz, az EP létszáma egyelőre megmarad (73 képviselői helyre lehet voksolni a szigetországban), s elindulhat a májusi voksoláson Nigel Farage pártja, a Brexit Párt is, amely vezeti a legfrissebb közvélemény-kutatásokat. Farage-ék mögött a Munkáspárt, a harmadik helyen pedig a Konzervatívok állnak. A UKIP csillaga nem tündököl már oly fényesen, őket 7 százalékra mérik a kutatások.

Összegezve a nagy négyest (vagy a nagy ötöst): a legegyértelműbb kimenetelű meccs Olaszországban lesz. Az olasz bevándorlásellenes képviselőket erősítheti majd Közép-Európa és a Baltikum egy része. (Magyarország – Fidesz-KDNP, Ausztria – FPÖ, Lengyelország – PiS, Szlovákia, Csehország – ANO, Horvátország – HDZ, Észtország és Finnország – Finnek Pártja). Viszont a bevándorláspárti erők javára billenhet a mérleg Franciaországban, illetve Spanyolországban is – utóbbi kapcsán fontos erőmérő lesz az április végi parlamenti választás.

A következő részben még jobban szűkítjük a keresztmetszetet: megnézzük, mi várható a visegrádi négyek országaiban. Tartsatok akkor is velünk!

OLVASTAD MÁR?

Amerika, London, Párizs
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Este 7:59

Este 7:59

7:59

A nap legfontosabb hírei a 888-on!

Valami nagyon nem működik Óbudán

Valami nagyon nem működik Óbudán

Hajrá, magyarok!

A hosszú veretlenségi sorozat után már a második vereségébe futott bele a III. kerületi TVE, erről szól a Pörge szurkol legújabb része.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére