Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Melyik országban dőlhet el Európa sorsa?

Nagy Gábor

2019.04.21. 18:00

A 888 európai parlamenti választásokról szóló sorozatának hetedik részében megnézzük, hogy állnak az európai politikai pártok Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és a "potyautas" Nagy-Britanniában.

Az Európai Unió (EU) talán egyetlen demokratikus hagyományokkal bíró testülete az Európai Parlament (EP). Május 23-26. között arról döntünk, kik fogják képviselni az elkövetkezendő 5 évben az érdekeinket: a bevándorláspárti vagy a bevándorlásellenes politikusok? A két pólus ádáz küzdelmet folytat Európáért, ezt jól mutatják a közelmúltban publikált EP-mandátumbecslések is. Sorozatunk előző részében többek között megállapítottuk: a következetesen bevándorláspárti erők 339 főt tudnának beállítani maguk mögé; a bevándorlásellenesek viszont 345 képviselővel indulnának az EP-ben. A különbség nagyon csekély, előfordulhat, hogy csupán 1-2 képviselőn múlik majd Európa keresztény hagyományainak védelme.

Ebben a cikkben arra próbálunk fényt deríteni, melyik tagállamban dőlhet el kontinensünk sorsa. Itália, Spanyolország, Németország, Franciaország és a „potyautas” Nagy-Britannia (?) – csak ez az öt ország 370 főt küld az EP-be. Ha netán a briteknél végül nem tartanának EP-választásokat, még akkor is az olasz-spanyol-német-francia kvartett képviselői foglalnák el a parlamenti patkó közel felét. Tehát kulcsfontosságú, hogy mi történik május végén ezekben az országokban.

Olaszország

Az olasz választópolgárok 76 EP-mandátum sorsáról döntenek. Ha minden jól alakul, akkor Itália lehet az egyik bázisa a bevándorlásellenes nemzetállami politikai erőknek, ugyanis a Matteo Salvini nevével fémjelzett Liga (Lega) masszívan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A bevándorlásellenes párt több más mérés szerint 30 százalék felett áll, míg a koalíciós partnerét, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) 20 százalékra mérik a szakértők. Hasonló, 20 százalék körüli népszerűségnek örvend a következetesen bevándorláspárti Demokrata Párt (Partito Democratico – PD) is, Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia (FI) pedig 10 százalékon áll.

Salviniék a megszerezhető 76 mandátumból 27-et akár el is hozhatnak a májusi voksoláson. A Liga mostani EP-képviselői jelenleg a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) frakcióban ülnek, ugyanakkor sajtóhírek szerint új bevándorlásellenes tömörülés alakulhat az EP-ben, ami alapvetően felforgathatja a brüsszeli klientúrát. Ahogy az is új helyzetet teremthet az unióban, hogy a hagyományos történelmi pártok (PD, FI) nem fognak tudni javítani 2014-es választási eredményeiken, így az Európai Néppárt (EPP) frakciója és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben (S&D) nevű tömörülés is képviselői helyeket veszíthet az EP-ben. Kérdés, mennyire tud segíteni az EPP-nek Silvio Berlusconi és Antonio Tajani (EP-elnök), illetve az is sorsdöntő lehet, hogy a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) a közvélemény-kutatásokban mért adataikhoz képest (5 százalék) hány képviselőt tudnak delegálni a bevándorlásellenes Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába.

Spanyolország

A spanyol választópolgárok idén tavasszal dupláznak. Először április végén járulnak az urnákhoz, akkor a parlamenti mandátumokról döntenek, majd május végén jöhet az újrázás: az EP-választás (59 képviselői hely).

Az ibériai országot mostanság igencsak megtépázta a migráció és a bevándorláspárti baloldal tiszavirág-életű regnálása. Emlékezetes, a választás nélkül hatalomra jutott Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) azonnal keblére ölelte Soros Györgyöt, Pedro Sánchez kormányfő pedig felpörgette a migránsok taxiztatását. Csakhogy ez sokáig nem volt tartható. Az embereknek elege lett, így április 28-ára új voksolást írtak ki.

A helyzet azonban nem olyan egyszerű. Hiába vezetnek a közvélemény-kutatások szerint a szocialisták (30 százalék), a Spanyol Néppárt (PP) és a következetesen bevándorlásellenes VOX együttesen szintén 30 százalékot tesz ki, ami egy igen kiélezett mérkőzést jelez a nagyok között. De ne feledkezzünk meg az odahaza nacionalista hangokat is pengető (egységpárti), de az európai színtéren liberálisnak számító Ciudadanosról (a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért [ALDE] pártcsalád tagja), illetve a szélsőbaloldali, neomarxista nézetektől nem oly távol álló Podemosról sem. Mindkét erő 12-13 százalék körül mozog. Egy szó, mint száz: izgalmas, korántsem lejátszott meccs lesz a bevándorláspártiak és a bevándorlásellenesek között Spanyolországban.

Németország

Május utolsó napjaiban 96 mandátum sorsa fog eldőlni Németországban. A közvélemény-kutatások szerint a legerősebb politikai tömörülés a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) – ők 30 százalék körül mozognak, a második helyen azonban már nem a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD), hanem a Zöldek (Grünen) állnak. Igaz, szoros a verseny a két tömörülés között, előbbi a választók 18, utóbbi 19 százalékát tudja maga mögött.

Németországban – csakúgy, mint Itáliában – a politikai aréna átalakulásának lehetünk szemtanúi. Van egy identitászavaros jobbközép, amely alapvetően rányomja a bélyegét az EPP válságára. Van egy eltűnőfélben lévő bevándorláspárti balközép (SPD). És vannak az „új szereplők”: a Zöldek, a Szabad Demokrata Párt (FDP), illetve az Alternatíva Németországnak (AfD), akik a bevándorláspárti és bevándorlásellenes törésvonal mentén próbálják lenyesegetni a választópolgárokat a nagyokról. Eddig nem is olyan sikertelenül. A mérkőzés itt sem lejátszott, de a „rutinosabb” pártok még mindig dominálnak a pályán. Az EPP-s CDU 33, az SPD 18 (27-ről), a Zöldek szintén 18, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakcióját erősítő AfD 10 (1-ről), az ALDE-s FDP pedig 6 (4-ről) helyre számíthat az EP-ben.

Franciaország

Franciaországban igazi ki-ki küzdelem várható a bevándorláspárti és bevándorlásellenes erők között. 79 EP-mandátum sorsa itt dől el. Hiába zuhant hatalmasat Emmanuel Macron francia elnök pártjának, az En Marche-nak (A Köztársaság Lendületben) a népszerűsége az elmúlt hónapokban, a bevándorláspárti formáció 23 százalék környékén mozog, és ezzel vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az még mindig nem tisztázott, hogy Macron képviselői beülnek-e az ALDE frakciójába, felmerült ugyanis annak az eshetősége, hogy egy új parlamenti csoportot hoznak létre. Ehhez 25 képviselőt kell maguk mögé állítani. A bevándorlásellenes pólust Franciaországban még mindig Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) képviseli, ők 21 százalékon állnak. Ez nekik plusz hat, vagyis 21 mandátumot jelenthet.

Ahogy a németeknél, úgy a franciáknál is érvényes a trend: a hagyományos politikai pártok csillaga leáldozóban van. A Néppártban ülő Köztársaságiaknak (LR) 20-ról 13 fősre csökken az EP-küldöttsége, a szociáldemokrata frakcióban politizáló francia pártoknak pedig 12-ről 5-re.

Nagy-Britannia

Még egy esetleges Brexit esetén is tarthatnak EP-választásokat az Egyesült Királyságban. Ha így lesz, az EP létszáma egyelőre megmarad (73 képviselői helyre lehet voksolni a szigetországban), s elindulhat a májusi voksoláson Nigel Farage pártja, a Brexit Párt is, amely vezeti a legfrissebb közvélemény-kutatásokat. Farage-ék mögött a Munkáspárt, a harmadik helyen pedig a Konzervatívok állnak. A UKIP csillaga nem tündököl már oly fényesen, őket 7 százalékra mérik a kutatások.

Összegezve a nagy négyest (vagy a nagy ötöst): a legegyértelműbb kimenetelű meccs Olaszországban lesz. Az olasz bevándorlásellenes képviselőket erősítheti majd Közép-Európa és a Baltikum egy része. (Magyarország – Fidesz-KDNP, Ausztria – FPÖ, Lengyelország – PiS, Szlovákia, Csehország – ANO, Horvátország – HDZ, Észtország és Finnország – Finnek Pártja). Viszont a bevándorláspárti erők javára billenhet a mérleg Franciaországban, illetve Spanyolországban is – utóbbi kapcsán fontos erőmérő lesz az április végi parlamenti választás.

A következő részben még jobban szűkítjük a keresztmetszetet: megnézzük, mi várható a visegrádi négyek országaiban. Tartsatok akkor is velünk!

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Világsztárt fogadott hivatalában Tarlós István

Világsztárt fogadott hivatalában Tarlós István

Scarlett Johansson húsz éve járt Budapesten, és örömmel látta, mennyit változott azóta a város.

Igazi kupahétvége vár ránk!

Igazi kupahétvége vár ránk!

Ezen a hétvégén kerül sor a Magyar Kupa főtábláján első fordulójára, azaz a legjobb 64 közé jutásért küzdenek a csapatok.

Ilyen lenne a rockerek söre?

Ilyen lenne a rockerek söre?

Ha igen, akkor ideje egy kicsit keményítenem a zenei ízlésemen!

Hungary is once again in the focus of Europe

Hungary is once again in the focus of Europe

Here is our weekly report on the most important news and events that took place in Hungary.

Svájc magához csatolná Ausztria egyik tartományát

A területi változás a helyieknek sem lenne ellenére.

Olyan a kutya, amilyen a gazdája

Olyan a kutya, amilyen a gazdája

Gyakoribb a túlsúlyos kutya a kövér gazdiknál, mint a normál testsúlyú kutyatulajdonosoknál – derítette ki a Koppenhágai Egyetem állatorvosainak kutatása.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére