A svéd NATO-tagság stabilizáló hatású lenne, és a Balti-tenger körüli országok javát szolgálná – tette hozzá a külügyminiszter, megjegyezve azt is, meggyőződésük szerint Svédországot nem érné katonai támadás, ha benyújtaná csatlakozási kérelmét.

Ann Linde kiemelte, hogy az Oroszországgal kapcsolatos válság rendszerszintű és hosszadalmas. Egy esetleges svéd NATO-tagság legfontosabb következménye az lenne, hogy Svédország a szövetség kollektív védelmi ernyője alá kerülne, olyan védelmi garanciákat kapna, amelyek a tagság híján nem lennének elérhetőek – mondta a svéd miniszter.

Az esetleges NATO-tagság kérdését vizsgáló biztonsági jelentésben megállapították: Svédország sebezhetőbbé válik, ha egyetlen olyan északi ország marad, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ugyanakkor annak a kockázata is fennáll, hogy Oroszország megtorló lépést tesz, ha Stockholm beadja csatlakozási kérelmét – jegyezték meg a parlamenti jelentésben.

Ha Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt, fennáll a veszélye annak, hogy arra Oroszország reagálni fog – mondta Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter is, hozzátéve, hogy ebben az esetben Svédország „készen áll bárminemű ellenválaszra”.

A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum nem fogalmaz meg egyértelmű ajánlást a csatlakozás mellett vagy ellen, de várhatóan az abban rögzített érveket veszik majd alapul a döntés meghozatalakor. A kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét.

A szomszédos Finnországban az államfő és a miniszterelnök csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy – a Svédországhoz hasonlóan eddig hagyományosan semleges – Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz. A finn álláspontban Oroszország február végén Ukrajna ellen elindított háborúja hozott határozott irányváltást.