Megerősödött az AfD, az SPD és a CDU történetük legrosszabb választási eredményét érték el
Zelenka Dóra
2019.09.01. 19:39
A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), Szászország tartományban pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot, míg a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét tartományban a második számú politikai erővé lépett elő a vasárnapi helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.
Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett.
Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben. Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett. Az SPD Brandenburgban nagyjából 5 százalékponttal gyengült az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest. A CDU Szászországban hozzávetőleg 7 százalékponttal esett vissza a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.
A legnagyobb mértékben az AfD erősödött meg, és mindkét tartományban a második helyen végzett.
A CDU-tól jobbra álló párt Brandenburgban 22-24,5 százalékot szerzett, akár meg is duplázhatja a 2014-ben elért 12,2 százalékot. Szászországban a szavazatok 27,5 százalékát szerezték meg, ami bőven a duplája az öt évvel ezelőtti 9,7 százaléknak, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye.
A választási részvételi arány mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.
A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt megkönnyebbüléssel fogadta az első adatokat. Hangsúlyozták, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Az AfD részéről jelezték, hogy erőteljes ellenzéki politizálásra készülnek.
A főváros, Berlin körül elterülő – a volt NDK területén fekvő – Brandenburgban az SPD és az AfD után a CDU következik a szavazatok 15,5 százalékával, ami 7,5 százalékpontos visszaesés a 2014-es 23 százalékhoz képest.
Az SPD eddigi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is súlyosan meggyengült, a szavazatok 10,7-11 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.
A Zöldek az öt évvel ezelőttinél jobban szerepeltek, de elmaradt a választás előtti felmérések alapján valószínűsített nagy előretörés, a szavazatok 10-10,2 százalékát szerezték meg, az utolsó felmérések alapján várt 14 százalék helyett, a 2014-ben elért 6,2 százalék után.
A potsdami Landtagba bejuthat a Szabad Választók (FW) pártja is, amely 5 százalékon áll. A liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) ismét az 5 százalékos bejutási küszöb alatt, 4,8 százalékon végzett az exit pollok szerint.
Az ugyancsak a volt NDK területén fekvő Szászországban a CDU és az AfD után a Baloldal következik 10-10,5 százalékkal, szemben az öt évvel ezelőtti 19 százalékkal.
Az SPD – a CDU eddigi szászországi koalíciós partnere – visszaszorult a kisebb pártok közé, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után a szavazatok 7,9-8 százalékát gyűjtötte össze, ami a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.
A Zöldek áttörése Szászországban is elmaradt, a baloldali ökopárt 8,8 százalékot ért el, a várt 11 százalék helyett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalék után.
Az FDP a drezdai Landtagba sem jutott be, a szavazatoknak csak a 4,7 százalékát szerezte meg
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Szombati tükör: jó hírek, rossz hírek, szomorúak és röhejesek
Ma is voltak jó és rossz hírek is, ahogy az élet hozta. Jó, hogy csak hat újabb fertőzöttet regisztráltak itthon, rossz, hogy folytatódott az erőszak Belgrádban. A nap röheje, hogy a Karácsonyék még egy pályázatot se tudtak rendesen megcsinálni, öröm viszont, hogy Varga Judit miniszter ismét beintett az újfent a jogállami mantrával kellemetlenkedő Brüsszelnek.
Csúcson a fertőzés Romániában: egy nap alatt hétszázan kaptál el kórt
Romániában újabb napi esetszám-rekordot jelentettek szombaton: az utóbbi 24 óra alatt 698 új koronavírus-fertőzöttek azonosítottak.
Nem lesz hőség vasárnap, itt-ott zivatar is megzavarhatja a strandolást
Alapvetően jó idő lesz, de… Északnyugat felől tovább növekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar, de keleten, délkeleten estig napos idő lesz.
Ne toljunk ki magunkkal, nyaraljunk Magyarországon!
Nem véletlenül mondta Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában, hogy több Balaton, kevesebb Adria. S nemcsak a határnál való várakozás nehézségeire gondolt, hanem az egészség megóvására is.
Gyurcsány ölebe házőrző kutyát játszik Brüsszelben
A brüsszeli bürokraták által felbátorított DK volt szóvivője, most EP-képviselője, Rónai Sándor mondaná meg, hogy ki mehet el az uniós csúcsra és ki nem. Csak a mihez tartás végett: arról a Rónairól beszélünk, aki szerint a 2006-os rendőrattaknál durvább volt Varju László dulakodása az MTVA biztonsági őreivel. Na, ezt hívják aránytévesztésnek.
Könnyen megszivathatja a közös lista a baloldali pártokat
A politikai előrejelzések nem kedveznek a baloldal azon vágyának, hogy közös listával legyőzheti a Fideszt 2022-ben. A friss kutatás szerint, ha az ellenzék listája állna szemben a Fidesz-KDNP-ével, akkor a kormánypártok még több szavazatot is kapnának, mintha külön listán indulnának az ellenzéki pártok. Arról nem szólva, hogy a közös listával az arra felkerülő pártok saját jövőjüket kockáztatják.
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
