Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a határátlépéssel kapcsolatos vitában

888.hu

2022.08.27. 20:45

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában – jelentette be szombaton Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

 

Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával.”

– írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.

 

A Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó, úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülései során arra az eredményre jutottak, hogy Szerbia megszünteti a koszovóiak számára eddig kötelező kilépő és belépő dokumentumokat a határátkeléshez, cserébe Koszovó pedig vállalja, hogy nem vezet be ilyen kötelezettséget a szerbek számára.”

– részletezte Borrell a megállapodást.

 

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő a hét elején folytatott tárgyalást Brüsszelben Borrell közvetítésével.

A két országnak még megállapodásra kell jutni a rendszámtáblákhoz kapcsolódó nemrég újra fellángolt vitában. Koszovó a nyár folyamán felvetette, hogy szeptembertől a szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnének be az országba, és a belépésnél ideiglenes koszovói táblát kellene igényelniük. A tervezett intézkedés hírére a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, végül később eltávolították azokat.

 

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia mindeddig nem volt hajlandó elismerni a koszovói dokumentumokat, és követelte azok szerbre cserélését. Albin Kurti viszont azt hangoztatta: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt. Koszovó függetlenségét elismeri az Egyesült Államok és öt kivételével valamennyi EU-tagállam, számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont nem.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Alapjogokért Központ: „egy Gyurcsány mind felett”

Az Alapjogért Központ a Facebook-oldalán vasárnap közzétett elemzésében azt írta, „egy Gyurcsány mind felett”: év- és jövőértékelőt tartott a „Gyurcsány-bőrbe” bújt ellenzék színe-java.

Századvég: a vasárnap életbe lépő szankciók elsősorban a gázolaj-piacon okozhatnak problémát

Az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók elsősorban a gázolaj piacán okozhatnak problémát – mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A németek többsége szerint hazájuk túl sok menekültet fogad be

A németek többsége szerint túl sok menekültet fogadnak be hazájukban – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére