– írták a Le Figaro című napilapban közzétett felhívásukban a vallási vezetők, köztük Éric de Moulins-Beaufort, a Francia Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Francois Clavairoly, a Francia Protestáns Szövetség elnöke és Emmanuel Adamakis, a Francia Görög Ortodox Érsekség metropolitája.

A francia nemzetgyűlés február 16-án jelentős többséggel fogadta el első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amely március 30-án kerül a jobboldali többségű szenátus elé.

– vélik a keresztény vallási vezetők, akik úgy látják, hogy maga az állam fordít hátat az állam és egyház szétválasztását kimondó 1905-ös törvénynek azzal, hogy az új javaslatában bele akar szólni annak meghatározásába, mi számít kulturális egyesületnek, illetve azok működésébe is bele kíván avatkozni.

A készülő törvény „a korlátozások és rendszeres ellenőrzések törvénye lesz” – hangsúlyozzák az aláírók, kiemelve, hogy a javaslat szerint a prefektus ötévenként rendszeresen ellenőrizheti egy egyesület kulturális jellegét, megerősíti az olyan egyesületi tagok tevékenységeinek és megszólalásainak ellenőrzését, akik az egyesületi életen kívül is tevékenykednek, ellenőrzi a külföldi finanszírozást és a kulturális egyesületek pénzforrásait, a korábbinál erősebb köztársasági elkötelezettséget követel meg mindenkitől, aki állami támogatásból szeretne bármilyen tevékenységet folytatni.

– tették fel a kérdést a vallási vezetők.

Emlékeztettek arra, hogy az állam és egyház szétválasztását kimondó törvény meghatározza a korlátokat, az ellenőrzéseket és a büntetéseket.

– hívták fel a figyelmet.

A három keresztény egyház vezetője ugyanakkor „fenntartások nélkül üdvözölte a törvénytervezet olyan intézkedéseit, mint a küzdelem a kényszerházasság, a fiatal lányok szexuális megcsonkítása, az örökösödési egyenlőtlenség, a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció minden formája ellen”.

„A köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslat célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül, de alapvetően a kulturális egyesületek álcája mögé bújva egyre nagyobb teret nyerő radikális iszlám visszaszorítását szolgálja.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni.
Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.

Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és hároméves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, ami alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet felmentést, nagyon korlátozott módon.

A törvény lehetőséget biztosít majd azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon ártó szándékkal személyes adatokat tesznek közzé, és ezzel veszélyeztetik mások életét, ahogy annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek egy dzsihadista azért vágta el a torkát a nyílt utcán, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és „kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is megerősíti.